Epe (anatómia)

Az epe egy sárgás-zöldes, enyhén lúgos (alkalikus) (pH~8,0) folyadék, melyet a májsejtek (hepatociták) választanak ki a májban.

Tárolás, ürülés, összetétel

Az epe termelődése folyamatos. Számos faj szervezete az epehólyagban tárolja ezt az anyagot az étkezések közt, majd étkezés alatt a patkóbélbe bocsátja. Alkotói közül az epesavak a zsírok emésztését segíti elő azok emulgeálásával. Színét a bilirubin és biliverdin festékanyagok (epefestékek) adják, amelyek a vörösvértestek hemoglobinjának lebontásának kiürülő végtermékei. Az epe 82%-át víz alkotja, melyben anorganikus ionok (Na⁺, K⁺, Cl⁻,HCO2−3) vannak feloldva. Ennek következtében az epe kémhatása pH-ja alkalikus. A legfontosabb alkotóelemek az epesavas sók, elsősorban ezek osztják apró cseppekké a zsírokat (hidrotróp aktivitás). Ezeken kívül az epében még találunk koleszterint, foszfolipideket, enzimeket és festékanyagokat.

Szerepe a zsírok emésztésében

Az epe a nagy zsírcseppeket hidrotróp aktivitása révén apró cseppekké alakítja és így a zsírbontó enzimek (lipázok) könnyebben hozzáférnek a további bontás érdekében. Ezenkívül az epével távoznak a májból a vízben nem oldódó (víztaszító; hidrofób) anyagcsere-végtermékek.

Kapcsolódó cikkek

• Emésztőrendszer
• Máj
• Epehólyag

Források

• William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai (Medicina 1990) ISBN 963 241 783 6
• Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna : Human anatomy & physiology ed. 2nd 1990 (Saunders College Publishing, Philadelphia) ISBN 0 03 011914 6
• Went István: Élettan (Medicina Kiadó 1962)