„George Francis FitzGerald” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
form |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
:A hosszrövidülés |
:A hosszrövidülés |
||
FitzGerald leginkább 1889-ben megjelent írása után ismert: „Az éter és a Föld atmoszférája” (''The Ether and the Earth's Atmosphere''), amiben leírja, hogy minden mozgó test a mozgásának irányában megrövidül. FitzGerald ezt részben barátja, [[Oliver Heaviside]] villamosmérnök egyenleteire alapozta. [[Hendrik Lorentz]] holland fizikus nagyon hasonló ötlettel állt elő 1892-ben, amit részletesen kidolgozott. Ez később [[Lorentz-transzformáció]] néven vált ismertté. |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
----- |
----- |
||
:Length contraction |
:Length contraction |
||
FitzGerald is better known for his conjecture in his short paper "The Ether and the Earth's Atmosphere" (1889) that if all moving objects were foreshortened in the direction of their motion, it would account for the curious null-results of the [[Michelson-Morley experiment]]. FitzGerald based this idea in part on the way [[electromagnetic force]]s were known to be affected by motion. In particular, FitzGerald used some equations that had been derived a short time before by his friend the [[electrical engineer]] [[Oliver Heaviside]]. The [[Dutch people|Dutch]] physicist [[Hendrik Lorentz]] hit on a very similar idea in 1892 and developed it more fully into [[Lorentz transformations]], in connection with his theory of electrons. |
|||
The ''[[FitzGerald-Lorentz contraction]]'' (or Lorentz-FitzGerald contraction hypothesis) became an essential part of the [[Special Theory of Relativity]], as [[Albert Einstein]] published it in 1905. He demonstrated the kinematic nature of this effect, by deriving it from the [[principle of relativity]] and the constancy of the speed of light. |
The ''[[FitzGerald-Lorentz contraction]]'' (or Lorentz-FitzGerald contraction hypothesis) became an essential part of the [[Special Theory of Relativity]], as [[Albert Einstein]] published it in 1905. He demonstrated the kinematic nature of this effect, by deriving it from the [[principle of relativity]] and the constancy of the speed of light. |
||
A lap 2012. április 22., 08:55-kori változata
| George Francis FitzGerald | |
 | |
| Született | 1851. augusztus 3. Dublin, Írország |
| Elhunyt | 1901. február 22. (49 évesen) Dublin |
| Állampolgársága | brit |
| Nemzetisége | ír |
| Foglalkozása | fizikus |
| Iskolái | Trinity College |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Mount Jerome Cemetery |
 A Wikimédia Commons tartalmaz George Francis FitzGerald témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
George Francis FitzGerald (1851. augusztus 3., Dublin, Írország - 1901. február 22., Dublin) ír fizikus, a „természetfilozófia” professzora a Trinity College-ban (Dublin, Írország). A 19. század utolsó negyedében tevékenykedett.
- Élete és ténykedése a fizikában
Dublinban született, a Lower Mount Street 19 szám alatt William FitzGerald tiszteletes és felesége, Anne Francis Stoney fiaként. Apja az erkölcsfilozófia professzora volt a Trinityben és plébános a St Anne-ben (Dawson Street), majd 1862-ben püspökké nevezték ki.
George 16 évesen lett a Trinity diákja. 1877-ben ösztöndíjat kapott.
Oliver Lodge, Oliver Heaviside és Heinrich Hertz mellett FitzGerald is vezetője volt annak a mozgalomnak, ami felülvizsgálta, bővítette, tisztázta és megerősítette James Clerk Maxwell matematikai elméletét az elektromágneses térről az 1870-es és 1880-as években.
1883-ban Maxwell egyenletei alapján FitzGerald egy eszközt javasolt, ami gyorsan váltakozó elektromos áramot hozott volna létre, hogy azzal elektromágneses hullámokat keltsenek. Ezzel kísérletileg igazolni lehetett Heinrich Hertz német fizikus 1888-ban közölt elméleti eredményeit ezekről a hullámokról.
FitzGerald George Johnstone Stoney ír fizikus unokaöccse volt, aki az „elektron” kifejezést javasolta.
- A hosszrövidülés
FitzGerald leginkább 1889-ben megjelent írása után ismert: „Az éter és a Föld atmoszférája” (The Ether and the Earth's Atmosphere), amiben leírja, hogy minden mozgó test a mozgásának irányában megrövidül. FitzGerald ezt részben barátja, Oliver Heaviside villamosmérnök egyenleteire alapozta. Hendrik Lorentz holland fizikus nagyon hasonló ötlettel állt elő 1892-ben, amit részletesen kidolgozott. Ez később Lorentz-transzformáció néven vált ismertté.
FitzGerald súlyos emésztési zavaroktól szenvedett rövid élete során. Egy műtét után halt meg otthonában 1901. február 22.-én.
- Length contraction
The FitzGerald-Lorentz contraction (or Lorentz-FitzGerald contraction hypothesis) became an essential part of the Special Theory of Relativity, as Albert Einstein published it in 1905. He demonstrated the kinematic nature of this effect, by deriving it from the principle of relativity and the constancy of the speed of light.
További információk
- John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. George Francis FitzGerald a MacTutor archívumban. (angolul)
- Millenium Trinity Monday Memorial Discourse by Professor J. M. D. Coey
- FitzGerald letters at the Royal Dublin Society, with digitized images of over 2000 letters to and from FitzGerald
