„Szavanna éghajlat” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→A két szavanna: jav, kieg |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{átdolgoz}} |
|||
== '''Szavanna éghajlat''' == |
|||
⚫ | Az [[Egyenlítő]]től távolodva egyre csökken a [[csapadék]] mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé eloszlása. Kialakul a nedves és száraz évszak. A hőmérséklet mindkét évszakban magas. A csapadék csökkenése és a száraz évszak hosszabbodása miatt a [[szavanna]] éghajlaton különböző növények alakultak ki. Közülük a legjellemzőbb az [[erdő]]s, és valódi [[füves szavanna]]. |
||
== Éghajlat == |
|||
⚫ | Az [[Egyenlítő]]től távolodva egyre csökken a [[csapadék]] mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé eloszlása. Kialakul a nedves és száraz évszak. A hőmérséklet mindkét évszakban magas. A csapadék csökkenése és a száraz évszak |
||
12. sor: | 9. sor: | ||
=== Erdős szavanna === |
=== Erdős szavanna === |
||
Az [[esőerdő]]vel szomszédos térségben ahol a a száraz évszak rövid, trópusi lombhullató erdők ([[monszunerdő]]k) alakultak ki. Ezekben az erdőkben már kevesebb a fafajok száma és a [[lombkoronaszint]]ek, mint az esőerdőben. Még a legmagasabb fák is alig-alig érik el a 40 métert, és a |
Az [[esőerdő]]vel szomszédos térségben ahol a a száraz évszak rövid, trópusi lombhullató erdők ([[monszunerdő]]k) alakultak ki. Ezekben az erdőkben már kevesebb a fafajok száma és a [[lombkoronaszint]]ek, mint az esőerdőben. Még a legmagasabb fák is alig-alig érik el a 40 métert, és a többségük a száraz időszakba lehullajtja lombját. A fényben gazdag erdők alját dús [[aljnövényzet]] borítja. Ezekben az erdőkben él az ember legközelebbi rokona, a [[csimpánz]]. |
||
=== Füves szavanna === |
=== Füves szavanna === |
||
A [[szavanna]] a nagy fény igényű, árnyékolást nem tűrő [[fű]]félék szinte mindenütt összefüggő felületet alkotnak. Magasságuk néhol 2 méter, valahol pedig csak 50 cm. A magányosan vagy |
A [[szavanna]] a nagy fény igényű, árnyékolást nem tűrő [[fű]]félék szinte mindenütt összefüggő felületet alkotnak. Magasságuk néhol 2 méter, valahol pedig csak 50 cm. A magányosan vagy csoportokban növő fák általában 20 méternél alacsonyabbak szoktak lenni, és a száraz évszakban ezek is lehullajtják lombjukat. Itt él a félelmetes nagyon ismert [[oroszlán]] vagy a [[zebra]] is. |
||
[[Kategória:Klimatológia]] |
[[Kategória:Klimatológia]] |
A lap 2009. november 30., 21:06-kori változata
|
Ezt a szócikket tartalmilag és formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Az Egyenlítőtől távolodva egyre csökken a csapadék mennyisége, és válik egyenlőtlenebbé eloszlása. Kialakul a nedves és száraz évszak. A hőmérséklet mindkét évszakban magas. A csapadék csökkenése és a száraz évszak hosszabbodása miatt a szavanna éghajlaton különböző növények alakultak ki. Közülük a legjellemzőbb az erdős, és valódi füves szavanna.
A két szavanna
Erdős szavanna
Az esőerdővel szomszédos térségben ahol a a száraz évszak rövid, trópusi lombhullató erdők (monszunerdők) alakultak ki. Ezekben az erdőkben már kevesebb a fafajok száma és a lombkoronaszintek, mint az esőerdőben. Még a legmagasabb fák is alig-alig érik el a 40 métert, és a többségük a száraz időszakba lehullajtja lombját. A fényben gazdag erdők alját dús aljnövényzet borítja. Ezekben az erdőkben él az ember legközelebbi rokona, a csimpánz.
Füves szavanna
A szavanna a nagy fény igényű, árnyékolást nem tűrő fűfélék szinte mindenütt összefüggő felületet alkotnak. Magasságuk néhol 2 méter, valahol pedig csak 50 cm. A magányosan vagy csoportokban növő fák általában 20 méternél alacsonyabbak szoktak lenni, és a száraz évszakban ezek is lehullajtják lombjukat. Itt él a félelmetes nagyon ismert oroszlán vagy a zebra is.