„Bárd (költő)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: no:Bard |
Lásd még |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
== Lásd még == |
|||
*[[Regös]] |
|||
{{csonk-irod}} |
{{csonk-irod}} |
||
A lap 2012. február 23., 16:23-kori változata
A bárdok (a szó kelta eredetű bardos, jelentése: hangosan imádkozni, énekelni). énekesek, saját szerzeményüket előadó vándor énekesek. A bárd konkrét jelentése országok és korok szerint változott. A keltáknál bárdnak a druidák meghatározott csoportját (krónikásokat, költőket) nevezték. A 15. század közepén a gall nyelvből az angol nyelv skót dialektusába vándor énekes jelentéssel kerül át (pejoratív felhanggal).
Az angol kultúrkörben a romantika idején ismét változott a bárd jelentése. A kelta kultúrához visszanyúló romantikus írók és költők közöttük elsősorban Walter Scott adtak új jelentést a szónak. A bárd ebben a kontextusban lírikust, lírai költőt jelent.[1] Határozott névelővel használják a híres angol drámaíró, William Shakespeare tiszteletteljes megnevezéseként is („the Bard”).
A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben bárdoknak hívták Szovjetunióban a saját verseiket sokszor illegálisan előadó nem hivatásos költőket, énekeseket, ezeknek a szovjet bárdoknak a legismertebb képviselője Vlagyimir Viszockíj.[2]
