„Bakos István (grafikus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
4. sor: 4. sor:
== Szakmai életútja ==
== Szakmai életútja ==
1960-1968 közt végezte el - megszakításokkal - a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Képzőművészeti Főiskolát]], ahol [[Konecsni György]] volt a mestere. Önálló formanyelvét zárt képi világú, festői, expresszív [[színházművészet|színház]]i és [[film]]plakátjaiban valósítja meg. 1975-ben [[Finta József]] biztatására fordult a fotós kereskedelmi plakát műfajához. A Tanimpex, a Mino, az Elektroimpex és a Hungarotex részére készített igényes reklámfotókat és grafikákat. 1989 után reklámügynökségek munkatársaként óriásplakátok és [[reklám]]filmek készítésében is részt vett. A [[Quintett-csoport|Quintett]] és a Perspektíva-csoport tagja és tagja a Magyar Örökség-díj Bírálóbizottságának.<ref>[http://www.ana.sote.hu/mod/mod-bb-.htm A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága]</ref>
1960-1968 közt végezte el - megszakításokkal - a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Képzőművészeti Főiskolát]], ahol [[Konecsni György]] volt a mestere. Önálló formanyelvét zárt képi világú, festői, expresszív [[színházművészet|színház]]i és [[film]]plakátjaiban valósítja meg. 1975-ben [[Finta József]] biztatására fordult a fotós kereskedelmi plakát műfajához. A Tanimpex, a Mino, az Elektroimpex és a Hungarotex részére készített igényes reklámfotókat és grafikákat. 1989 után reklámügynökségek munkatársaként óriásplakátok és [[reklám]]filmek készítésében is részt vett. A [[Quintett csoport|Quintett]] és a Perspektíva-csoport tagja és tagja a Magyar Örökség-díj Bírálóbizottságának.<ref>[http://www.ana.sote.hu/mod/mod-bb-.htm A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága]</ref>


Munkáit tematikus csoportos kiállításokon méreti meg. Alkotásait több közgyűjteményben is őrzik, köztük az [[Országos Széchényi Könyvtár]]ban és a [[Magyar Nemzeti Galéria|Magyar Nemzeti Galériában]] Budapesten, a [[Munkácsy Mihály Múzeum]]ban, [[Békéscsaba|Békéscsabán]].
Munkáit tematikus csoportos kiállításokon méreti meg. Alkotásait több közgyűjteményben is őrzik, köztük az [[Országos Széchényi Könyvtár]]ban és a [[Magyar Nemzeti Galéria|Magyar Nemzeti Galériában]] Budapesten, a [[Munkácsy Mihály Múzeum]]ban, [[Békéscsaba|Békéscsabán]].

A lap 2012. július 12., 14:04-kori változata

Bakos István (Budapest, 1941. június 17.—) Ferenczy Noémi-díjas magyar festő, reklámfotós, tervezőgrafikus. Minden alkalmazott grafikai műfajban dolgozik, emblémákat, installációs kiállításokat, stb. tervez, nemzetközi reklámügynökségeknek fotókat készít. 2002 óta a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.

Szakmai életútja

1960-1968 közt végezte el - megszakításokkal - a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, ahol Konecsni György volt a mestere. Önálló formanyelvét zárt képi világú, festői, expresszív színházi és filmplakátjaiban valósítja meg. 1975-ben Finta József biztatására fordult a fotós kereskedelmi plakát műfajához. A Tanimpex, a Mino, az Elektroimpex és a Hungarotex részére készített igényes reklámfotókat és grafikákat. 1989 után reklámügynökségek munkatársaként óriásplakátok és reklámfilmek készítésében is részt vett. A Quintett és a Perspektíva-csoport tagja és tagja a Magyar Örökség-díj Bírálóbizottságának.[1]

Munkáit tematikus csoportos kiállításokon méreti meg. Alkotásait több közgyűjteményben is őrzik, köztük az Országos Széchényi Könyvtárban és a Magyar Nemzeti Galériában Budapesten, a Munkácsy Mihály Múzeumban, Békéscsabán.

Díjak, elismerések

  • Az Év Legjobb Plakátja verseny nívódíja (1967, 1968, 1974, 1982);
  • Az Év Legjobb Plakátja fődíja (1976, 1978);
  • Nemzetközi Plakátbiennálé, Varsó különdíja (1980);
  • Ferenczy Noémi-díj (1995)

Források

  • Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. http://artportal.hu/lexikon/muveszek/bakos_istvan. o. ISBN 963-8477-44-X
  • Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Bakos István szócikkét ld. I. köt. 77. p.
  1. A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága