„Fotolumineszcencia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
javítások, helyesírás |
a Helyesírási javítások (8. csoport: j/ly és az egyebek) kézi ellenőrzéssel |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
===Fluoreszkálás=== |
===Fluoreszkálás=== |
||
A [[fluoreszkálás]] esetében az anyag elnyel (abszorbeál) különböző hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásokat és ennek hatására fényt |
A [[fluoreszkálás]] esetében az anyag elnyel (abszorbeál) különböző hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásokat és ennek hatására fényt bocsát ki a bejövő sugárzástól eltérő hullámhosszon.<ref>''Principles Of Instrumental Analysis'' F.James Holler, Douglas A. Skoog & Stanley R. Crouch 2006 </ref> A legtöbb esetben a kibocsátott fény hullámhossza hosszabb, és így kisebb energiával rendelkezik, mint az elnyelt sugárzás. |
||
Abban az esetben, amikor az abszorbeált sugárzás erős, lehetséges, hogy egy elektron két fotont abszorbeál; ez az úgynevezett két-fotonos [[abszorpció (fizika)|abszorpció]] okozhatja, hogy a kibocsátott fény rövidebb hullámhosszúságú lesz, mint az elnyelt sugárzásé. |
Abban az esetben, amikor az abszorbeált sugárzás erős, lehetséges, hogy egy elektron két fotont abszorbeál; ez az úgynevezett két-fotonos [[abszorpció (fizika)|abszorpció]] okozhatja, hogy a kibocsátott fény rövidebb hullámhosszúságú lesz, mint az elnyelt sugárzásé. |
||
A lap 2011. december 2., 23:30-kori változata
A fotolumineszcencia egy olyan fizikai folyamat, amikor egy anyag fotonokat abszorbeál és ezeket újra kisugározza. Kvantummechanikai magyarázat szerint a fotolumineszcencia során gerjesztés történik egy nagyobb energia állapotba, majd visszatérés az alacsonyabb energia állapotba, mely során fotonkibocsátás történik. A fotolumineszcencia több formája ismert, ezek a rezonáns sugárzás, a fluoreszkálás és a foszforeszkálás. A fény abszorpciója és újrakibocsátása közötti idő tipikusan rövid idő (10 nanoszekundum nagyságrendű), speciális körülmények mellett ez az idő akár órákig is eltarthat.
A fotolumiszcencia formái
Rezonáns sugárzás
A fotolumineszcencia legegyszerűbb formája a rezonáns sugárzás, amikor egy anyag különféle hullámhosszúságú fotonokat abszorbeál és ugyanannyi mennyiségű fotont azonnal ki is sugároz. Ebben a folyamatban nem történik jelentős energiaállapot-változás, a folyamat igen gyorsan zajlik le, 10 nanoszekundum nagyságrendben.
Fluoreszkálás
A fluoreszkálás esetében az anyag elnyel (abszorbeál) különböző hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásokat és ennek hatására fényt bocsát ki a bejövő sugárzástól eltérő hullámhosszon.[1] A legtöbb esetben a kibocsátott fény hullámhossza hosszabb, és így kisebb energiával rendelkezik, mint az elnyelt sugárzás. Abban az esetben, amikor az abszorbeált sugárzás erős, lehetséges, hogy egy elektron két fotont abszorbeál; ez az úgynevezett két-fotonos abszorpció okozhatja, hogy a kibocsátott fény rövidebb hullámhosszúságú lesz, mint az elnyelt sugárzásé.
Foszforeszkálás
A foszforeszkálás esetében, szemben a fluoreszkálással, a foszforeszkáló anyag nem azonnal sugározza ki azt a sugárzást, amit korábban abszorbeált. Ez a jelenség kapcsolatban van a kvantummechanika ismert „tiltott” energiaállapot átmeneteivel. Mivel ez az átmenet bizonyos anyagoknál igen lassan megy végbe, az abszorbeált sugárzás újra kisugárzása órákkal később alacsonyabb intenzitással történik az eredeti gerjesztéshez képest. [2]
A generált foton vörös felé tolódik el, ami arra utal, hogy vesztett az energiájából, amint azt a Jablonski-diagram mutatja.
A foszforeszkáló anyagok tanulmányozása vezetett el 1896-ban a radioaktivitás felfedezéséhez.
Felhasználás
Félvezetőipar
A fotolumineszcencia fontos technikai eszköz a félvezetőiparban, ahol a félvezetők tisztasága és a kristályok minősége fotolumineszcens módszerrel ellenőrizhető. Az időfüggő fotolumineszcens eljárás során a mintát fényimpulzussal gerjesztik és a lumineszkálás csökkenését mérik, ami információt ad a minta minőségéről. Ezt a módszert használják GaAs félvezetők gyártásánál.
Biztonsági alkalmazások
A fotolumineszcens anyagok egyik fő alkalmazási területe a biztonsági feliratok, jelzések kivitelezése.ref>http://www.photoluminescent.co.uk/standards</ref>
Hőmérsékletmérés
A foszfor-termometriában a fotolumineszcens anyagok hőmérsékletfüggését használják ki hőmérséklet mérésre.[3][4]
Irodalom
- Erostyák János-Kozma László: Általános Fizika II. kötet: Fénytan. (hely nélkül): Dialóg Campus kiadó. 2003. 272–274. o.
Források
- ↑ Principles Of Instrumental Analysis F.James Holler, Douglas A. Skoog & Stanley R. Crouch 2006
- ↑ http://www.newworldencyclopedia.org/entry/Phosphorescence
- ↑ J. P. Feist and A. L. Heyes (2000). „The characterization of Y2O2S:Sm powder as a thermographic phosphor for high temperature applications”. Measurement Science and Technology 11, 942–947. o. DOI:10.1088/0957-0233/11/7/310.
- ↑ L. P. Goss, A. A. Smith and M. E. Post (1989). „Surface thermometry by laser-induced fluorescence”. Review of scientific instruments 60, 3702–3706. o. DOI:10.1063/1.1140478.