„Andreas Karlstadt” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+kép
→‎Forrás: pontosítás
9. sor: 9. sor:


== Forrás ==
== Forrás ==
*{{cite book | author = Bokor József (szerk.) | title = A Pallas nagy lexikona | publisher = Arcanum FolioNET Kft. | location = Budapest | year = 1998 | id = ISBN 963 85923 2 X | url = http://mek.oszk.hu/00000/00060/| chapter = Karlstadt | chapterurl = http://mek.niif.hu/00000/00060/html/055/pc005560.html#7 | accessdate = 2009-09-23}}
* A Pallas Nagy Lexikona



{{DEFAULTSORT:Karlstadt Andreas}}
{{DEFAULTSORT:Karlstadt Andreas}}

A lap 2009. szeptember 23., 20:52-kori változata

Andreas Karlstadt

Andreas Karlstadt (Carolostadius, eredeti nevén Andreas Bodenstein), (Karsltadt (Frankföld), 1483 előtt - Bázel, 1541 karácsonyán) német reformátor.

Életpályája

Bölcsészeti s hittudományi alapműveltségét olasz egyetemeken nyerte. 1508-ban Wittenbergen a gyakorlati lelkészi pályára lépett; 1517-ben Lutherhez csatlakozott s az 1519. évi lipcsei szóvitán több napon át védelmezte Eckkel szemben az Ágoston-féle tantételeket. Részben ő volt a reformátori párt vezére Luther wartburgi tartózkodása alatt és 1521 karácsonyán az úrvacsorát német beszéd kíséretében két szín alatt szolgáltatta ki. Ezután Wittenbergbe menekült zwickaui rajongókhoz csatlakozott; ezekkel együtt a régi isteni tisztelet felforgatására, az oltárok és képek összetördelésére lelkesítette a népet, ami Luthert wartburgi fogságának elhagyására késztette. Visszatérvén Luther, a zwickaui rajongókat a szász választó-fejedelemségből kiűzette, Karlstadttal pedig megfogadtatta, hogy többé kezdeményezőleg nem avatkozik a reformáció munkájába; ám Karlstadt már 1523-ban Orlamündben ismét a képek tördelésére izgatta a népet, egyszersmind egyházi beszédeiben szenvedélyesen kikelt Luther úrvacsorai tana ellen. Amikor ezek következtében Bölcs Frigyes a szász fejedelemségből kitiltotta Karlstadot, ő Luther nyílt ellenségeként lépett fel és alkalmat szolgáltatott az első úrvacsorai vitára. Később, amikor lázadásban való részvétellel vádolták és üldözték, Luthernél keresett menedéket; Luther közbenjárására megvonhatta magát Kembergben, ahol földműveléssel és kereskedéssel kereste kenyerét; de 1528-ban folytatta képromboló tevékenységét, ezért Svájcba kellett menekülnie, ahol előbb Altstättenben volt lelkész, majd Zürichben diakónus, 1534 után Bázelben lelkész és teológiai tanár volt.

Lásd még

Forrás