„Gandamaki csata” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor: 18. sor:
|veszteségek2= 16 499 halott, sebesült, hadifogoly és eltűnt
|veszteségek2= 16 499 halott, sebesült, hadifogoly és eltűnt
}}
}}
A '''Gandamaki csata''' [[Első angol–afgán háború]] egyik legnagyobb és legvéresebb csatája volt. A csatában az angolok ellen felkelő afgán lázadók, [[Akbar Hán]] vezetésével szétverik [[William Elphinstone]] vezette menekülő angol hadsereget.
A '''Gandamaki csata''' [[Első angol–afgán háború]] egyik legnagyobb csatája volt. A csatában az angolok ellen felkelő afgán lázadók, [[Akbar Hán]] vezetésével az angol megszállók ellen harcoltak. Az angolokat az idős, határozatlan[[William Elphinstone]] vezette.


==A szemben álló erők==
==A szemben álló erők==

A lap 2011. augusztus 16., 00:24-kori változata

Gandamaki csata
William Elphinstone tábornok hadseregét megsemmisítik az afgán felkelők.
William Elphinstone tábornok hadseregét megsemmisítik az afgán felkelők.

KonfliktusElső angol-afgán háború
Időpont1842. Január 6. - Január 13.
HelyszínÚtban Jalabadhoz, Afganisztán
EredményDöntő afgán győzelem.
Szemben álló felek
Afganisztán Nagy-Britannia
Parancsnokok
Akbar Hán William Elphinstone
Szemben álló erők
Kb.:30 000 fő4500 katona, 12 000 polgári menekült.
Veszteségek
Ismeretlen16 499 halott, sebesült, hadifogoly és eltűnt
Térkép
Gandamaki csata (Afganisztán)
Gandamaki csata
Gandamaki csata
Pozíció Afganisztán térképén
é. sz. 34° 17′ 21″, k. h. 70° 02′ 18″Koordináták: é. sz. 34° 17′ 21″, k. h. 70° 02′ 18″

A Gandamaki csata Első angol–afgán háború egyik legnagyobb csatája volt. A csatában az angolok ellen felkelő afgán lázadók, Akbar Hán vezetésével az angol megszállók ellen harcoltak. Az angolokat az idős, határozatlanWilliam Elphinstone vezette.

A szemben álló erők

Afgán lázadók

Az angolok 1838-ban elfoglalták Afganisztánt. Az elüldözött uralkodó Duszt Muhammad több, az angolok elleni ellenállásra való kísérlet után megadta magát. Apja elfogása után fia, Akbar Hán kerül az afgánok élére. Ő nyílt lázadást indított az angol megszállók ellen. A csatában résztvevő afgán felkelők létszáma olyan 30 000 körüli lehetett. Jól fel voltak fegyverkezve, hosszú csövű, elöltöltős puskáik voltak, amely kiváló volt a hirtelen, meglepetésszerű, rejtekhelyről való támadáshoz.

A Brit Birodalom

Afganisztán elhelyezkedése miatt kulcs fontosságú volt a britek számára. Ugyanis a Brit Birodalom és az Orosz Birodalom közti terület fontos volt, hogy szemmel tarthassák az orosz hadmozdulatokat és esetleg megelőzzék az oroszok esetleges terjeszkedési szándékát. Bár elfoglalták Afganisztánt, a britek elleni felkelés váratlan és erős volt. Kabultól nem messze lévő angol tábor is tarthatatlanná vált és a William Elphinstone tábornok vezette angol had 4500 katona és hozzájuk csatlakozott 12 000 angol menekült állt az afgánok ellen.

A csata előzményei

1938-ban a brit erők támadást indítottak Afganisztán ellen és miután bevették Gházni erődítményét, az afgán haderő nagy része megadta magát. Az angolok elüldözték Duszt Muhammad afgán emírt, helyére a báb Sáh Sudzsát tették. Sokáig csak néhány keserves, szervezetlen lázadást indítottak a megszállók ellen. Ez azonban megváltozott és 1941-ben egy szervezet, jól felszerelt afgán lázadással találták szembe magukat az angolok. Kabul környékén 4500 katona állomásozott és 12 000 kisegítő, civil tábori személyzet volt jelen. Vezetője a beteges, öreg és határozatlan William Elphinstone volt. A tábornok tiltakozásának dacára hívták vissza nyugállományából. Mivel a lázadók már a Kabult fenyegették, a britek helyzete tarthatatlanná vált.

A csata

Mielőtt visszavonultak volna az angolok tárgyalásokba kezdtek a felkelőkkel, akik kell sikerült megegyezniük a szabad elvonulásban, Akbar Hán még kísérőket is ígért (ami sosem érkezett meg). A brit menetoszlop 1842. január 6-án hagyja el Kabult és indul el Jalabadba. Már az első napon több afgán felkelő támadt az angol hadsereg lemaradt embereire, majd nem sokkal lemészárolták a teljes utóvédet is.

A súlyosan sebesült Brydon sebészorvos Elizabeth Thompson festményén

Két nap alatt mindössze 16 Km-et haladt az angol sereg, de több száz áldozatot szedtek az afgánok puskái. Ez után a helyzet csak tovább romlott. A keskeny 8 Km-es Khurd Kabul-hágón az afgánok elsöprő támadást indítottak az angol menetoszlop ellen és több mint 3000 embert megöltek. Az ötödik nap végére alig 450 katona és 3000 civil volt életben, de náluk az éhség és a fagy végzet legtöbbjükkel.

Csata következményei

A 16 500 emberből csak 1 érte el Jalabadot, ő volt William Brydon orvos, az egyetlen túlélő a Bengáli Hadseregből a foglyokat leszámítva. A csata hatalmas győzelem volt az afgánok számára, de újabb brit csapatok törtek be az országba és súlyos károkat okoztak Afganisztánban. Végül a háborút az afgánok győzelmével zárult ugyan, de megmaradt a két nagyhatalom, az Orosz és a Brit Birodalom között verseny egyik helyszínéül.

Források

Lásd még