„Perkupai stílus” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Források: kisebb formai javítások
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kúria –> udvarház
3. sor: 3. sor:
A '''perkupai stílus''' a főleg Észak-Borsodban (a [[Galyaság]]ban és környékén) a 18. század végétől a 20. század közepéig épített parasztházak jellegzetes stílusa. Nevét [[Perkupa]] faluról kapta.
A '''perkupai stílus''' a főleg Észak-Borsodban (a [[Galyaság]]ban és környékén) a 18. század végétől a 20. század közepéig épített parasztházak jellegzetes stílusa. Nevét [[Perkupa]] faluról kapta.


Perkupát valaha a száz kőműves falujának is nevezték; a mesterség hagyományosan apáról fiúra öröklődött. Az építőmesterek a 18. század végétől a környékbéli [[kúria|kúriák]], [[kastély]]ok építése közben, majd egymástól eltanulták a [[barokk]], [[copf]], [[klasszicista]] és [[eklektikus stílus]]jegyeket, amiket a falusi házakon a népi építészet díszítő motívumaival (virágokkal, szőlőfürtökkel, szívekkel stb.) kombinálva alkalmaztak.
Perkupát valaha a száz kőműves falujának is nevezték; a mesterség hagyományosan apáról fiúra öröklődött. Az építőmesterek a 18. század végétől a környékbéli [[udvarház|kúriák]], [[kastély]]ok építése közben, majd egymástól eltanulták a [[barokk]], [[copf]], [[klasszicista]] és [[eklektikus stílus]]jegyeket, amiket a falusi házakon a népi építészet díszítő motívumaival (virágokkal, szőlőfürtökkel, szívekkel stb.) kombinálva alkalmaztak.


Munkásságuk a szomszédos településekre is kiterjedt.
Munkásságuk a szomszédos településekre is kiterjedt.

A lap 2011. október 22., 08:06-kori változata

Fájl:Egerszog foutca.JPG
A 19. század végén épült, perkupai stílusú parasztházak Égerszög főutcáján

A perkupai stílus a főleg Észak-Borsodban (a Galyaságban és környékén) a 18. század végétől a 20. század közepéig épített parasztházak jellegzetes stílusa. Nevét Perkupa faluról kapta.

Perkupát valaha a száz kőműves falujának is nevezték; a mesterség hagyományosan apáról fiúra öröklődött. Az építőmesterek a 18. század végétől a környékbéli kúriák, kastélyok építése közben, majd egymástól eltanulták a barokk, copf, klasszicista és eklektikus stílusjegyeket, amiket a falusi házakon a népi építészet díszítő motívumaival (virágokkal, szőlőfürtökkel, szívekkel stb.) kombinálva alkalmaztak.

Munkásságuk a szomszédos településekre is kiterjedt.

A stílus legjobban Perkupa egykori főutcája, a Petőfi utca alsó szakaszának házain tanulmányozható. Az önkormányzat e házak közül többet védetté nyilvánított; egy jellegzetes perkupai stílusú házat tájháznak rendeztek be.

Források