„Ketuvim” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
ELVe (vitalap | szerkesztései) |
ELVe (vitalap | szerkesztései) hajjhajj.... |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Ketuvim''' vagy '''Ketubim''' a [[Tanakh]] (a héber Biblia) harmadik, utolsó része a [[Tóra]] (Törvény) és a [[ |
A '''Ketuvim''' vagy '''Ketubim''' ([[héber nyelv|héberül]] <big>כְּתובִים</big> ''kətûvîm'', „amik le vannak írva”, tehát '''írások''' vagy '''iratok''') a [[Tanakh]] (a héber Biblia) harmadik, utolsó része a [[Tóra]] (Törvény) és a [[Neviim]] (Próféták) után. |
||
A [[héber nyelv|héber]] כתובים (ketuvim) szó jelentése „írások”. |
|||
==Keletkezése és kanonizációja== |
==Keletkezése és kanonizációja== |
||
A Ketuvim egy része, így a [[Példabeszédek könyve|Példabeszédek]] és a [[Zsoltárok könyve|Zsoltárok]] a [[babilóni fogság]] [[Kr. e. 586]]. - [[Kr. e. 538]].) előtt keletkeztek, végső formájukat csak később nyerték el. A legkésőbbi szöveget, [[Dániel könyve|Dániel könyvét]] a [[Kr. e. 2. század]] közepe felé írták. |
A Ketuvim egy része, így a [[Példabeszédek könyve|Példabeszédek]] és a [[Zsoltárok könyve|Zsoltárok]] a [[babilóni fogság]] [[Kr. e. 586]]. - [[Kr. e. 538]].) előtt keletkeztek, végső formájukat csak később nyerték el. A legkésőbbi szöveget, [[Dániel könyve|Dániel könyvét]] a [[Kr. e. 2. század]] közepe felé írták. |
||
A Ketuvim könyveinek [[kanonizáció]]ja később zajlott, mint Tanakh másik két fő részéé, a [[Kr. e. 2. század]] körül. |
A Ketuvim könyveinek [[kanonizáció]]ja később zajlott, mint a Tanakh másik két fő részéé, a [[Kr. e. 2. század]] körül. |
||
A [[kanonizáció]] (a szöveg |
<!--A [[kanonizáció]] (a szöveg hivatalossá rögzülése) előtti egy-két évszázadban, amikor a görög bibliafordí¤ás készült, számos egyéb könyv is bekerült a Bibliába, amelyeket a Tanakhból később kivettek, a keresztények [[Ószövetség]]ében azonban részben benne maradtak. (A keresztény Ószövetség ezért is tartalmaz több könyvet, mint a héber Tanakh.)--><!--Ez így problémás. eLVe--> |
||
==Részei== |
==Részei== |
||
29. sor: | 27. sor: | ||
==Leírásuk== |
==Leírásuk== |
||
===A költői könyvek=== |
===Szifré Emet: A költői könyvek=== |
||
A [[ |
A [[maszoretikus szövegek]]ben a versformát jelölendő a Zsoltárok, a Példabeszédek és Jób könyve kétoszlopos formában szerepelnek. E három könyv együttes neve ''Szifré Emet'' (emet, vagyis אמ"ת, [[mozaikszó]] a könyvek héber nyelvű címeiből: איוב, משלי, תהלים). (Az Emet [[Neginák|kantillációs jeleinek]] héber neve: ''Taamé emet''.) |
||
E három szöveget a versek recitálását segítő [[kantilláció]]s jelekkel is ellátták. Az Emet kantillációs jeleinek héber neve: ''Ta`amei Emet''. |
|||
===Az öt tekercs |
===Hámés Megillót: Az öt tekercs=== |
||
[[Az öt tekercs]] |
[[Az öt tekercs]] név öt viszonylag rövid könyvet takar: az[[Énekek éneke]] (vagy Salamon éneke), [[Ruth könyve]], [[Jeremiás siralmai]], [[A Prédikátor könyve]] és [[Eszter könyve]]. Sok zsidó közösségben hagyományosan az év során a fenti sorrendben végigolvassák őket az ünnepeken, [[Pészah]]kor Salamon énekével kezdve. |
||
===Más könyvek=== |
===Más könyvek=== |
||
A Ketuvim maradék könyvei: [[Dániel könyve]], [[Ezdrás könyve]] és [[Nehemiás könyve]], illetve a [[Krónikák könyve]]. Ezek a zsidó hagyományban nem alkotnak külön egységes csoportot, de több közös |
A Ketuvim maradék könyvei: [[Dániel könyve]], [[Ezdrás könyve]] és [[Nehemiás könyve]], illetve a [[Krónikák könyve]]. Ezek a zsidó hagyományban nem alkotnak külön egységes csoportot, de több közös jeggyel bírnak: |
||
*Viszonylag „új” eseményekről számolnak be (pl. a babilóni fogságról és a visszatérésről). |
*Viszonylag „új” eseményekről számolnak be (pl. a babilóni fogságról és a visszatérésről). |
||
*A [[Talmud]] hagyománya szerint szerzőik későiek. |
*A [[Talmud]] hagyománya szerint szerzőik későiek. |
||
52. sor: | 48. sor: | ||
* 4. Sír hassírím (''[[Énekek éneke]]'') vagy (''[[Salamon éneke]]'') שיר השירים |
* 4. Sír hassírím (''[[Énekek éneke]]'') vagy (''[[Salamon éneke]]'') שיר השירים |
||
* 5. Rúth (''[[Ruth könyve]]'') רות ([[Shavuot]]) |
* 5. Rúth (''[[Ruth könyve]]'') רות ([[Shavuot]]) |
||
* 6. Échá (''[[Jeremiás siralmai]]'') איכה |
* 6. Échá (Kinnót) (''[[Jeremiás siralmai]]'') איכה |
||
* 7. Qóhelet (''[[A Prédikátor könyve]]'') קהלת ([[ |
* 7. Qóhelet (''[[A Prédikátor könyve]]'') קהלת ([[Szukkót]]) |
||
* 8. Esztér (''[[Eszter könyve]]'') אסתר ([[Purim]]) |
* 8. Esztér (''[[Eszter könyve]]'') אסתר ([[Purim]]) |
||
'''III. csoport: Ketuvím – Más történeti könyvek''' |
'''III. csoport: Ketuvím – Más történeti könyvek''' |
A lap 2009. július 4., 02:50-kori változata
A Ketuvim vagy Ketubim (héberül כְּתובִים kətûvîm, „amik le vannak írva”, tehát írások vagy iratok) a Tanakh (a héber Biblia) harmadik, utolsó része a Tóra (Törvény) és a Neviim (Próféták) után.
Keletkezése és kanonizációja
A Ketuvim egy része, így a Példabeszédek és a Zsoltárok a babilóni fogság Kr. e. 586. - Kr. e. 538.) előtt keletkeztek, végső formájukat csak később nyerték el. A legkésőbbi szöveget, Dániel könyvét a Kr. e. 2. század közepe felé írták.
A Ketuvim könyveinek kanonizációja később zajlott, mint a Tanakh másik két fő részéé, a Kr. e. 2. század körül.
Részei
A héber szöveghagyomány szerint Ezdrás és Nehemiás könyvei együtt egy könyvet alkotnak, a Ketuvim így 11 könyvből áll. Ezek a következők:
- A vallásos költészet könyvei
- Az öt tekercs (öt „megillot”)
- Más könyvek
Leírásuk
Szifré Emet: A költői könyvek
A maszoretikus szövegekben a versformát jelölendő a Zsoltárok, a Példabeszédek és Jób könyve kétoszlopos formában szerepelnek. E három könyv együttes neve Szifré Emet (emet, vagyis אמ"ת, mozaikszó a könyvek héber nyelvű címeiből: איוב, משלי, תהלים). (Az Emet kantillációs jeleinek héber neve: Taamé emet.)
Hámés Megillót: Az öt tekercs
Az öt tekercs név öt viszonylag rövid könyvet takar: azÉnekek éneke (vagy Salamon éneke), Ruth könyve, Jeremiás siralmai, A Prédikátor könyve és Eszter könyve. Sok zsidó közösségben hagyományosan az év során a fenti sorrendben végigolvassák őket az ünnepeken, Pészahkor Salamon énekével kezdve.
Más könyvek
A Ketuvim maradék könyvei: Dániel könyve, Ezdrás könyve és Nehemiás könyve, illetve a Krónikák könyve. Ezek a zsidó hagyományban nem alkotnak külön egységes csoportot, de több közös jeggyel bírnak:
- Viszonylag „új” eseményekről számolnak be (pl. a babilóni fogságról és a visszatérésről).
- A Talmud hagyománya szerint szerzőik későiek.
- Közülük kettő - Dániel és Ezdrás könyve - egyedülállók a Tanakhon belül abban, hogy jelentősrészben arámi nyelven íródtak.
A Ketuvim könyveinek sorrendje
A következő lista azt a sorrendet mutatja be, amelyben a Ketuvim könyvei a legtöbb nyomtatott kiadásban megjelennek a könyvek héber neveivel: I. csoport: Szifré Emet – Költői könyvek
- 1. Tehillim (Zsoltárok könyve) תהלים
- 2. Mislé (Példabeszédek könyve) משלי
- 3. Ijjóv (Jób könyve) איוב
II. csoport: Hámés Megillót – Az öt tekercs
- 4. Sír hassírím (Énekek éneke) vagy (Salamon éneke) שיר השירים
- 5. Rúth (Ruth könyve) רות (Shavuot)
- 6. Échá (Kinnót) (Jeremiás siralmai) איכה
- 7. Qóhelet (A Prédikátor könyve) קהלת (Szukkót)
- 8. Esztér (Eszter könyve) אסתר (Purim)
III. csoport: Ketuvím – Más történeti könyvek
- 9. Dánijjél (Dániel könyve) דניאל
- 10. Ezrá – Nechemjá (Ezdrás könyve-Nehemiás könyve) עזרא
- 11. Divré hajjámím (Krónikák könyve) דברי הימים