„Máda” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
42. sor: | 42. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
Először [[1407]]-ben, ''Mada'' néven szerepelt. Al-Diód vár |
Először [[1407]]-ben, ''Mada'' néven szerepelt. [[Algyógy|Al-Diód]] vár tartozékaként. Az algyógyi uradalom román falva volt. Gazdaságában a szarvasmarhatartáson kívül az alma- és szilvatermesztés és a méhészkedés játszott szerepet. (Helyben alakult ki a ''mádai kormos alma'' nevű almafajta.<ref>Nagy-Tóth Ferenc: ''Régi erdélyi almák.'' Kolozsvár, 1998</ref>) |
||
==Népessége== |
==Népessége== |
A lap 2010. január 7., 18:21-kori változata
Máda (Mada) | |
A Mádai-szoros | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Megye | Hunyad |
Község | Balsa |
Rang | falu |
Községközpont | Balsa |
Irányítószám | 337021 |
SIRUTA-kód | 87905 |
Népesség | |
Népesség | 71 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 59′ 22″, k. h. 23° 08′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 22″, k. h. 23° 08′ 21″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Máda (románul: Mada) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
Az Erdélyi Érchegységben, Algyógytól tíz kilométerre északnyugatra fekszik.
Története
Először 1407-ben, Mada néven szerepelt. Al-Diód vár tartozékaként. Az algyógyi uradalom román falva volt. Gazdaságában a szarvasmarhatartáson kívül az alma- és szilvatermesztés és a méhészkedés játszott szerepet. (Helyben alakult ki a mádai kormos alma nevű almafajta.[1])
Népessége
- 1900-ban 1270 lakosából 1266 volt ortodox vallású román.
- 2002-ben Stăuini településsel együtt 161 román lakosa volt, közülük 153 ortodox és 8 pünkösdista vallású.
Látnivalók
- A tíz hektáron elterülő Mádai-szoros (Cheile Madei vagy Măzii) egy karsztos hasadék, amelyet a Gyógyi-patak egyik ága vájt ki magának. Nyáron, alacsony vízállásnál a patakban gázolva kb. háromnegyed óra alatt lehet bejárni. A vízszint felett kb. száz méterrel, a szorost keletről határoló sziklafalban nyílik a Peştera Zidită barlang, amelyet a 17. században a portyázó csapatok elől idemenekülő környékbeliek kőfallal és lőrésekkel tettek védhetővé. Az 545 méter járathosszúságú barlangot cseppkövek ékesítik.
Források
- ↑ Nagy-Tóth Ferenc: Régi erdélyi almák. Kolozsvár, 1998