„Fixpont” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Csonk sablon
Példák
6. sor: 6. sor:
== Definíció ==
== Definíció ==
Legyen <math>\phi : X\rightarrow Y</math> egy leképezés, és legyen <math>x \in X</math>. Azt mondjuk, hogy <math>x</math> fixpontja <math>\phi</math> -nek, ha <math>\phi (x)=x</math>.
Legyen <math>\phi : X\rightarrow Y</math> egy leképezés, és legyen <math>x \in X</math>. Azt mondjuk, hogy <math>x</math> fixpontja <math>\phi</math> -nek, ha <math>\phi (x)=x</math>.


== Példák ==


*A [[valós számok]]on értelmezett <math>y=x^2</math> függvénynek fixpontja a 0 és az 1, hiszen <math>0^2=0</math> és <math>1^2=1</math>.

*A sík egy ''e'' egyenesre való tükrözésének fixpontja ''e'' valamennyi pontja.

*Jelölje ''D'' a végtelenszer [[differenciálhatóság|differenciálható]] valós-valós függvények halmazán értelmezett azon operátort, ami minden függvényt a deriváltjára képez le. Akkor ''D''-nek fixpontja az <math>e^x</math> függvény.






A lap 2009. július 13., 20:48-kori változata

A matematikában egy leképezés fixpontjának nevezünk egy olyan pontot, amelyet a leképezés helyben hagy.


Definíció

Legyen egy leképezés, és legyen . Azt mondjuk, hogy fixpontja -nek, ha .


Példák

  • A valós számokon értelmezett függvénynek fixpontja a 0 és az 1, hiszen és .
  • A sík egy e egyenesre való tükrözésének fixpontja e valamennyi pontja.
  • Jelölje D a végtelenszer differenciálható valós-valós függvények halmazán értelmezett azon operátort, ami minden függvényt a deriváltjára képez le. Akkor D-nek fixpontja az függvény.