„Jaksics Demeter” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
[[Kategória:15. századi katonák]] |
[[Kategória:15. századi katonák]] |
||
[[Kategória:15. századi magyarok]] |
[[Kategória:15. századi magyarok]] |
||
[[Kategória:Szerbek]] |
A lap 2010. április 11., 18:41-kori változata
Nagylaki Jaksics Demeter (szerbül: Dmitar Jakšić) (? - 1487. június.) szerb vajda, magyar főnemes és hadvezér.
Élete
Apja, Brezsicsics Jaksa vajda (szerbül: Jakša Brežičić) után, ő is Brankovics Györgynél szolgált hadvezérként. 1459-ben mikor a török elfoglalta Szendrőt, Magyarországra menekült, 1200 vitézével. Hunyadi Mátyás szívesen fogadta a kiváló hadi képességekkel megáldott katonát és főurat, majd 1465 táján Jaksics családnak adományozta a Csongrád megyei Nagylak-ot és egyéb uradalmakat. Demeter 1481-ben újabb 50.000 szerbet hozott Magyarországra, akik hősiesen harcoltak Mátyás és különösen Kinizsi Pál hadjárataiban a török ellen.
Kitűntek hősiességükkel és a magyar királyhoz való hűségükkel, amelyet még a Vitéz János-féle összeesküvés idején is megtartottak.
Bécs elfoglalása után Mátyás béketárgyalásokat kezdeményezett a törökökkel, s először Both Jánost küldte követségbe Isztambulba, ezután Bajazid követei érkeztek meg Mátyáshoz Bécsújhelybe. Ezután Mátyás a török ügyekben járatosabb Jaksics Demetert küldte követül a török szultánhoz, aki el is jutott oda, s a szultán ajándékaival hazafelé indult. A szendrői hídon azonban egy Gházi Musztafa nevű török – akit korábban Jaksics vetett fogságba testvérével együtt, kegyetlenül bánt velük, testvérét meg is ölette, – bosszúból legyilkolta a Demetert. Erről egy nyelvemlék is fent maradt, Gergely éneke Jaksics Demeter veszedelméről címmel.
Feljegyezték Demeterről, hogy, a lengyel tábor szeme láttára párbajban megölt egy tatárt, aki a magyarok vitézségét becsmérelte.