„Heinrich Bullinger” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Külső hivatkozások: clean up, replaced: {{Commons|Category: → {{commonskat| AWB |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: af:Heinrich Bullinger |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
[[en:Heinrich Bullinger]] |
[[en:Heinrich Bullinger]] |
||
[[af:Heinrich Bullinger]] |
|||
[[als:Heinrich Bullinger]] |
[[als:Heinrich Bullinger]] |
||
[[be:Генрых Булінгер]] |
[[be:Генрых Булінгер]] |
A lap 2011. november 13., 18:33-kori változata
Heinrich Bullinger (magyarosan Bullinger Henrik), (Bremgarten, Aargau), 1504. július 18. – 1575. szeptember 17. svájci reformátor.
Életpályája
Atyja lelkész volt. 1519-től vagy 1520-tól[1] óta Kölnben tanult, ahol Rotterdami Erasmus, Luther Márton és Philipp Melanchthon írásait is olvasta. Luther ’’ Von der babílonischen Gefangenschaft’’ című írásának hatására a reformációhoz csatlakozott. 1523-tól a kappeli kolostorban volt tanító, ahol az apát is titkon a reformációt párolta. Ekkor ismerkedett meg Uldrich Zwinglivel is, és elfogadta teológiai nézeteit. 1525-ben Zwingli megkérte, hogy legyen segítségére az anabaptisták elleni vitában, így elkísérte őt a berni vallásértekezletre.
1529-ben lelkészként szolgált Bremgartenben, majd Zwingli 1531-ben bekövetkezett halála után az ő utódja lett Zürichben, ahol jelentős befolyásra tett szert, mivel a lelkipásztori és tanári hivatás mellett a zürichi zsinat és a lelkészi vizsgabizottság elnöke volt. A reformáció előharcosaként egyaránt fellépett a katolikusok, lutheránusok és anabaptisták ellen.
Zürichből kiszorította Martin Bucer konkordiáját s egyik kezdeményezője volt a második bázeli vagy első helvét (1536), valamint a második helvét hitvallásnak (1566). Befolyását a francia és angol református egyházra is kiterjesztette. Kálvinnal folytatott egyeztetése nyomán fogadták el 1549-ben a Consensus Tigurinust, amely összefogta a zürichi és a genfi reformációt.
Teológiája
Írásai
Életét részben önmaga írta meg Diariumában. A reformáció történetét tárgyaló munkáját Hottinger és Vögeli (Frauenf. 1838-1840, 3 köt.) adta ki. Az anabaptisták ellen írta a Von der Wiedertaufe Ursprung, Secten und Wesen (Zürich, 1561) című vitairatát.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Colijn szerint 1519, A Pallas nagy lexikona szerint 1520
Források
- Jos Colijn: Egyetemes egyháztörténet. Iránytű Kiadó Alapítvány. 2001. ISBN 963-9055-08-5
- Bokor József (szerk.). Anabaptisták, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Bokor József (szerk.). Bullinger, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További irodalom
- Pestalozzi, B. Henrik (Elberf. 1858);
- Christoffel, B. és felesége (1874).
- Ráth Görgy: Bullinger Henrik és a magyar reformáczió. Pest. 1896. (Különnyomat az Irodalomtörténeti Közleményekből).
- Joachin Staedtke: Die Theologie des jungen Bullinger. 1962.