„Dinitrogén-oxid” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Külső hivatkozások: Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
a Bot: következő hozzáadása: th:ไนตรัสออกไซด์ |
||
128. sor: | 128. sor: | ||
[[sr:Азотсубоксид]] |
[[sr:Азотсубоксид]] |
||
[[sv:Lustgas]] |
[[sv:Lustgas]] |
||
[[th:ไนตรัสออกไซด์]] |
|||
[[uk:Закис азоту]] |
[[uk:Закис азоту]] |
||
[[ur:Nitrous oxide]] |
[[ur:Nitrous oxide]] |
A lap 2009. május 26., 20:47-kori változata
Dinitrogén-oxid | |
Más nevek | Kéjgáz |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 10024-97-2 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | N2O |
Moláris tömeg | 44,0128 g/mol |
Megjelenés | színtelen gáz |
Sűrűség | 1222,8 kg m−3 (folyadék) 1,8 kg m−3 (gáz) |
Olvadáspont | −90,86 °C (182,29 K) |
Forráspont | −88,48 °C (184,67 K) |
Kristályszerkezet | |
Dipólusmomentum | 0,166 |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Oxidatív (O)[1] |
NFPA 704 | |
R mondatok | R8[1] |
S mondatok | S9, S17[1] |
Rokon vegyületek | |
Rokon nitrogén-oxidok | Nitrogén-monoxid Dinitrogén-trioxid Nitrogén-dioxid Dinitrogén-tetroxid Dinitrogén-pentoxid |
Rokon vegyületek | Ammónium-nitrát |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A dinitrogén-oxid (N2O) egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek kellemes édeskés íze és szaga van. A sebészetben és a fogászatban anesztetikus és analgetikus hatását használják. Euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezik. A belsőégésű motorok üzemanyagához keverve nagyban növeli a motorok teljesítményét oxidáló hatása miatt, ami fokozza az égést. A Föld légkörében jelenlévő dinitrogén-oxid gáznak üvegházhatása van, tehát növeli a globális felmelegedést. A köznyelvben és a számítógépes játékokban a dinitrogén-oxid-ot egyszerűen „nitrónak” nevezik. Könnyen cseppfolyósítható gáz. Oldhatósága vízben és alkoholban jó. Oldódik tömény kénsavban is.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Dinitrogenii oxidum néven hivatalos.
Kémiai tulajdonságai
Önmagában nem gyúlékony, de az égést táplálja. Ennek az az oka, hogy könnyen ad át oxigént. A parázsló fapálcát lángra lobbantja. A dinitrogén-oxid hidrogénnel keverve viszont meggyújtható, meggyújtásakor robban. A reakció során víz és nitrogén keletkezik.
Az ammónia és a dinitrogén-oxid keveréke meggyújtva szintén robban.
Élettani hatása
Az égést táplálja, de a légzést nem, mivel a szervezet nem képes felbontani. Kisebb mennyiségben belélegezve nevetést, mámort okoz, nagyobb mennyiségben érzéstelenítő és narkotikus hatású. (Innen a kéjgáz név.)
Előálíltása
Ammónium-nitrát óvatos hevítésével állítják elő. Ha a hőmérséklet 250 °C fölé emelkedik, a reakció robbanásba mehet át.
Felhasználása
Felhasználják oxigénnel keverve altatógáznak, foghúzások alkalmával érzéstelenítésre. Habszifonokban szén-dioxid helyett használják. A méhészetben a kaptárak felnyitásakor a méhek elaltatására használják, ekkor ammónium-nitrát tartalmú tabletták hevítésével nyerik. Egyre gyakrabban kábítószerként is feltűnik euforizáló hatása miatt. És még autókban a teljesítménynövelés érdekében is használják.
Forrás
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
Külső hivatkozások
- ↑ a b c A dinitrogén-monoxid (BGIA GESTIS)(németül)