„Domborzat” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: bg, br, et, fr, kk, lb, lv, ru |
a Bot: következő hozzáadása: ca:Relleu (geografia) |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
[[br:Torosennadur]] |
[[br:Torosennadur]] |
||
[[bs:Reljef (geografija)]] |
[[bs:Reljef (geografija)]] |
||
[[ca:Relleu (geografia)]] |
|||
[[de:Relief (Geologie)]] |
[[de:Relief (Geologie)]] |
||
[[eo:Tereno]] |
[[eo:Tereno]] |
A lap 2009. július 28., 06:10-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 májusából) |
A domborzat vagy (föld)felszín természetföldrajzi fogalom, egy bolygó szilárd kérgének (litoszféra) és vízburkának (hidroszféra) felülete, amely a Föld esetében a levegőburokkal (atmoszféra) érintkezik. A domborzat leginkább vertikális tagolódásában ragadható meg, ezért alapfogalma a tengerszint feletti magasság. A földrajz pusztán leírja a földfelszínt, a földtörténeti korokban folyamatosan változó domborzati elemek (síkság, domb, hegy, völgy stb.) behatóbb vizsgálatával a geomorfológia foglalkozik. A természettudományi diszciplínák nagy része vizsgálja a domborzatnak a biotikus (például állatföldrajz, mezőgazdaságtan) és az abiotikus környezetre (például klimatológia, meteorológia) gyakorolt hatását, sőt, maguk a domborzati viszonyok képezik az abiotikus tényezők egy részét. A víz alatti domborzat kutatásával a batimetria foglalkozik.