„Glottális hang” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Első szerkesztés |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
[[Image:Places of articulation.svg|thumb|200px|11. glottális <br>12. epiglottális]] |
[[Image:Places of articulation.svg|thumb|200px|11. glottális <br>12. epiglottális]] |
||
''' |
A '''glottális''' olyan [[mássalhangzó]], melynek képzésénél a [[hangszalag]]ok közötti rés ([[Latin nyelv|latinul]] ''glottis)'' az artikuláció helye. |
||
⚫ | |||
Kétféle hangképzésről beszélünk a glottális képzése során. Különbséget teszünk ''ingresszív'' (latin ingressio = belépés) és ''egresszív'' glottális hangképzés között. |
|||
== Hangszalagzár == |
|||
⚫ | |||
A ''hangszalagzár'' vagy ''glottális stop'' ([[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]]-jele: {{IPA|[ʔ]}})egy feszített, glottális egresszív [[zárhang]], mely a hangszalagok zárásának hirtelen oldásakor keletkezik a kiáramló levegő rezgésével. Bár ilyen hangot szinte minden nyelvben ejtenek (hiszen egy rövid szünetnek felel), bizonyos nyelvekben (pl. az [[Arab nyelv|arabban]] és a legtöbb [[afroázsiai nyelvcsalád|afroázsiai nyelvben]], számos [[amerikai indián nyelvek|indián nyelvben]], az [[ausztronéz nyelvcsalád|ausztronéz nyelvekben]] stb.) külön [[fonéma|fonémának]] számít. |
|||
⚫ | |||
Ennek ellenkezője, azaz belégzéses az ingresszív glottális hangképzés, a levegő eközben belép. |
|||
Az egyik leggyakoribb glottális képzésű hang a [h] (zöngétlen glottális réshang), például a magyar ''ház, hó'' szavakban. A [h] feszített, glottális, egresszív réshang, mely az erős levegőkiáramlás miatt a torokban, az orrban és a szájüregben egyidejűleg képződik. Ugyanennek laza zöngés párja a {{IPA|[ɦ]}}, amely például a [[cseh nyelv]]ben található meg. |
|||
[[Kategória:Fonetika]] |
|||
== Glottális stop == |
|||
A hang egy feszített , glottális egresszív zárhang, mely a hangszalagok zárásának hirtelen oldásakor keletkezik a kiáramló levegő rezgésével. |
|||
Az ismert nyelvek közt a glottális stop az arabban és a dánban jelenik met. Ugyanakkor ezek a hangok részét képezik az angol ''[[Cockney]]'' dialektusnak. Mindinkább terjed a Brit Szigetek művelt rétegeiben is. |
|||
⚫ | |||
Ez a hang, ugyanúgy egy glottális. ''Ház'', ''hó'', ''hű'' ... Ez a hang is a glottis között keletkezik, azonban nem zárhangként, mint [{{IPA|ʔ}}] hanem mint frikatív (réshang). |
|||
Ez is egy feszített, glottális, egresszív réshang, mely az erős levegőkiáramlás miatt a torokban, az orrban és a szájüregben egyidejűleg képződik. |
|||
[{{IPA|ɦ}}] ugyanennek egy laza zöngés párja. A cseh nyelvben található meg. |
|||
'''Glottális''' egy fajtája az artikulációnak a fonetikán belül, melynél a hangszalagok közötti rés (glottis) szolgál az artikuláló szervként |
|||
Kétféle hangképzésről beszélünk a glottális képzése során. Különbséget teszünk ''ingresszív'' (latin ingressio = belépés) és ''egresszív'' glottális hangképzés között. |
|||
'''Egresszív''' vagy ''ekszpirációs'' a jelzője a kilégzéssel való hangképzésnek. A nyelv gyöke eközben felemelt állapotú, a hangszálak közötti rés pedig bizonyos mértékig zárt. |
|||
Ennek ellenkezője, azaz belégzéses az ingresszív glottális hangképzés, a levegő eközben belép. |
|||
== Glottális stop == |
|||
A hang egy feszített , glottális egresszív zárhang, mely a hangszalagok zárásának hirtelen oldásakor keletkezik a kiáramló levegő rezgésével. |
|||
Az ismert nyelvek közt a glottális stop az arabban és a dánban jelenik met. Ugyanakkor ezek a hangok részét képezik az angol ''[[Cockney]]'' dialektusnak. Mindinkább terjed a Brit Szigetek művelt rétegeiben is. |
|||
== A h hang== |
|||
Ez a hang, ugyanúgy egy glottális. ''Ház'', ''hó'', ''hű'' ... Ez a hang is a glottis között keletkezik, azonban nem zárhangként, mint [{{IPA|ʔ}}] hanem mint frikatív (réshang). |
|||
Ez is egy feszített, glottális, egresszív réshang, mely az erős levegőkiáramlás miatt a torokban, az orrban és a szájüregben egyidejűleg képződik. |
|||
[{{IPA|ɦ}}] ugyanennek egy laza zöngés párja. A cseh nyelvben található meg. |
A lap 2010. január 20., 12:04-kori változata
A glottális olyan mássalhangzó, melynek képzésénél a hangszalagok közötti rés (latinul glottis) az artikuláció helye.
Képzése lehet ingresszív, azaz belégzéssel történő, vagy egresszív (expriciós), vagyis kilégzéssel képzett. Egresszív képzéskor nyelv felemelt állapotú, a hangszálak közötti rés pedig bizonyos mértékig zárt.
Hangszalagzár
A hangszalagzár vagy glottális stop (IPA-jele: [ʔ])egy feszített, glottális egresszív zárhang, mely a hangszalagok zárásának hirtelen oldásakor keletkezik a kiáramló levegő rezgésével. Bár ilyen hangot szinte minden nyelvben ejtenek (hiszen egy rövid szünetnek felel), bizonyos nyelvekben (pl. az arabban és a legtöbb afroázsiai nyelvben, számos indián nyelvben, az ausztronéz nyelvekben stb.) külön fonémának számít.
A h hang
Az egyik leggyakoribb glottális képzésű hang a [h] (zöngétlen glottális réshang), például a magyar ház, hó szavakban. A [h] feszített, glottális, egresszív réshang, mely az erős levegőkiáramlás miatt a torokban, az orrban és a szájüregben egyidejűleg képződik. Ugyanennek laza zöngés párja a [ɦ], amely például a cseh nyelvben található meg.