„Magyar Függetlenségi Népfront” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Külső hivatkozások: kisebb formai javítások |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Magyar Függetlenségi Népfront''' (MFN) egy (kényszer)pártszövetség volt a [[II. világháború]] utáni [[Magyarország]]on. |
A '''Magyar Függetlenségi Népfront''' (MFN) egy (kényszer)pártszövetség volt a [[II. világháború]] utáni [[Magyarország]]on. |
||
==Története== |
==Története== |
||
A szervezet a [[Magyar Nemzeti Függetlenségi Front]]ból alakult annak szétzilálódása után, [[1949]]. [[február 1]]-jén. Elnökévé [[Rákosi Mátyás]]t, titkárává pedig [[Rajk László]]t választották meg. A szövetség tagja a [[Magyar Dolgozók Pártja]] (MDP) mellett a még működő maradék két demokratikus agrárpárt, a [[Független Kisgazdapárt]] (FKGP) és a [[Nemzeti Parasztpárt]] (NPP) voltak |
A szervezet a [[Magyar Nemzeti Függetlenségi Front]]ból alakult annak szétzilálódása után, [[1949]]. [[február 1]]-jén. Elnökévé [[Rákosi Mátyás]]t, titkárává pedig [[Rajk László]]t választották meg. A szövetség tagja a [[Magyar Dolgozók Pártja]] (MDP) mellett a még működő maradék két demokratikus agrárpárt, a [[Független Kisgazdapárt]] (FKGP) és a [[Nemzeti Parasztpárt]] (NPP) voltak, valamint az FKGP (egyik) utódpártjának tekinthető [[Független Magyar Demokrata Párt]] és a [[Peyer Károly]] nevével is fémjelzett [[Magyar Radikális Párt]] voltak. |
||
A „szövetség” a [[szalámitaktika|szalámitaktikának]] köszönhetően |
A „szövetség” a [[szalámitaktika|szalámitaktikának]] köszönhetően már abszolút mértékben kommunista dominancia alatt állt, s mivel az [[1949-es választások]]on a Népfront listáin kívül másra nem is lehetett szavazni (a szavazólapon is csak az ellenszavazatot kellett jelölni), a parlamenti mandátumok 96,2%-át söpörték be. A front előre elosztotta tagjai között a helyeket, az abszolút többség birtokában pedig még abban az évben megalkották a [[Magyar Népköztársaság Alkotmánya|Magyar Népköztársaság Alkotmányát]] (ezzel véglegesítve Magyarország államformáját, mint [[Népköztársaság]]ét), illetve a kommunisták felszalámizták a „maradék” pártokat, szervezeteket és a nem kommunista irányítás alatt álló egyéb kezdeményezéseket a szövetségen belül és kívül egyaránt. Az FKGP és az NPP mellett ennek esett áldozatul például [[Rajk László]] is. A csakhamar egytagúvá vált „szövetség” jelöltlistája az [[1953-as választások|1953-as „választáson”]] már csak [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP-s]], illetve pártonkívüli neveket tartalmazott, mint például [[Bozsik József]]ét, az [[Aranycsapat]] jobbhátvédjét, az ország egyik legnépszerűbb sportolójáét, akit a rendszer önmaga népszerűsítése végett juttatott be az időközben közjogi értelemben jelentősen lecsökkentett jelentőségű parlamentbe. |
||
Az MNFF a [[Rákosi Mátyás#A Rákosi-rendszer|Rákosi-rendszer]] gyors bukását követő átszervezések jegyében [[1954]]. [[október]] végén (22-24-ike között) átalakult a [[Hazafias Népfront]]tá. |
|||
==Források== |
==Források== |
A lap 2010. június 20., 09:02-kori változata
A Magyar Függetlenségi Népfront (MFN) egy (kényszer)pártszövetség volt a II. világháború utáni Magyarországon.
Története
A szervezet a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontból alakult annak szétzilálódása után, 1949. február 1-jén. Elnökévé Rákosi Mátyást, titkárává pedig Rajk Lászlót választották meg. A szövetség tagja a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) mellett a még működő maradék két demokratikus agrárpárt, a Független Kisgazdapárt (FKGP) és a Nemzeti Parasztpárt (NPP) voltak, valamint az FKGP (egyik) utódpártjának tekinthető Független Magyar Demokrata Párt és a Peyer Károly nevével is fémjelzett Magyar Radikális Párt voltak.
A „szövetség” a szalámitaktikának köszönhetően már abszolút mértékben kommunista dominancia alatt állt, s mivel az 1949-es választásokon a Népfront listáin kívül másra nem is lehetett szavazni (a szavazólapon is csak az ellenszavazatot kellett jelölni), a parlamenti mandátumok 96,2%-át söpörték be. A front előre elosztotta tagjai között a helyeket, az abszolút többség birtokában pedig még abban az évben megalkották a Magyar Népköztársaság Alkotmányát (ezzel véglegesítve Magyarország államformáját, mint Népköztársaságét), illetve a kommunisták felszalámizták a „maradék” pártokat, szervezeteket és a nem kommunista irányítás alatt álló egyéb kezdeményezéseket a szövetségen belül és kívül egyaránt. Az FKGP és az NPP mellett ennek esett áldozatul például Rajk László is. A csakhamar egytagúvá vált „szövetség” jelöltlistája az 1953-as „választáson” már csak MDP-s, illetve pártonkívüli neveket tartalmazott, mint például Bozsik Józsefét, az Aranycsapat jobbhátvédjét, az ország egyik legnépszerűbb sportolójáét, akit a rendszer önmaga népszerűsítése végett juttatott be az időközben közjogi értelemben jelentősen lecsökkentett jelentőségű parlamentbe.
Az MNFF a Rákosi-rendszer gyors bukását követő átszervezések jegyében 1954. október végén (22-24-ike között) átalakult a Hazafias Népfronttá.
Források
- Függetlenségi Front, kislexikon.hu
- A kommunista hatalomátvétel Magyarországon 1945 és 1949 között, moonshadow.hu
- Balassa Bálint: Magyar történelmi kronológia / 1949. A Függetlenségi Népfront győzelme, Határon Túli Magyarok Információs Központja
Kiadványok
- Rákosi Mátyás, Dobi István, Erdei Ferenc: A Magyar Függetlenségi Népfronttal hazánk felvirágoztatásáért, 1949, füzet
Külső hivatkozások
- A Magyar Függetlenségi Népfront alakuló ülése, fénykép, 1956-os Intézet