„Singspiel” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „A '''singspiel''' vagy '''daljáték''' (német nyelven jelentése ''énekesjáték'') az opera egyik német nyelvterületen elterjedt formája. H…”
 
a „Operával kapcsolatos fogalmak” kategória eltávolítva; „Operai műfajok” kategória hozzáadva (a HotCatet használva)
7. sor: 7. sor:
{{Portál|zene||opera}}
{{Portál|zene||opera}}


[[Kategória:Operával kapcsolatos fogalmak]]


[[en:Singspiel]]
[[en:Singspiel]]
28. sor: 27. sor:
[[fi:Singspiel]]
[[fi:Singspiel]]
[[zh:歌唱剧]]
[[zh:歌唱剧]]

[[Kategória:Operai műfajok]]

A lap 2009. március 28., 14:11-kori változata

A singspiel vagy daljáték (német nyelven jelentése énekesjáték) az opera egyik német nyelvterületen elterjedt formája. Hangvétele könnyedebb, az áriákat és együtteseket prózai dialógusok kapcsolják egybe. A zenéjéba gyakran balladák és nép ihletésű dalok is beépülnek. A singspiel az intermezzókból alakult ki és szerkezetében hasonlított az angol ballad operához. Elsősorban a barokk operák túlzott pátosza ellen irányult. Rousseau Le Devin du Village (1752) című idillikus pásztorjátéka tekinthető az első singspielnek, ezt a témát Mozart is feldolgozta (Bastien és Bastienne, 1768). Johann Adam Hiller (1728-1804) singspieljei már a polgári életből vették témájukat és a német vígopera első megnyilvánulásainak tekinthetők. A singspielnek a műfaj korlátain messze túlmutató, drámai elemekkel és árnyalt lélektani motivációval alátámasztott remeke Mozart Szöktetés a szerájból című alkotása. A műfaj legkiemelkedőbb darabja azonban A varázsfuvola. A singspiel formailag Beethoven Fideliójában és Weber A bűvös vadászában élt tovább, jóllehet zenei nyelvében mindkettő messze távolodott már tőle. A német operatörténelemben a romantikus opera előfutárának tekintik. Hasonló külföldi műfajok az opera buffa valamint a francia opéra comique.

Felhasznált irodalom

  • Balázs István: Zenei lexikon, Corvina Kiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 13 5453 9
  • Szabolcsi-Tóth: Zenei lexikon, Zeneműkiadó, Budapest, 1965