„Kurgán-kultúra” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 11. sor: | 11. sor: | ||
Az első, ''gödörsíros'' szakasz nyugat felé az i. e. 3 évezredben terjeszkedni kezdett a Kárpátokig, sőt a Tiszáig, de i. e. 2000-re ez a terjeszkedés visszafordult és megszűnt. {{refhely|Makkay Indoeurópai|147}} Kelet felé az i. e. 2. évezred elején kezdett terjeszkedni, ahol a Volgától keletre ennek következtében létrejött az [[andronovói kultúra]]család. Az eredeti kurgánterületen viszont ekkor a fejlődés már a második, ''katakombás'' szakaszába lépett, sőt az andronovói kultúra teljes kifejlődésének idejére már a harmadik, ''gerendavázas'' szakaszba. A gerendavázas–andronovói határ pedig a Volgától kissé keletre, az Urál és a Bjelaja folyók vonalára tolódott. {{refhely|Makkay Indoeurópai|162. o.}} |
Az első, ''gödörsíros'' szakasz nyugat felé az i. e. 3 évezredben terjeszkedni kezdett a Kárpátokig, sőt a Tiszáig, de i. e. 2000-re ez a terjeszkedés visszafordult és megszűnt. {{refhely|Makkay Indoeurópai|147}} Kelet felé az i. e. 2. évezred elején kezdett terjeszkedni, ahol a Volgától keletre ennek következtében létrejött az [[andronovói kultúra]]család. Az eredeti kurgánterületen viszont ekkor a fejlődés már a második, ''katakombás'' szakaszába lépett, sőt az andronovói kultúra teljes kifejlődésének idejére már a harmadik, ''gerendavázas'' szakaszba. A gerendavázas–andronovói határ pedig a Volgától kissé keletre, az Urál és a Bjelaja folyók vonalára tolódott. {{refhely|Makkay Indoeurópai|162. o.}} |
||
=== Katakombás kultúra === |
|||
=== Gerendavázas kultúra === |
|||
A harmadik szakasz folytatódott az i. e. 8–7. századig, azaz magában foglalta a már történelmi [[kimmerek]]et, majd minden törés nélkül átment a királyi [[szkíták]] halmos temetkezésébe, a kontinuitás kimutatható egészen a [[szarmaták]]ig. {{refhely|Makkay Indoeurópai|147. o.}} |
A harmadik szakasz folytatódott az i. e. 8–7. századig, azaz magában foglalta a már történelmi [[kimmerek]]et, majd minden törés nélkül átment a királyi [[szkíták]] halmos temetkezésébe, a kontinuitás kimutatható egészen a [[szarmaták]]ig. {{refhely|Makkay Indoeurópai|147. o.}} |
||
A lap 2011. szeptember 7., 20:59-kori változata
A kurgán-kultúra vagy kurgán-művelődés a Kárpátoktól, sőt a Tiszától majdnem a Bajkálig – a Minuszinszk-medencéig – terjedő nagyjából bronzkori óriási művelődési kör volt, nagyon sok régészeti kultúrát foglalt magában, amelyre jellemzőek voltak a kurgánok különböző formái. [1] Kialakulása jól régészetileg jól megalapozottan az i. e. 3. évezredre tehető a Prut és a Volga közötti területen és törés nélkül folytatódott az i. e. 8–7. századig, azaz magában foglalta a már történelmi kimmereket, majd átment a királyi szkíták halmos temetkezésébe, a kontinuitás kimutatható egészen a szarmatákig. [2]
Főbb szakaszai
Egyik közvetlen előzménye a Don–Donyec–Dnyeper vidékének sztyeppei és ligetes sztyeppei környezetében az i. e. 4900–3500 között létezett rézkori állattartó, földműves Szrednyij Sztog-kultúra volt, amelynek egyik fő lelőhelyén Gyereivkán nagyon sok lócsontot tártek fel, amelyek esetében kérdéses, hogy háziasított vagy vadlovakról van-e szó. [3]
Három nagyobb szakaszra bontható, mindegyik ezen a magterületen alakult ki az előző formából, és mindegyik terjeszkedett tartósan vagy átmenetileg kelet és nyugat felé is a sztyeppén. Első szakasza az ún. egyszerű gödörsíros szakasz, a Jamna-kultúra, amikor a halottat egy gödör aljára temették. Második szakasza az i. e. 2. évezred elején kialakult katakombás szakasz, amikor a halottat a gödör oldalában vájt üregbe vagy vájatba helyezték, amit esetleg azután el is torlaszolhattak. A harmadik, gerendavázas szakaszban az i. e. 2. évezred utolsó harmadában visszatér az egyszerű nagy sírgödör, alján a koporsóban eltemetett halottal, a gödör fölé azonban szabályos boronaháztetőt építettek, erre rakták az áldozatot és ezt fedték be a halommal. [4]
Jamna-kultúra vagy gödörsíros kultúra
Az első, gödörsíros szakasz nyugat felé az i. e. 3 évezredben terjeszkedni kezdett a Kárpátokig, sőt a Tiszáig, de i. e. 2000-re ez a terjeszkedés visszafordult és megszűnt. [5] Kelet felé az i. e. 2. évezred elején kezdett terjeszkedni, ahol a Volgától keletre ennek következtében létrejött az andronovói kultúracsalád. Az eredeti kurgánterületen viszont ekkor a fejlődés már a második, katakombás szakaszába lépett, sőt az andronovói kultúra teljes kifejlődésének idejére már a harmadik, gerendavázas szakaszba. A gerendavázas–andronovói határ pedig a Volgától kissé keletre, az Urál és a Bjelaja folyók vonalára tolódott. [6]
Katakombás kultúra
Gerendavázas kultúra
A harmadik szakasz folytatódott az i. e. 8–7. századig, azaz magában foglalta a már történelmi kimmereket, majd minden törés nélkül átment a királyi szkíták halmos temetkezésébe, a kontinuitás kimutatható egészen a szarmatákig. [7]
Kurgán-hipotézis
A kurgán-hipotézis vagy kurgán-elmélet sok neves régész – Gimbutas, Renfrew, Gamkrelidze, Ivanov, Djakonov, Mallory – törekvésében hasonló, de részleteiben egymásnak teljesen ellentmondó elméletének összefoglaló neve. Ezek az eredeti, régészetileg jól megalapozott kurgán-művelődés területét térben és időben kiterjesztve a kurgánok terjedését akár az i. e. 5. évezredtől és a kelet-európai sztyeppe helyett akár Közép-Európából, a Balkánról vagy Anatóliából kiindulva megpróbálják az indoárja népek helyett az indoeurópai népek őstörténetével összekötni. Ezek régészeti megalapozottsága azonban nagyon hiányos, rengeteg bizonyítatlan hipotézist tartalmaznak. [8] A kurgánok mükénéi aknasírokkal való párhuzama is kétséges, bár a sírok tetején az emberalakú sztélék mutatnak párhuzamot. [9]
Kapcsolódó szócikkek
Hivatkozások
- ↑ Makkay Indoeurópai 136. o.
- ↑ Makkay Indoeurópai 147. o.
- ↑ Történelmi Tár 4900–3500
- ↑ Makkay Indoeurópai 140–1,5,6. o.
- ↑ Makkay Indoeurópai 147
- ↑ Makkay Indoeurópai 162. o.
- ↑ Makkay Indoeurópai 147. o.
- ↑ Makkay Indoeurópai 145–7. o.
- ↑ Makkay Indoeurópai 141. o.
Források
- ↑ Makkay Indoeurópai: Makkay János. Az indoeurópai népek őstörténete. Gondolat•Budapest. ISBN 963 282 418 0 (1991)
- ↑ Történelmi Tár 4900–3500: Kr. e. 4900–3500. Digitális História Adatbázis. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
