„Fermion” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: mn:Фермион буюу спин нь хагас бүхэл |
a Bot: következő módosítása: mn:Фермион |
||
64. sor: | 64. sor: | ||
[[mhr:Пермион]] |
[[mhr:Пермион]] |
||
[[ml:ഫെർമിയോൺ]] |
[[ml:ഫെർമിയോൺ]] |
||
[[mn:Фермион |
[[mn:Фермион]] |
||
[[ms:Fermion]] |
[[ms:Fermion]] |
||
[[nds:Fermion]] |
[[nds:Fermion]] |
A lap 2010. november 7., 07:22-kori változata
Fermionoknak nevezzük a feles vagy félegész (1/2; 3/2; 5/2…) spinű részecskéket. Azonos részecskék esetén teljesen antiszimmetrikus kvantumállapotot alkotnak. Teljesül rájuk a Pauli-elv,amely szerint nem lehet két azonos részecske azonos kvantumállapotban, szemben a bozonokkal. Enrico Fermiről nevezték el. Adott hőmérsékleten egy energiaszint átlagos betöltöttségét fermionok esetén a Fermi-Dirac-statisztika határozza meg.
Minden elemi részecske vagy fermion, vagy bozon. Az anyagi részecskék fermionok, a közvetítő részecskék és a Higgs-bozon bozonok. Fermionokból felépülő összetett részecskék lehetnek bozonok is (mint például a mezonok), fermionok is (mint. például a barionok), teljes spinüktől függően.
A Pauli-elv felelős az elektronhéjak stabilitásáért, s így a kémia létezéséért, vagy a degenerált anyag stabilitásáért extrém nagy nyomás esetén (például neutroncsillag).
Példák fermionokra:
Részecske | spin (h/(2π)) |
---|---|
elektron | 1/2 |
kvarkok | 1/2 |
proton | 1/2 |
neutron | 1/2 |
Δ részecske (barion) | 3/2 |
neutrínó | 1/2 |