„Fixpont” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
interwiki
Teve van egypupú, kétpupú, sőt több.
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|a leképezések fixpontjáról|Fixpont (havilap)}}
{{egyért2|a leképezések fixpontjáról|Fixpont (havilap)}}


A matematikában egy [[leképezés]] '''fixpontjának''' nevezünk egy olyan pontot, amelyet a leképezés helyben hagy.
A matematikában egy [[leképezés]] '''fixpontjának''' nevezünk egy olyan pontot, amelyet a leképezés helyben hagy. Egy leképezésnek lehet nulla, egy, véges sok, vagy végtelen sok fixpontja. Ha egy leképezés [[értelmezési tartomány]]ának minden pontja fixpont, akkor a leképezést identikus leképezésnek, vagy identitásnak hívjuk.



== Definíció ==
== Definíció ==

A lap 2009. július 13., 20:58-kori változata

A matematikában egy leképezés fixpontjának nevezünk egy olyan pontot, amelyet a leképezés helyben hagy. Egy leképezésnek lehet nulla, egy, véges sok, vagy végtelen sok fixpontja. Ha egy leképezés értelmezési tartományának minden pontja fixpont, akkor a leképezést identikus leképezésnek, vagy identitásnak hívjuk.

Definíció

Legyen egy leképezés, és legyen . Azt mondjuk, hogy fixpontja -nek, ha .


Példák

  • A sík egy e egyenesre való tükrözésének fixpontja e valamennyi pontja.
  • A sík egy nullától különböző v vektorral való eltolásának nincs fixpontja.
  • A valós számokon értelmezett függvénynek fixpontja a 0 és az 1, hiszen és .
  • Jelölje D a végtelenszer differenciálható valós-valós függvények halmazán értelmezett azon operátort, amely minden függvényt a deriváltjára képez le. Akkor D-nek fixpontja az függvény.