„San Nicola” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Javasolt világörökségi helyszín}} |
|||
{{Vallási épület infobox |
{{Vallási épület infobox |
||
|név=San Nicola |
|név=San Nicola |
||
57. sor: | 58. sor: | ||
{{Commonskat|San Nicola (Bari)}} |
{{Commonskat|San Nicola (Bari)}} |
||
* [http://www.basilicasannicola.org/ A bazilika honlapja] |
* [http://www.basilicasannicola.org/ A bazilika honlapja] |
||
{{portál|Világörökség|-}} |
|||
[[Kategória:Bari építményei]] |
[[Kategória:Bari építményei]] |
A lap 2011. január 18., 01:15-kori változata
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
San Nicola | |
A bazilika főhomlokzata | |
Település | Bari |
Ország | Olaszország |
Vallás | keresztény |
Irányzat | római katolikus |
Egyházmegye | Bari-Bitontói főegyházmegye |
Védőszent | Szent Miklós |
Névadó | Szent Miklós |
Építési adatok | |
Típus | bazilika |
Stílus | romanika |
Építés kezdete | 1087 |
Építés befejezése | 1197 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 41° 08′ 00″, k. h. 16° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 41° 08′ 00″, k. h. 16° 52′ 00″ | |
A San Nicola hivatalos honlapja | |
A Wikimédia Commons tartalmaz San Nicola témájú médiaállományokat. |
A San Nicola (magyarul Szent Miklós) bazilika Bari és az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építménye, jelentős búcsújáró hely, nem csak római katolikusok hanem ortodoxok számára is.
Története
A bazilika 1087-1197 között épült a normannok uralkodása idején, Szent Miklós ereklyéinek megőrzése céljából, melyeket a törökországi szentélyből zsákmányoltak. A kriptát II. Orbán pápa szentelte fel 1089-ben, a templom felszentelésére 1197-ben került sor Hildesheimi Konrád, császári vikárius jelentétében. Az első érsek, a közeli bencés kolostor apátja, Illés volt. A 13. században, a 15. században majd a 17. században újították fel. Barokk díszítőelemeit a 20. századi restaurálások során eltávolították.
Leírása
A bazilika négyszögletű alaprajzú és várhoz hasonló. Homlokzatát két masszív, szintén négyszögletes torony fogja közre. Érdekességei közé tartoznak a 12. századi püspöki trón, valamint az I. Anjou Károly által ajándékozott gyertyatartók. Az óváros északkeleti részén áll, a kikötő közelében. Magyar vonatkozása, hogy itt őriznek egy olyan ereklyetartót, amit még Nagy Lajos király adományozott a templomnak, amikor 1350. május 8-án (miután rövid ostrom után elfoglalta a várost) látogatást tett a templomban, hogy Szent Miklós koporsójánál köszönetet mondjon az Adriai-tengeren való sikeres átkelése miatt.[1]
Illés érsek trónja az egyik legjelentősebb román kori faragott emlék. A kripta és a szentély padlóját értékes mozaikok borítják. A kriptában őrzik Szent Miklós ereklyéit.
Hivatkozások
- ↑ Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 150. oldal
Felhasznált irodalom
- Rotter, Ekkehart. Apulien. Dumont Reiseverlag, Ostfildern (2007). ISBN 978-3-7701-4314-6