„Csukás Kálmán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Alapvető stilisztikai és helyesírási javítások! - TA
Csukasf (vitalap | szerkesztései)
→‎Életrajz: + fénykép
3. sor: 3. sor:


==Életrajz==
==Életrajz==
[[Csukas Kalman fenykep Csukasf 20100226.jpg|jobbra|Csukás Kálmán]]
1901. december 13-án született Siómaroson. Régi nemesi családból származik, ősei [[1499]]-ben nyertek nemességet a törökkel vívott hősies harcban kiemelkedő bátorságukért. Édesapja református lelkipásztor, nemzetgyűlési képviselő.
1901. december 13-án született Siómaroson. Régi nemesi családból származik, ősei [[1499]]-ben nyertek nemességet a törökkel vívott hősies harcban kiemelkedő bátorságukért. Édesapja református lelkipásztor, nemzetgyűlési képviselő.
Csukás Kálmán a négy középiskola elvégzése után katonai nevelőintézetbe kerül, a katonai főreáliskolát Budapest-Hűvösvölgyben fejezte be [[1920]]-ban.
Csukás Kálmán a négy középiskola elvégzése után katonai nevelőintézetbe kerül, a katonai főreáliskolát Budapest-Hűvösvölgyben fejezte be [[1920]]-ban.

A lap 2010. február 26., 20:27-kori változata

Vitéz nemes zetényi Csukás Kálmán (Siómaros. 1901. december 13. – Ilivszkoje 1943. január 18.) Magyar Királyi vezérkari alezredes, a Második Repülődandár parancsnoka.

Életrajz

jobbra|Csukás Kálmán 1901. december 13-án született Siómaroson. Régi nemesi családból származik, ősei 1499-ben nyertek nemességet a törökkel vívott hősies harcban kiemelkedő bátorságukért. Édesapja református lelkipásztor, nemzetgyűlési képviselő. Csukás Kálmán a négy középiskola elvégzése után katonai nevelőintézetbe kerül, a katonai főreáliskolát Budapest-Hűvösvölgyben fejezte be 1920-ban. Ezt követően a Ludovika Akadémiára jelentkezik, ahol tüzér szakkiképzést kap és 1924. augusztus 20-án mint évfolyamelsőt avatták hadnaggyá. Nem sokáig maradt eredeti fegyverneménél a repülés vonzotta. Kiváló eredményeket ér el mint sportrepülő. 1926-ban már képzett vadászpilóta. 1929-1932 között hadiiskolát végez, százados lesz és átkerül a vezérkarhoz. Mint vk.-i őrnagy a szovjet fronton közvetlen elöljárója a kormányzóhelyettes Horthy Istvánnak. 1942. október 29-én a II. osztályú vaskereszt mellé megkapja a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét hadiszalagon kardokkal díszítve, valamint november 1-jétől vk. alezredessé léptetik elő. 1943. január 18-án az ilivszkojei repülőtér parancsnokaként, az üzemképes repülőket,repülő bajtársait haza küldi, ő maga az oroszok által körbevett területen marad. A vezérkarral nincs semmilyen kapcsolata, ezért a dandárjának példát mutatva, 400 önkéntes katonája élén megpróbál kitörni a hatalmas tömegekben elözönlő szovjetek gyűrűjéből. Egy páncélos jármű parancsnoki állásában éri a halál, a gránát repesz a nyakát, a géppuska záró tűz a mellkasát éri. A négyszáz hősből néhányan térnek csak vissza a dandárhoz. Másnap a dandár teljes létszámmal kísérli meg a kitörést, amely sikerrel jár, miközben megtalálják és hazaszállítják Csukás holttestét. Az anyaországban lévő pilótái semmit sem tudnak róla, érdeklődésükre a Hadügy kitérő választ ad. Halálának hírét a Pesti Hírlap csak február 9-én közli. Végső nyughelye a Farkasréti temetőben van. Béke poraira!