„Prizma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: bs:Prizma (optika)
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: {{commons|Category: → {{commonskat| AWB
13. sor: 13. sor:
*: A gyakorlatban leggyakrabban használt prizmák háromélű [[üveg]]hasábok, amelyeknek a keresztmetszete egyenlő szárú [[háromszög]]. A fénysugár eltérülésének mértéke függ a prizma anyagának a környezetére vonatkoztatott '''[[törésmutató]]jától''' (n), a fény '''beesési szögétől''' (α), és a prizma '''törőszögétől''' (φ), vagyis az egyenlő szárú háromszög csúcsszögétől.
*: A gyakorlatban leggyakrabban használt prizmák háromélű [[üveg]]hasábok, amelyeknek a keresztmetszete egyenlő szárú [[háromszög]]. A fénysugár eltérülésének mértéke függ a prizma anyagának a környezetére vonatkoztatott '''[[törésmutató]]jától''' (n), a fény '''beesési szögétől''' (α), és a prizma '''törőszögétől''' (φ), vagyis az egyenlő szárú háromszög csúcsszögétől.
* Egyeneslátású vagy Amici-prizma
* Egyeneslátású vagy Amici-prizma
*: Az egyeneslátású prizma 3 vagy 5 különböző [[diszperzió]]jú, egyszerű prizmából van összeragasztva. Úgy bontja színeire a ráeső nyalábot, hogy a középső (sárga) tartomány irányváltozás nélkül halad tovább.
*: Az egyeneslátású prizma 3 vagy 5 különböző [[diszperzió]]jú, egyszerű prizmából van összeragasztva. Úgy bontja színeire a ráeső nyalábot, hogy a középső (sárga) tartomány irányváltozás nélkül halad tovább.
* Képfordító vagy derékszögű prizma
* Képfordító vagy derékszögű prizma
*: Az egyszerű prizma egy speciális változata, a törőszöge φ= 90˚-os. A prizma belsejében az üveg és a levegő határfelületére 45°-kal beeső fénysugár [[Teljes fényvisszaverődés|teljes visszaverődést]] szenved, így ez a prizma 90°-kall, illetve 180°-kal téríti el a fénysugarakat. Gyakran alkalmazzák [[tükör|tükrök]] helyett (pl. [[Távcső#Jellemzők|Lencsés távcsövek]]).
*: Az egyszerű prizma egy speciális változata, a törőszöge φ= 90˚-os. A prizma belsejében az üveg és a levegő határfelületére 45°-kal beeső fénysugár [[Teljes fényvisszaverődés|teljes visszaverődést]] szenved, így ez a prizma 90°-kall, illetve 180°-kal téríti el a fénysugarakat. Gyakran alkalmazzák [[tükör|tükrök]] helyett (pl. [[Távcső#Jellemzők|Lencsés távcsövek]]).
34. sor: 34. sor:


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
{{commons|Category:Prisms}}
{{commonskat|Prisms}}

* [http://eundp.digitalbrain.com/eundp/accounts/pama.eundp/web/LessonPlanner/prizma/tores/ A prizma fénytörése]
* [http://eundp.digitalbrain.com/eundp/accounts/pama.eundp/web/LessonPlanner/prizma/tores/ A prizma fénytörése]
* [http://metal.elte.hu/~phexp/doc/geo/h6s1s3s2.htm Diszperzió bemutatása üvegprizmával]
* [http://metal.elte.hu/~phexp/doc/geo/h6s1s3s2.htm Diszperzió bemutatása üvegprizmával]

A lap 2011. november 5., 01:29-kori változata

Fehér fény felbontása prizmával

A prizma olyan átlátszó anyagból készült test, melynek optikai sűrűsége eltér a környezet (többnyire a levegő) optikai sűrűségétől. (Az optikai sűrűség nem egyezik meg a tömeg és térfogat hányadosaként értelmezett sűrűséggel.) Emiatt a fény terjedési sebessége a prizmába lépve megváltozik, és a fénynyaláb megtörik. A fénysugár a prizmában tovább halad, majd az újabb határfelülethez érve ismét megtörik. Az egyszerű prizmára eső fénysugár tehát általában kétszer törik meg: a prizmához érve és a kilépéskor.

Léteznek összetettebb prizmák is, melyekben a fény kettőnél többször törik meg, vagy akár többször visszaverődik a prizma belső felületén.

A fehér fény összetett fény, vagyis több, különböző színű (hullámhosszú, frekvenciájú) fény keveréke. Az eltérő hullámhosszúságú fénynyalábok két közeg határán kissé eltérő szögben törnek meg. Emiatt a prizma alkalmas az összetett fény felbontására és – mivel a fénytörésnél a fénysugár útja megfordítható – újraegyesítésére.

A prizmának általában csak a két oldala átlátszó és van fényesre csiszolva, a harmadik oldalt – akárcsak a két végét – gyakran fekete anyaggal vonják be.

Fajtái

A prizmák anyagukat, alakjukat, felhasználásukat tekintve igen sokfélék lehetnek. Az alábbiakban röviden bemutatunk közülük néhányat.

  • Egyszerű prizma
    A gyakorlatban leggyakrabban használt prizmák háromélű üveghasábok, amelyeknek a keresztmetszete egyenlő szárú háromszög. A fénysugár eltérülésének mértéke függ a prizma anyagának a környezetére vonatkoztatott törésmutatójától (n), a fény beesési szögétől (α), és a prizma törőszögétől (φ), vagyis az egyenlő szárú háromszög csúcsszögétől.
  • Egyeneslátású vagy Amici-prizma
    Az egyeneslátású prizma 3 vagy 5 különböző diszperziójú, egyszerű prizmából van összeragasztva. Úgy bontja színeire a ráeső nyalábot, hogy a középső (sárga) tartomány irányváltozás nélkül halad tovább.
  • Képfordító vagy derékszögű prizma
    Az egyszerű prizma egy speciális változata, a törőszöge φ= 90˚-os. A prizma belsejében az üveg és a levegő határfelületére 45°-kal beeső fénysugár teljes visszaverődést szenved, így ez a prizma 90°-kall, illetve 180°-kal téríti el a fénysugarakat. Gyakran alkalmazzák tükrök helyett (pl. Lencsés távcsövek).
  • Fresnel-féle biprizma
    Két, nagyon kis törőszögű (α < 5˚), alapjaival egymás felé fordított prizmából áll. Többek között interferenciaképet lehet előállítani vele.

Lásd még

Külső hivatkozások

Commons:Category:Prisms
A Wikimédia Commons tartalmaz Prizma témájú médiaállományokat.