„I. Konstantin bolgár cár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
{{DEFAULTSORT:Konstantin 01 bolgarcar}} |
a Helyesírási javítások (6. csoport: rövid/hosszú mássalhangzók) kézi ellenőrzéssel |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
'''I. Konstantin''' vagy '''Csendes Konstantin''' (? – [[1277]]. [[ősz]]e<ref name=land>{{cite web | title = Bulgaria. Constantin Tih 1257-1277 | publisher = Foundation for Medieval Genealogy | url = http://fmg.ac/Projects/MedLands/BULGARIA.htm#_Toc283717751 | language = angol | accessdate = 2011-01-30}}</ref>) bolgár cár [[1257]]-től haláláig. |
'''I. Konstantin''' vagy '''Csendes Konstantin''' (? – [[1277]]. [[ősz]]e<ref name=land>{{cite web | title = Bulgaria. Constantin Tih 1257-1277 | publisher = Foundation for Medieval Genealogy | url = http://fmg.ac/Projects/MedLands/BULGARIA.htm#_Toc283717751 | language = angol | accessdate = 2011-01-30}}</ref>) bolgár cár [[1257]]-től haláláig. |
||
Egy Tihomir nevű előkelő fiaként született, édesanyja [[I. István szerb fejedelem]] névtelen leánya volt. Trónraléptével nem állott helyre az ország békéje: a cár ellen Mico boljár lépett fel, aki dél-bulgáriai cárnak kiáltotta ki magát és Bizánctól kapott segítséget.<ref name=bgt>{{Bulgáriatörténelme}} 43. oldal</ref> Hosszú testvérháború lángolt fel, míg végül Mico Bizáncba szökött.<ref name=bgt/> Később újabb vetélytárs, Jakov Szvetoszláv jelent meg és Bulgária északnyugati részében rendezkedett be |
Egy Tihomir nevű előkelő fiaként született, édesanyja [[I. István szerb fejedelem]] névtelen leánya volt. Trónraléptével nem állott helyre az ország békéje: a cár ellen Mico boljár lépett fel, aki dél-bulgáriai cárnak kiáltotta ki magát és Bizánctól kapott segítséget.<ref name=bgt>{{Bulgáriatörténelme}} 43. oldal</ref> Hosszú testvérháború lángolt fel, míg végül Mico Bizáncba szökött.<ref name=bgt/> Később újabb vetélytárs, Jakov Szvetoszláv jelent meg és Bulgária északnyugati részében rendezkedett be önálló uralkodóként.<ref name=bgt/> És mindezek tetejében északnyugatról [[magyarok]], északról [[tatárok]] özönlötték el a bolgár földeket, ez utóbbiak évente nyomultak be Észak-Bulgáriába és kegyetlen pusztításokat végeztek.<ref name=bgt/> A gyenge cár arra kényszerült, hogy Nogaj tatár kán vazallusává legyen.<ref name=bgt/> Az [[1277]]-ben kitört Ivajlo-féle parasztfelkelés megrengette az államot, és a lázadó ellen hadba szállt cár elesett a csatában.<ref name=bgt/> |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
A lap 2012. március 27., 10:45-kori változata
I. Konstantin | |
festmény Konstantinról (Nemzeti Történeti Múzeum, Szófia) | |
Bolgár cár | |
Uralkodási ideje | |
1257 – 1277. ősze | |
Elődje | II. Kálmán |
Utódja | Ivajlo |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Aszen-ház |
Született | 13. század Szkopje |
Elhunyt | 1277. ősze második Bolgár Birodalom |
Édesapja | Tihomir |
Édesanyja | nem ismert a neve |
Házastársa |
|
Gyermekei | Michael |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Konstantin témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
I. Konstantin vagy Csendes Konstantin (? – 1277. ősze[1]) bolgár cár 1257-től haláláig.
Egy Tihomir nevű előkelő fiaként született, édesanyja I. István szerb fejedelem névtelen leánya volt. Trónraléptével nem állott helyre az ország békéje: a cár ellen Mico boljár lépett fel, aki dél-bulgáriai cárnak kiáltotta ki magát és Bizánctól kapott segítséget.[2] Hosszú testvérháború lángolt fel, míg végül Mico Bizáncba szökött.[2] Később újabb vetélytárs, Jakov Szvetoszláv jelent meg és Bulgária északnyugati részében rendezkedett be önálló uralkodóként.[2] És mindezek tetejében északnyugatról magyarok, északról tatárok özönlötték el a bolgár földeket, ez utóbbiak évente nyomultak be Észak-Bulgáriába és kegyetlen pusztításokat végeztek.[2] A gyenge cár arra kényszerült, hogy Nogaj tatár kán vazallusává legyen.[2] Az 1277-ben kitört Ivajlo-féle parasztfelkelés megrengette az államot, és a lázadó ellen hadba szállt cár elesett a csatában.[2]
Jegyzetek
- ↑ Bulgaria. Constantin Tih 1257-1277 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
- ↑ a b c d e f Dimităr Koszev – Hriszto Hrisztov – Dimitâr Angelov: Bulgária történelme (eredeti: КРАТКА ИСТОРИЯ НА БЪЛГАРИЯ, Szófia, 1966), Gondolat, Budapest, 1971, fordította: Bödey József, 43. oldal