„San Nicola” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: es:Basílica de San Nicolás (Bari) |
a Bot: következő hozzáadása: ru:Базилика Святого Николая; kozmetikai változtatások |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
A '''San Nicola''' (magyarul ''Szent Miklós'') bazilika [[Bari]] és az [[európa]]i [[keresztény]]ség egyik legjelentősebb egyházi építménye, jelentős búcsújáró hely, nem csak [[római katolikus]]ok hanem [[ortodox]]ok számára is. |
A '''San Nicola''' (magyarul ''Szent Miklós'') bazilika [[Bari]] és az [[európa]]i [[keresztény]]ség egyik legjelentősebb egyházi építménye, jelentős búcsújáró hely, nem csak [[római katolikus]]ok hanem [[ortodox]]ok számára is. |
||
==Története== |
== Története == |
||
A [[bazilika]] [[1087]]-[[1197]] között épült a [[normannok]] uralkodása idején, [[Szent Miklós]] ereklyéinek megőrzése céljából, melyeket a [[törökország]]i szentélyből zsákmányoltak. A kriptát [[II. Orbán pápa]] szentelte fel [[1089]]-ben, a templom felszentelésére [[1197]]-ben került sor Hildesheimi Konrád, császári [[vikárius]] jelentétében. Az első érsek, a közeli bencés kolostor apátja, Illés volt. A 13. században, a 15. században majd a 17. században újították fel. Barokk díszítőelemeit a 20. századi restaurálások során eltávolították. |
A [[bazilika]] [[1087]]-[[1197]] között épült a [[normannok]] uralkodása idején, [[Szent Miklós]] ereklyéinek megőrzése céljából, melyeket a [[törökország]]i szentélyből zsákmányoltak. A kriptát [[II. Orbán pápa]] szentelte fel [[1089]]-ben, a templom felszentelésére [[1197]]-ben került sor Hildesheimi Konrád, császári [[vikárius]] jelentétében. Az első érsek, a közeli bencés kolostor apátja, Illés volt. A 13. században, a 15. században majd a 17. században újították fel. Barokk díszítőelemeit a 20. századi restaurálások során eltávolították. |
||
==Leírása== |
== Leírása == |
||
A bazilika négyszögletű alaprajzú és várhoz hasonló. Homlokzatát két masszív, szintén négyszögletes torony fogja közre. Érdekességei közé tartoznak a 12. századi püspöki trón, valamint az [[I. Károly nápolyi király|I. Anjou Károly]] által ajándékozott gyertyatartók. Az óváros északkeleti részén áll, a kikötő közelében. Magyar vonatkozása, hogy itt őriznek egy olyan ereklyetartót, amit még [[I. Lajos|Nagy Lajos]] király adományozott a templomnak, amikor [[1350]]. [[május 8.|május 8-án]] (miután rövid ostrom után elfoglalta a várost) látogatást tett a templomban, hogy [[Szent Miklós]] koporsójánál köszönetet mondjon az [[Adriai-tenger]]en való sikeres átkelése miatt <ref>Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 150. oldal</ref>. |
A bazilika négyszögletű alaprajzú és várhoz hasonló. Homlokzatát két masszív, szintén négyszögletes torony fogja közre. Érdekességei közé tartoznak a 12. századi püspöki trón, valamint az [[I. Károly nápolyi király|I. Anjou Károly]] által ajándékozott gyertyatartók. Az óváros északkeleti részén áll, a kikötő közelében. Magyar vonatkozása, hogy itt őriznek egy olyan ereklyetartót, amit még [[I. Lajos|Nagy Lajos]] király adományozott a templomnak, amikor [[1350]]. [[május 8.|május 8-án]] (miután rövid ostrom után elfoglalta a várost) látogatást tett a templomban, hogy [[Szent Miklós]] koporsójánál köszönetet mondjon az [[Adriai-tenger]]en való sikeres átkelése miatt <ref>Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 150. oldal</ref>. |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
Illés érsek trónja az egyik legjelentősebb [[román kor]]i faragott emlék. A kripta és a szentély padlóját értékes mozaikok borítják. A kriptában őrzik [[Szent Miklós]] ereklyéit. |
Illés érsek trónja az egyik legjelentősebb [[román kor]]i faragott emlék. A kripta és a szentély padlóját értékes mozaikok borítják. A kriptában őrzik [[Szent Miklós]] ereklyéit. |
||
==Hivatkozások== |
== Hivatkozások == |
||
{{reflist}} |
{{reflist}} |
||
==Felhasznált irodalom== |
== Felhasznált irodalom == |
||
*Rotter, Ekkehart: ''Apulien'', Dumont Reiseverlag, Ostfildern, 2007, ISBN 978-3-7701-4314-6 |
*Rotter, Ekkehart: ''Apulien'', Dumont Reiseverlag, Ostfildern, 2007, ISBN 978-3-7701-4314-6 |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://www.basilicasannicola.org/ A bazilika honlapja] |
* [http://www.basilicasannicola.org/ A bazilika honlapja] |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
[[it:Basilica di San Nicola (Bari)]] |
[[it:Basilica di San Nicola (Bari)]] |
||
[[nl:Basiliek van Sint-Nicolaas]] |
[[nl:Basiliek van Sint-Nicolaas]] |
||
[[ru:Базилика Святого Николая]] |
|||
A lap 2009. május 6., 06:10-kori változata
A San Nicola (magyarul Szent Miklós) bazilika Bari és az európai kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építménye, jelentős búcsújáró hely, nem csak római katolikusok hanem ortodoxok számára is.
Története
A bazilika 1087-1197 között épült a normannok uralkodása idején, Szent Miklós ereklyéinek megőrzése céljából, melyeket a törökországi szentélyből zsákmányoltak. A kriptát II. Orbán pápa szentelte fel 1089-ben, a templom felszentelésére 1197-ben került sor Hildesheimi Konrád, császári vikárius jelentétében. Az első érsek, a közeli bencés kolostor apátja, Illés volt. A 13. században, a 15. században majd a 17. században újították fel. Barokk díszítőelemeit a 20. századi restaurálások során eltávolították.
Leírása
A bazilika négyszögletű alaprajzú és várhoz hasonló. Homlokzatát két masszív, szintén négyszögletes torony fogja közre. Érdekességei közé tartoznak a 12. századi püspöki trón, valamint az I. Anjou Károly által ajándékozott gyertyatartók. Az óváros északkeleti részén áll, a kikötő közelében. Magyar vonatkozása, hogy itt őriznek egy olyan ereklyetartót, amit még Nagy Lajos király adományozott a templomnak, amikor 1350. május 8-án (miután rövid ostrom után elfoglalta a várost) látogatást tett a templomban, hogy Szent Miklós koporsójánál köszönetet mondjon az Adriai-tengeren való sikeres átkelése miatt [1].
Illés érsek trónja az egyik legjelentősebb román kori faragott emlék. A kripta és a szentély padlóját értékes mozaikok borítják. A kriptában őrzik Szent Miklós ereklyéit.
Hivatkozások
- ↑ Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 150. oldal
Felhasznált irodalom
- Rotter, Ekkehart: Apulien, Dumont Reiseverlag, Ostfildern, 2007, ISBN 978-3-7701-4314-6