„Foo Fighters” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Gxynono (vitalap | szerkesztései)
236 szerkesztés
Gxynono (vitalap | szerkesztései)
236 szerkesztés
179. sor: 179. sor:
|[[American Music Awards of 2011|2011]]
|[[American Music Awards of 2011|2011]]
|{{won}}
|{{won}}
|}
'''Brit Awards'''
{|class="wikitable"
!Év
!Díj
!Munka
!Eredmény
|-
|rowspan="2"|[[2008 BRIT Awards|2008]]
|Nemzetközi Együttes
|Foo Fighters
|{{won}}
|-
|Nemzetközi Album
|''Echoes, Silence, Patience & Grace''
|{{won}}
|}
'''Grammy Awards'''
{|class="wikitable"
!Év
!Díj
!Munka
!Eredmény
|-
|[[38th Grammy Awards|1996]]
|[[Grammy Award for Best Alternative Music Album|A Legjobb Alternatív Előadás]]
|''[[Foo Fighters (album)|Foo Fighters]]''
|{{nom}}
|-
|rowspan="2"|[[40th Grammy Awards|1998]]
|[[Grammy Award for Best Rock Album|A Legjobb Rock Album]]
|''[[The Colour and the Shape]]''
|{{nom}}
|-
|[[Grammy Award for Best Hard Rock Performance|A Legjobb Hard Rock Előadás]]
|"[[Monkey Wrench (song)|Monkey Wrench]]"
|{{nom}}
|-
|rowspan="3"|[[43rd Grammy Awards|2001]]
|A Legjobb Rock Album
|''[[There Is Nothing Left to Lose]]''
|{{won}}
|-
|[[Grammy Award for Best Short Form Music Video|A Legjobb Rövidített Klipp]]
|rowspan="2"|"[[Learn to Fly]]"
|{{won}}
|-
|[[Grammy Award for Best Rock Performance by a Duo or Group with Vocal|A Legjobb Rock Duó vagy Vokállal Rendelkező Együttes Előadása]]
|{{nom}}
|-
|rowspan="2"|[[45th Grammy Awards|2003]]
|A Legjobb Hard Rock Előadás
|rowspan="2"|"[[All My Life (Foo Fighters song)|All My Life]]"
|{{won}}
|-
|[[Grammy Award for Best Rock Song|A Legjobb Rock Dal]]
|{{nom}}
|-
|[[46th Grammy Awards|2004]]
|A Legjobb Rock Album
|''[[One by One (Foo Fighters album)|One by One]]''
|{{won}}
|-
|rowspan="5"|[[48th Grammy Awards|2006]]
|A Legjobb Rock Album
|rowspan="2"|''[[In Your Honor]]''
|{{nom}}
|-
|[[Grammy Award for Best Surround Sound Album|A Legjobb Térhatás Hangzású Album]]
|{{nom}}
|-
|A Legjobb Rock Dal
|rowspan="2"|"[[Best of You]]"
|{{nom}}
|-
|A Legjobb Rock Duó vagy Vokállal Rendelkező Együttes Előadása
|{{nom}}
|-
|[[Grammy Award for Best Pop Collaboration with Vocals|A Legjobb Pop Közreműködés Vokállal]]
|"Virginia Moon"
|{{nom}}
|-
|rowspan="5"|[[50th Grammy Awards|2008]]
|A Legjobb Rock Album
|rowspan="2"|''[[Echoes, Silence, Patience & Grace]]''
|{{won}}
|-
|[[Grammy Award for Album of the Year|Az Év Albuma]]
|{{nom}}
|-
|A Legjobb Hard Rock Előadás
|rowspan="3"|"[[The Pretender (Foo Fighters song)|The Pretender]]"
|{{won}}
|-
|[[Grammy Award for Record of the Year|Az Év Lemeze]]
|{{nom}}
|-
|A Legjobb Rock Dal
|{{nom}}
|-
|rowspan="6"|[[54th Grammy Awards|2012]]
|Az Év Albuma
|rowspan="2"|''[[Wasting Light]]''
|{{Pending}}
|-
|A Legjobb Rock Album
|{{Pending}}
|-
|[[A Legjobb Rock Előadás]]
|rowspan="2"|"[[Walk (Foo Fighters song)|Walk]]"
|{{Pending}}
|-
|A Legjobb Rock Dal
|{{Pending}}
|-
|[[A Legjobb Hard Rock/Metál Előadás]]
|"White Limo"
|{{Pending}}
|-
|[[A Legjobb Hosszú Klipp]]
|''[[Back and Forth (documentary)|Back and Forth]]''
|{{Pending}}
|}
|}


A lap 2011. december 14., 05:42-kori változata

Foo Fighters
A Foo Fighters egy koncerten.
A Foo Fighters egy koncerten.
Információk
EredetSeattle, USA
Alapítva1995
Megszűntnincs
Aktív évek1995-napjainkig
MűfajAlternatív rock
Post-grunge
Hard rock
Grunge
KiadóRCA, Capitol Records
Tagok
Dave Grohl
Nate Mendel
Taylor Hawkins
Chris Shiflett
Pat Smear
Korábbi tagok
William Goldsmith
Franz Stahl
A Foo Fighters weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Foo Fighters témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Foo Fighters egy amerikai rockbanda, amit Dave Grohl énekes-gitáros alapított 1995-ben. A név a 2. világháborús 'foo fighter' kifejezésből származik, amit a titokzatos légi jelenségekre használtak.

A zenekar szinte az egész világon ismertségre tett szert számos slágerükkel, ilyenek például: "This Is a Call", "Everlong", "Learn to Fly", "All My Life", "Times Like These", "Best of You", "DOA", és a "The Pretender". Három albumuk (There Is Nothing Left To Lose; One by One; Echoes, Silence, Patience & Grace) a Legjobb Rock Album kategóriában Grammy-díjat nyert. A hat stúdióalbumon kívül számos filmzenében is közreműködtek.

A banda története

A gyökerek

Dave Grohl négy évig volt a Nirvana dobosa. A legtöbb Nirvana-rajongó számára viszont nem ismeretes, hogy ezalatt Grohl számos saját szerzeményt írt. Ezeket stúdiókban felvette, majd kiadta Late! álnéven (Pocketwatch-kazetta).

Foo Fighters

Kurt Cobain halála után hat hónappal Dave Grohl stúdióba vonult Seattle-ben barátjával és producerével, Barret Jones-szal. Minden hangszeren Grohl játszott, kivéve az egyik szám gitárját (az X-Static-et Greg Dulli az Afghan Wings-ből játszotta). A zenészt ezután elcsábították a Capitol Records-hoz, majd a demókon megcsinálták a keverést, aminek az eredménye a Foo Fighters első albuma lett, ami a majdan létrejövő együttes nevén jelent meg.

Grohl nem szerette volna, hogy a Foo Fighters egy szóló projekt legyen, ezért zenésztársakat keresett. Krist Novoselic (Nirvana, Sweet 75, Eyes Adrift) esélyes volt a bandába való bekerülésre, de egyikük sem szerette volna, ha az új zenekar a Nirvana újjászületése lett volna. Grohl ezért Nate Mendel-t, a Sunny Day Real Estate basszusgitárosát szerződtette le. A dobok mögé William Goldsmith ült be. Belépett Pat Smear (Germs, Nirvana) másodgitáros is, aki a Nirvana In Utero c. lemeze óta nem hivatalos tagja volt a Nirvana-nak. Az újonnan megalakult Foo Fighters turnézni indult 1995 tavaszán.

Az együttes első kislemezét 1995 júniusában jelentették meg This Is A Call néven, a névadó albumot pedig a következő hónapban. Az ezt követő időket turnézással töltötték, augusztusban először léptek fel a Reading Festivalon Angliában.

Az album a Billboard 200 listán a #23 helyezést érte el.

The Colour and the Shape

Az 1996-os tavaszi turné után a zenekar Gil Norton producerrel Seattle-ben stúdióba vonult, hogy felvegyék második albumukat. A felvétel alatt konfliktus tört ki Grohl és Goldsmith között, aminek az eredménye az lett, hogy a dobosnak mennie kellett. A banda átköltözött Los Angeles-be, és az egész albumot újra felvették, de már Grohl ült a dobok mögött. A The Colour and the Shape c. album 1997. május 20-án jelent meg.

Mivel a turnéra muszáj volt egy dobost szerezniük, Grohl kapcsolatba lépett Taylor Hawkins-szal (Alanis Morissette). Grohl meglepődött, amikor Hawkins önként jelntkezett a posztra. Az 1997-es MTV Video Music Awards-szal egyidőben Pat Smear bejelentette, hogy távozik a csapatból, és behozta a megüresedett helyére Franz Stahl-t, aki a Scream-ben együtt zenélt Grohl-lal. Stahl még a Foo Fighters harmadik albuma előtt kilépett. Az együttes meghallgatott néhány gitárost, és Chris Shiflett mellett döntöttek, aki korábban a No Use for a Name és a Me First and the Gimme Gimmes tagja is volt. Shiflett egyelőre csak a turnékon szerepelt, teljes mértékben csak a negyedik album felvétele előtt lett "foo fighter".

Az album a Billboard 200 listán a #10 helyezést érte el.

There Is Nothing Left to Lose

Az album megjelenése előtt Gary Gersh-t, a Capitol Records elnökét elbocsátották, ezért a Foo Fighters átszerződődött az RCA Records-hoz. (Gersh a korábbi Nirvana-menedzserhez, John Silvához csatlakozott, hogy megalapítsák a GAS Entertainment-et.)

2000 februárjában David Letterman meghívta az együttest a műsorába, ahol így konferálta fel őket: "A kedvenc bandám a kedvenc számomat játssza." (Az "Everlong" c. számot játszották el ekkor.)

Ugyanebben az évben a Foo Fighters megalapozta a Queen-nel való kapcsolatát. A Queen gitárosa, Brian May játszotta a Pink Floyd-fedolgozás "Have A Cigar" c. számot, ami a Mission Impossible 2 filmzenéjeként jelent meg. Amikor a Queen-t meghívták a Rock and Roll hírességek csarnokába 2001 márciusában, Grohl-t és Hawkins-t is meghívták, és az így összeállt csapat egy számot adott elő (Tie Your Mother Down). 2002 májusában May közreműködött a Foo Fighters-szel két számban ("Tired Of You", "Knucklehead"). Ezt követően a két zenekar többször lépett fel együtt, például a VH1 Rock Honors c. adásban, és a Foo Fighters Hyde Park-beli koncertjén is.

Az album a Billboard 200 listán a #10 helyezést érte el.

One by One

2001 vége felé az együttes felvette a negyedik albumát. Miután négy hónapot töltöttek az album befejezésével egy Los Angeles-i stúdióban, Grohl besegített a Queens of the Stone Age-nek elkészíteni a 2002-es "Songs for the Deaf" c. albumukat. A lemez befejezése inspirálta Grohl-t, hogy a Foo Fighters néhány számot vegyen újra az albumon. Ehelyett majdnem az összes számot újra felvették a banda virginia-i stúdiójában. A végső album 2002 októberében jelent meg One by One címmel. (Hawkins az első verziót tréfásan úgy említi, mint: "Milló Dolláros Demo")

A banda a története nagy részében távol tartotta magát a politikától, azonban 2004-ben George Bush a "Times Like These" c. számot használta a kampányában, ezért Grohl úgy döntött, hogy támogatni fogja John Kerry-t a körútján. Grohl fellépett ezeken a rendezvényeken és néha még elő is adott néhány akusztikus számot. Ez a kampánykörút ihlette Grohl-t a következő album címének adásakor.

Az album a Billboard 200 listán a #3 helyezést érte el.

In Your Honor

Az In Your Honor 2005-ben jelent meg. Ez egy duplalemezes kiadás volt, CD-n ként 10 számmal. Az első lemezen az 'elektromos' dalok, a másodikon szelídebb akusztikus dalok kaptak helyet (ők úgy fogalmaznak, hogy az 1. CD rock, a 2. CD akusztikus).

Bár Grammy-díj-at ezzel a duplalemezzel nem nyertek, azért a banda sok slágere ide köthető: "No Way Back", Best Of You", "DOA". A második lemez akusztikus dalait színháztermekben adták elő. A legnagyobb ilyen típusú előadás Hollywoodban volt.

Az album a Billboard 200 listán a #2 helyezést érte el.

Skin and Bones

A Skin And Bones egy élőfelvételes kiadás, 2006-ból. Az "In Your Honor" második lemezén lévő akusztikus dalokat adták elő színháztermekben, a "Skin And Bones" a hollywood-i koncert felvétele.

Érdekessége, hogy az együttes legkedvesebb számait (Times Like These, Everlong, My Hero, stb.) átírta akusztikus hangszerelésre, egy lágyabb formára. A DVD és a hanglemez névadó dala (Skin And Bones) stúdióalbumon nem szerepelt azelőtt.

A "Skin And Bones"-t, és a Foo dalok akusztikusra átírt verzióját azóta nagykoncerteken is előadják.

Echoes, Silence, Patience & Grace

Az "In Your Honor" című albumot követően a zenekar úgy döntött, hogy a "The Colour and the Shape"-nél is producerkedő Gil Norton-t hívják készülő albumukhoz. Egy XFM-mel készült interjú során Grohl megjegyezte, hogy már alig várja, hogy kiteljesedjen az együttes jellegzetes hangja: "Az album amit készítünk tipikus Foo Fighters album lesz, de határozottan felfedezhetők benne az új irányvonalak is. Király lesz, imádom." Az új album az Echoes, Silence, Patience & Grace 2007. szeptember 25-én jelent meg a boltokban. Az album első dala a "The Pretender" augusztusban debütált a rádiókban. Az egész albumot lejátszották reklámokkal 2007. szeptember 23-án számos rock rádióállomáson.

Nem sokkal a felvételek után, az együttes részt vett a Live Earth-ön a Wembley Stadion-ban (London, Anglia) utolsó előtti fellépőként. Az eseményen egyértelműen ők kapták a legtöbb biztatást a rajongóktól. Később nyáron, a banda élvonalbeli szereplője volt a V Festival-nak (2007), ahol egy meglepetés akusztikus koncertet is adtak a Channel 4 színpadon 606 név alatt. (Grohl úgy határozta meg a 606-os számot, mint kedvenc számát, és az együttes mindkét studióját is így hívják (Studio 606).

Az album a Billboard 200 listán a #3 helyezést érte el.

Wasting Light

Az új lemez munkálatai 2010 Augusztusában kezdődtek, Butch Vig producerrel aki korábban a Greatest Hits en megjelent 2 új dal illetve a Nirvana Nevermind című lemezének elkészítését is irányította. A felvételek Dave Grohl garázsában készültek kizárólag analóg eszközök segítségével. Az albumon többek közt Krist Novoselic és Bob Mould is játszik.

A Wasting Light az első Foo Fighters lemez ami első helyet szerzett a Billboard 200 as listáján. Ezzel a lemezzel vált újra teljes jogú taggá Pat Smear.

A 2011 MTV Video Music Awards on, a banda elnyerte a legjobb rock videónak járó díjat a "Walk" -ért.

Tagok

Jelenlegi tagok

Korábbi tagok

Felállás az idők során

Diszkográfia

Fő szócikk: Foo Fighters-diszkográfia

Díjak

American Music Awards

Év Díj Munka Eredmény
2008 Kedvenc Alternatív Művész Foo Fighters Jelölve
2011 Elnyerte

Brit Awards

Év Díj Munka Eredmény
2008 Nemzetközi Együttes Foo Fighters Elnyerte
Nemzetközi Album Echoes, Silence, Patience & Grace Elnyerte

Grammy Awards

Év Díj Munka Eredmény
1996 A Legjobb Alternatív Előadás Foo Fighters Jelölve
1998 A Legjobb Rock Album The Colour and the Shape Jelölve
A Legjobb Hard Rock Előadás "Monkey Wrench" Jelölve
2001 A Legjobb Rock Album There Is Nothing Left to Lose Elnyerte
A Legjobb Rövidített Klipp "Learn to Fly" Elnyerte
A Legjobb Rock Duó vagy Vokállal Rendelkező Együttes Előadása Jelölve
2003 A Legjobb Hard Rock Előadás "All My Life" Elnyerte
A Legjobb Rock Dal Jelölve
2004 A Legjobb Rock Album One by One Elnyerte
2006 A Legjobb Rock Album In Your Honor Jelölve
A Legjobb Térhatás Hangzású Album Jelölve
A Legjobb Rock Dal "Best of You" Jelölve
A Legjobb Rock Duó vagy Vokállal Rendelkező Együttes Előadása Jelölve
A Legjobb Pop Közreműködés Vokállal "Virginia Moon" Jelölve
2008 A Legjobb Rock Album Echoes, Silence, Patience & Grace Elnyerte
Az Év Albuma Jelölve
A Legjobb Hard Rock Előadás "The Pretender" Elnyerte
Az Év Lemeze Jelölve
A Legjobb Rock Dal Jelölve
2012 Az Év Albuma Wasting Light Függőben
A Legjobb Rock Album Függőben
A Legjobb Rock Előadás "Walk" Függőben
A Legjobb Rock Dal Függőben
A Legjobb Hard Rock/Metál Előadás "White Limo" Függőben
A Legjobb Hosszú Klipp Back and Forth Függőben

Külső hivatkozások

Commons:Category:Foo Fighters
A Wikimédia Commons tartalmaz Foo Fighters témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Foo_Fighters&oldid=10876863”