„Prizma” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. február 18., 15:32-kori változata

A prizma olyan átlátszó anyagból készült test, melynek optikai sűrűsége eltér a levegőétől. (Az optikai sűrűség nem egyezik meg a térfogategység tömegével.) Emiatt a rajta áthaladó fénysugár megtörik. A fénysugár a prizmában tovább halad, majd az újabb határfelülethez érve ismét megtörik. Az egyszerű prizmára eső fénysugár tehát kétszer törik meg: a prizmához érve és a kilépéskor.

Léteznek összetettebb prizmák is, melyekben a fény kettőnél többször törik meg, vagy akár többször visszaverődik a prizma belső felületén.

A fehér fény összetett fény, vagyis több, különböző színű (hullámhosszú, frekvenciájú) fény keveréke. Az eltérő hullámhosszúságú fénynyalábok két közeg határán kissé eltérő szögben törnek meg. Emiatt a prizma alkalmas az összetett fény felbontására és – mivel a fénytörésnél a fénysugár útja megfordítható – újraegyesítésére.

A prizmának általában csak a két oldala átlátszó és van fényesre csiszolva, a harmadik oldalt – akárcsak a két végét – gyakran fekete anyaggal vonják be.

Fajtái

A Wikimédia Commons tartalmaz Prizma témájú médiaállományokat.

A prizmák anyagukat, alakjukat, felhasználásukat tekintve igen sokfélék lehetnek. Az alábbiakban röviden bemutatunk közülük néhányat.

Egyszerű prizma
A gyakorlatban leggyakrabban használt prizmák háromélű üveghasábok, amelyeknek a keresztmetszete egyenlő szárú háromszög. A fénysugár eltérülésének mértéke függ a prizma anyagának a környezetére vonatkoztatott törésmutatójától (n), a fény beesési szögétől (α), és a prizma törőszögétől (φ), vagyis az egyenlő szárú háromszög csúcsszögétől.
Egyeneslátású vagy Amici-prizma
Az egyeneslátású prizma 3 vagy 5 különböző diszperziójú, egyszerű prizmából van összeragasztva. Úgy bontja színeire a ráeső nyalábot, hogy a középső (sárga) tartomány irányváltozás nélkül halad tovább.
Képfordító vagy derékszögű prizma
Az egyszerű prizma egy speciális változata, a törőszöge φ= 90˚-os. Mivel az üveg és a levegő határfelületére 45°-kal beeső fénysugár teljes visszaverődést szenved, 90 illetve 180°-kal téríti el a fénysugarakat. Gyakran alkalmazzák tükrök helyett (pl. Lencsés távcsövek).
Fresnel-féle biprizma
Két, nagyon kis törőszögű (α < 5˚), alapjaival egymás felé fordított prizmából áll. Többek között interferenciaképet lehet előállítani vele.

Lásd még

Külső hivatkozások

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:Dispersion prism.jpg|200px|bélyegkép|Fehér fény felbontása prizmával]]
-A '''prizma''' olyan átlátszó anyagból készült [[test (geometria)|test]], melynek '''optikai sűrűség'''e eltér a levegőétől. (Az optikai sűrűség nem egyezik meg a [[sűrűség|térfogategység tömegével]].) Emiatt a fény [[fénysebesség|terjedési sebessége]] a prizmába lépve megváltozik, és a fénynyaláb [[fénytörés|megtörik]]. A fénysugár a prizmában tovább halad, majd az újabb határfelülethez érve ismét megtörik. Az egyszerű prizmára eső fénysugár tehát '''kétszer''' törik meg: a prizmához érve és a kilépéskor.
+A '''prizma''' olyan átlátszó anyagból készült [[test (geometria)|test]], melynek '''optikai sűrűség'''e eltér a levegőétől. (Az optikai sűrűség nem egyezik meg a [[sűrűség|térfogategység tömegével]].) Emiatt a rajta áthaladó fénysugár [[fénytörés|megtörik]]. A fénysugár a prizmában tovább halad, majd az újabb határfelülethez érve ismét megtörik. Az egyszerű prizmára eső fénysugár tehát '''kétszer''' törik meg: a prizmához érve és a kilépéskor.
 Léteznek összetettebb prizmák is, melyekben a fény kettőnél többször törik meg, vagy akár többször visszaverődik a prizma belső felületén.