„Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. szeptember 18., 18:18-kori változata

Ez a szócikk a vízépítő mérnökről szól. Hasonló címmel lásd még: Vásárhelyi Pál (egyértelműsítő lap).

szobra Szegeden (Mátrai Lajos, ifj. alkotása)

Vásárhelyi Pál (Szepesolaszi, 1795. március 25. – Pest, 1846. április 8.) vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életpályája

Az elemi iskolát szülőfalujában, az algimnáziumot Miskolcon fejezte be. Eperjesen filozófiát tanult, és itt döntötte el, hogy mérnök lesz. A pesti tudományegyetem mérnöki karán 1816-ban diplomázott. 1829-ben rábízták a Duna terep- és vízviszonyainak felvételét. 1835-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1838-ban rendes tagjává választották.

1837-ben a legveszélyesebb sziklazátonyok kirobbantásával befejeződött a vaskapui vízi út építése a Dunán, amelynek tervezésében és kivitelezésében is oroszlánrésze volt. Tervei alapján elkészült a Fertőt lecsapoló csatorna, amely a Hanságon biztosította a gazdálkodást.

1846-ban a Tisza szabályozásának tervét két változatban is elkészítette, de többre már nem futotta az erejéből, mert április 8-án a Tiszavölgyi Társulat ülésén a pesti Károlyi-palotában szívroham végzett vele.

A Tisza szabályozása végül az ő tervei alapján készült el.

Főbb művei

Introductio in praxim triangulationis (Pest, 1827);
A buda pesti állóhíd tárgyában (Pest, 1838);
Néhány figyelmeztető szó a vaskapui ügyben (Pest, 1838);
A sebesség fokozatáról folyóvizeknél, felvilágosítva egy a Dunán mért keresztmetszés és abban talált sebességék által. (A Magyar Tudós Társaság Évkönyve, 1845).

Irodalom

Győry Sándor: Emlékbeszéd (MTA Évk. 1860);
Gonda Béla: V. P. élete és műve (Bp., 1896);
Sárközy Imre: Régibb vízi mérnökeink életéből (Bp., 1897);
Mosonyi Emil: V. P. emlékére (Bp., 1955);
Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Bp., 1960).

Művek róla

Vörösmarty Mihály: Vásárhelyi Pál sírkövére;
Garay János: Vásárhelyi Pál emlékére (versek);
Horváth Árpád: A reformkor mérnöke (regény, Budapest, 1956).

Lásd még

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök) témájú médiaállományokat.

Forrás

Magyar életrajzi lexikon

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 [[Fájl:Szeged-vasarhelyi.jpg|bélyegkép|szobra Szegeden ([[Mátrai Lajos, ifj.]] alkotása)]]
-'''Vásárhelyi Pál''' ([[Szepesolaszi]], [[1795]]. [[március 25.]] – [[Pest]], [[1846]]. [[április 8.]]) vízépítő mérnök, a [[Tisza szabályozása|Tisza szabályozásának]] mérnöke, az [[MTA]] tagja.
+'''Vásárhelyi Pál''' ([[Szepesolaszi]], [[1795]]. [[március 25.]] – [[Pest]], [[1846]]. [[április 8.]]) vízépítő mérnök, a [[Tisza szabályozása|Tisza szabályozásának]] mérnöke, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja.
 ==Életpályája==
 [[Fájl:Vásárhelyi Pál sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Vásárhelyi Pál síremléke Budapesten. Kerepesi temető: 10/2-sziget. [[Zilahi István]] műve.]]
-Az elemi iskolát szülőfalujában, az algimnáziumot [[Miskolc]]on fejezte be. [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]en filozófiát tanult, és itt döntötte el, hogy mérnök lesz. A pesti tudományegyetem mérnöki karán [[1816]]-ban diplomázott. [[1829]]-ben rábízták a [[Duna]] terep- és vízviszonyainak felvételét. [[1835]]-ben az [[MTA]] levelező tagjává, [[1838]]-ban rendes tagjává választották.
+Az elemi iskolát szülőfalujában, az algimnáziumot [[Miskolc]]on fejezte be. [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]en filozófiát tanult, és itt döntötte el, hogy mérnök lesz. A pesti tudományegyetem mérnöki karán [[1816]]-ban diplomázott. [[1829]]-ben rábízták a [[Duna]] terep- és vízviszonyainak felvételét. [[1835]]-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává, [[1838]]-ban rendes tagjává választották.
 [[1837]]-ben a legveszélyesebb sziklazátonyok kirobbantásával befejeződött a [[Vaskapu-szoros|vaskapu]]i vízi út építése a Dunán, amelynek tervezésében és kivitelezésében is oroszlánrésze volt. Tervei alapján elkészült a [[Fertő]]t lecsapoló csatorna, amely a [[Hanság]]on biztosította a gazdálkodást.