„Léna (folyó)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: jv:Kali Lena |
a clean up, replaced: {{commons|Category: → {{commonskat| AWB |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
[[Fájl:Lena River Delta - Landsat 2000.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|A Léna torkolata (Landsat 2000 felvétel)]] |
[[Fájl:Lena River Delta - Landsat 2000.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|A Léna torkolata (Landsat 2000 felvétel)]] |
||
A ''Bajkál-hegység'' lejtőjén, a [[Bajkál-tó]] nyugati partjától 7 |
A ''Bajkál-hegység'' lejtőjén, a [[Bajkál-tó]] nyugati partjától 7 km-re ered. Alsó szakasza az [[Irkutszki terület]]en, további része egész a torkolatig [[Jakutföld]] vidékein folyik keresztül. Felső szakaszán a Bajkáltól északra húzódó hegyvidéken át északkelet felé tart. Középső folyását a ''Viljuj'' torkolatától számítják, ahol a Léna medre kiszélesedik, mélysége a 10–12 m-t is eléri. Partjait sűrű fenyvesek borítják, a jobb oldali part magas és meredek. A folyó a ''Paton-felföld''et megkerülve kelet felé tart, majd [[Jakutszk]] előtt esése csökken, folyása lelassul. Itt ismét északra fordulva folyik tovább, egész a torkolatig. |
||
Az ''Aldan'', majd a ''Viljuj'' torkolata után a Léna hatalmas víztömege már alig fér el medrében, gyakran mellékágakat, szigeteket alkot, medre |
Az ''Aldan'', majd a ''Viljuj'' torkolata után a Léna hatalmas víztömege már alig fér el medrében, gyakran mellékágakat, szigeteket alkot, medre 16–20 m mély, 10 km széles, de akár 20–30 km-re is szétárad. Zord partjain alig van lakott település. |
||
Legalsó szakaszán a folyó ismét sziklás hegyek között folytatja útját, majd 150 |
Legalsó szakaszán a folyó ismét sziklás hegyek között folytatja útját, majd 150 km-rel a tenger előtt számtalan kisebb-nagyobb ágra szakadva, mintegy 30 000 km² területű [[delta|deltát]] alkotva ömlik a [[Laptyev-tenger]]be. Ez a világ egyik legnagyobb deltája, a [[Nílus]]énál is nagyobb, és kétszer akkora, mint a [[Volga|Volgáé]]. |
||
A Léna-menti területek jelentékeny része az [[permafroszt|örök fagy]] zónájába tartozik. A folyó október második felében csaknem végig befagy. Az olvadás a felső, déli szakaszon május elején, az alsón május végén, június elején kezdődik, és hatalmas jégtorlaszok képződésével jár. |
A Léna-menti területek jelentékeny része az [[permafroszt|örök fagy]] zónájába tartozik. A folyó október második felében csaknem végig befagy. Az olvadás a felső, déli szakaszon május elején, az alsón május végén, június elején kezdődik, és hatalmas jégtorlaszok képződésével jár. |
||
| 39. sor: | 39. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
{{ |
{{commonskat|Lena_River}} |
||
<references/> |
<references/> |
||
* [http://www.abratsev.narod.ru/biblio/sokolov/p1ch23b.html A.A. Szokolov ''A Szovjetunió vízrajza'' (1952)] |
* [http://www.abratsev.narod.ru/biblio/sokolov/p1ch23b.html A.A. Szokolov ''A Szovjetunió vízrajza'' (1952)] |
||
A lap 2011. november 4., 16:40-kori változata
| Léna | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 4400 km |
| Forrásszint | 1650 m |
| Vízhozam | 17 000 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 2 490 000 km² |
| Forrás | Bajkál-hegység, Irkutszi terület |
 é. sz. 53° 56′ 08″, k. h. 108° 05′ 31″ | |
| Torkolat | Laptyev-tenger, Jakutföld |
| é. sz. 72° 24′ 43″, k. h. 126° 41′ 05″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Léna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Léna (oroszul Лена, jakut nyelven Улахан-Юрях – "Nagy folyó") Kelet-Szibéria legnagyobb folyója.
Egy feltevés szerint a név eredete esetleg a tunguz Елюёнэ, jelentése talán: „folyó”.[1]
Földrajz
A Bajkál-hegység lejtőjén, a Bajkál-tó nyugati partjától 7 km-re ered. Alsó szakasza az Irkutszki területen, további része egész a torkolatig Jakutföld vidékein folyik keresztül. Felső szakaszán a Bajkáltól északra húzódó hegyvidéken át északkelet felé tart. Középső folyását a Viljuj torkolatától számítják, ahol a Léna medre kiszélesedik, mélysége a 10–12 m-t is eléri. Partjait sűrű fenyvesek borítják, a jobb oldali part magas és meredek. A folyó a Paton-felföldet megkerülve kelet felé tart, majd Jakutszk előtt esése csökken, folyása lelassul. Itt ismét északra fordulva folyik tovább, egész a torkolatig.
Az Aldan, majd a Viljuj torkolata után a Léna hatalmas víztömege már alig fér el medrében, gyakran mellékágakat, szigeteket alkot, medre 16–20 m mély, 10 km széles, de akár 20–30 km-re is szétárad. Zord partjain alig van lakott település. Legalsó szakaszán a folyó ismét sziklás hegyek között folytatja útját, majd 150 km-rel a tenger előtt számtalan kisebb-nagyobb ágra szakadva, mintegy 30 000 km² területű deltát alkotva ömlik a Laptyev-tengerbe. Ez a világ egyik legnagyobb deltája, a Nílusénál is nagyobb, és kétszer akkora, mint a Volgáé.
A Léna-menti területek jelentékeny része az örök fagy zónájába tartozik. A folyó október második felében csaknem végig befagy. Az olvadás a felső, déli szakaszon május elején, az alsón május végén, június elején kezdődik, és hatalmas jégtorlaszok képződésével jár.
Mellékfolyók
Legnagyobb mellékfolyói:
Városok, kikötők
A Léna partjai ritkán lakottak. Egy-egy település között akár száz km-eken át húzódik a tajga. Jakutia fő közlekedési útvonala maga a folyó, mely nyáron csaknem teljes hosszában hajózható, de a komolyabb hajóforgalom csak Kirenszk város (Irkutszki terület) alatt kezdődik. A delta térségének három nagy ága hajózható.
- Jakutszk – Jakutföld fővárosa, a Léna bal partján; lakóinak száma 235 000 fő (2005)
- Uszty-Kut – kikötő a folyó felső szakaszán, 47 000 fő (2005)
- Tyikszi – Jakutia északi tengeri kikötője, mellyel a delta egyik ága teremt kapcsolatot; három hónapig hajózható.
Források
- ↑ Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó. ISBN 963 05 1490 7 (1978)