„Milánói királyi palota” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.6.4) (Bot: következő módosítása: de:Königlicher Palast (Mailand) |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Giotto –> Giotto di Bondone |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
== San Gottardo-templom == |
== San Gottardo-templom == |
||
A palota épülettömbjéhez tartozik, egykoron királyi kápolna volt. A Viscontiak építették [[1336]] körül [[Francesco Pecorari]] tervei alapján. A palota átépítésével egyidőben az eredetileg [[gótika|gótikus stílusú]] templom klasszicista külsőt kapott. A templom ékessége Azzone Visconti síremléke, melyet [[Giovanni Balduccio]] faragott, valamint néhány [[Giotto]]-freskó részlete, melyek eredetileg a harangtornyot díszítették. |
A palota épülettömbjéhez tartozik, egykoron királyi kápolna volt. A Viscontiak építették [[1336]] körül [[Francesco Pecorari]] tervei alapján. A palota átépítésével egyidőben az eredetileg [[gótika|gótikus stílusú]] templom klasszicista külsőt kapott. A templom ékessége Azzone Visconti síremléke, melyet [[Giovanni Balduccio]] faragott, valamint néhány [[Giotto di Bondone|Giotto]]-freskó részlete, melyek eredetileg a harangtornyot díszítették. |
||
== Felhasznált irodalom == |
== Felhasznált irodalom == |
||
A lap 2011. július 7., 19:16-kori változata
A milánói királyi palota a város uralkodóinak székhelye volt. Napjainkban a dóm múzeumának ad otthont valamint konferenciaközpont.
Története
A palota klasszicista stílusban épült két oldalszárnnyal. Eredetileg 1138-tól bírósági épület, a Palazzo Broletto Vecchio állt a helyén, mely 1311-ben a Visconti-család birtokába került. Azzone Visconti 1330-1336 között a hercegi udvar számára lebontatta és palotát építtetett. Ebből az épületből ma csak néhány faldarab maradt fenn. 1386-ban, amikor elkezdték a dóm építését, a palota egy részét elbontották. Mivel a Sforzák saját udvartartásuk számára a Castello Sforzescót használták a város nyugati végében, a palota, mely ekkor a Palazzo di Corte Vecchia nevet viselte, elveszítette jelentőségét. Egy időben színház is működött benne, itt tartották a 18. században az első milánói operaelőadást. Mai formáját 1771-1778 között nyerte el, amikor Habsburg Ferdinánd székhelye lett. A klasszicista épületet Piermarini tervei alapján építették fel. A palotában szállt meg Napóleon is, amikor 1796-ban bevonult a városba. 1861-ben az egyesült Olasz Királyság létrejöttekor a korona birtokába került. A királyság felszámolása után a város birtokába került, ekkor költözött be a dóm múzeuma. A második világháborúban súlyos bombatámadás érte, de 1953-ban újjáépítették.
San Gottardo-templom
A palota épülettömbjéhez tartozik, egykoron királyi kápolna volt. A Viscontiak építették 1336 körül Francesco Pecorari tervei alapján. A palota átépítésével egyidőben az eredetileg gótikus stílusú templom klasszicista külsőt kapott. A templom ékessége Azzone Visconti síremléke, melyet Giovanni Balduccio faragott, valamint néhány Giotto-freskó részlete, melyek eredetileg a harangtornyot díszítették.
Felhasznált irodalom
- Blanchard Paul: Northern Italy (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0393327304
- Fajth Tibor: Itália Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
- Lindner László: Milánó és az északolasz tóvidék, Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963 243 281 9
Külső hivatkozások
- (olaszul) A palota honlapja