„Forgách Zsigmond” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 12. sor: | 12. sor: | ||
[[1583]]-ban [[Báthori István]] lengyel király udvarába került. [[1599]]-ben már királyi tanácsos, [[1603]]-ig protestáns, ekkor [[Pázmány Péter]] hatására katolizált. |
[[1583]]-ban [[Báthori István]] lengyel király udvarába került. [[1599]]-ben már királyi tanácsos, [[1603]]-ig protestáns, ekkor [[Pázmány Péter]] hatására katolizált. |
||
[[1604]]-ben főpohárnokmester, [[1606]]-ban országbíró, [[1611]]-ben Felső-Magyarország főkapitánya, [[Sáros vármegye|Sáros]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]] és [[Szabolcs vármegye főispánja lett. |
[[1604]]-ben főpohárnokmester, [[1606]]-ban országbíró, [[1611]]-ben Felső-Magyarország főkapitánya, [[Sáros vármegye|Sáros]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]] és [[Szabolcs vármegye]] főispánja lett. |
||
[[1611]] júliusától szeptemberéig sikertelen hadjáratot vezetett [[Erdély]]be [[Báthori Gábor]] ellen. |
[[1611]] júliusától szeptemberéig sikertelen hadjáratot vezetett [[Erdély]]be [[Báthori Gábor]] ellen. |
||
[[1618]] május 16-tól nádor, [[1619]]-ben színleg a győzelmesen előnyomuló [[Bethlen Gábor]] mellé állt, de összeköttetésben maradt [II. |
[[1618]] május 16-tól nádor, [[1619]]-ben színleg a győzelmesen előnyomuló [[Bethlen Gábor]] mellé állt, de összeköttetésben maradt [II. Ferdinánd]]dal is, majd nyíltan átpártolt hozzá. |
||
Meghalt: [[Nagyszombat]]ban, [[1621]] június 23-án. |
Meghalt: [[Nagyszombat]]ban, [[1621]] június 23-án. |
||
A lap 2011. december 29., 18:50-kori változata
Forgách Zsigmond (gácsi), gróf (? , (1565 – Nagyszombat, 1621. június 30.) nádor.
Élete
A Hontpázmány nemzetségből származó Ghymesi és gácsi grófi család gácsi ágából származott.
Apja Forgách Simon báró, főpohárnok, anyja Pemflinger Orsolya volt, Testvérei közül ő volt a legidősebb.
II. Zsigmond lett később a gácsi ág fenntartója és ő építtette fel újra Gács várát is.
Míg testvére IV. Ferenc egyházi pályán emelkedett a legmagasabb fokra, addig II. Zsigmond polgári pályán törekedett ugyane cél felé.
1583-ban Báthori István lengyel király udvarába került. 1599-ben már királyi tanácsos, 1603-ig protestáns, ekkor Pázmány Péter hatására katolizált.
1604-ben főpohárnokmester, 1606-ban országbíró, 1611-ben Felső-Magyarország főkapitánya, Sáros, Nógrád és Szabolcs vármegye főispánja lett.
1611 júliusától szeptemberéig sikertelen hadjáratot vezetett Erdélybe Báthori Gábor ellen.
1618 május 16-tól nádor, 1619-ben színleg a győzelmesen előnyomuló Bethlen Gábor mellé állt, de összeköttetésben maradt [II. Ferdinánd]]dal is, majd nyíltan átpártolt hozzá.
Meghalt: Nagyszombatban, 1621 június 23-án.
Források és irodalom
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Nagy Iván: Magyarország családai
- Bártfai Szabó László: A Hunt-Pázmán nemzetségbeli Forgách család története (Esztergom, 1910).