„Az osztrák értékű forint pénzérméi” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Megjegyzések: pénzrendszer |
→Megjegyzések: bocs, áthelyezem a "forint"-hoz, időszakban oda tartozik |
||
| 254. sor: | 254. sor: | ||
==Megjegyzések== |
==Megjegyzések== |
||
Abban az időben krajcár, garas, húszas és forint volt a pénzbeli beszéd. De a krajcár is, garas is, forint is kétféle volt. Az egyik volt kongó, a másik volt pengő. Az egyik volt váltó, a másik volt ezüst. Három krajcár volt egy garas, húsz garas volt egy forint. Huszonnégy pengő krajcár volt egy váltóforint, húsz pengő krajcár volt egy húszas, három húszas volt egy pengő forint, harmadfél váltókrajcár volt egy pengő krajcár, s ha valaki két húszassal akart kifizetni egy váltóforintot, még visszakapott negyven váltókrajcárt vagy pedig tizenhat pengő krajcárt. A húszast nem lehetett garasra, a pengő garast nem lehetett váltókrajcárra, a váltógarast nem lehetett pengő krajcárra felváltani. Se a garasnak, se a krajcárnak nem volt fele, mert félkrajcárra nem volt pénz. Ahány rézpénz, annyiféle. Volt váltókrajcáros, volt pengő krajcáros rézpénz. Volt váltógarasos is, de már pengő garasos nem volt. A váltógarasos is háromféle volt. Az egyikre 30 volt írva, a másikra 6, a harmadikra 3. .....Nem száz krajcár volt ám akkor egy forint, hanem hatvan krajcár, ennélfogva ha valaki töredékforinttal akart töredékforintot sokszorozni vagy elosztani: hétszámra dolgozhatott, mégse ért véget, mert örökké végtelen töredékekbe keveredett. (Eötvös Károly: A sümegi kékfestő) |
|||
==Hivatkozások== |
==Hivatkozások== |
||
A lap 2009. március 16., 18:23-kori változata
Az osztrák értékű forintrendszer a bécsi pénzszerződés megkötésével jött létre. A szerződés értelmében az addigi konvenciós forintszabvány helyét az egyleti szabvány vette át, amely 45 osztrák forint színezüsttartalmát 500 grammban szabta meg. Emellett az Osztrák Császárság - szerződést aláíró többi államhoz hasonlóan - ezüst egyleti tallérokat (Vereinsthaler) és arany egyleti koronákat (Vereinskrone) is veretett. A Lombard-Velencei Királyság számára ½ és 1 soldo névértékű rézpénzeket vertek. Az új szabvány szerinti pénzérmék verése 1857-től indult meg a bécsi (verdejegy: A), a körmöcbányai (B), a gyulafehérvári (E), a milánói (M) és a velencei (V) pénzverdékben.
Az érmék paramétereiről a következő rendeletek rendelkeztek:
- 1857. szeptember 19-én kelt császári pátens[1]
- 1860. október 21-én kelt császári rendelet[2]
- 1862. február 6-án kelt pénzügyminisztériumi rendelet[3]
Osztrák értékű pénzek (Landesmünze)
Az Osztrák Császárság forgalmi céljaira ezüst értékpénzeket (gesetzliche Landesmünze) és ezüst, valamint réz váltópénzeket (Scheidemünze) vertek. Értékpénzeket ¼, 1 és 2 forint, míg váltópénzeket ezüstből 5 és 10, rézből 5/10, 1 és 4 krajcár címlettel vertek. (A törvény eredetileg háromkrajcárosok veréséről rendelkezett, ilyet azonban végül nem vertek, ehelyett került forgalomba némi késéssel a négykrajcáros.)
| Kép | Névérték | Műszaki paraméterek | Leírás | Dátumok | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Előlap | Hátlap | Átmérő | Tömeg | Összetétel | Perem | Előlap | Hátlap | Első veret | |
| Forgalmi érmék | |||||||||
|
|
5/10 krajcár | 17 mm | 1,667 g | Cu | sima | K·K·OESTERREICHISCHE SCHEIDEMÜNZE4, az Osztrák Császárság kiscímere | Tölgykoszorú, értékjelzés, verési évszám, verdejegy | 1858. |
|
|
1 krajcár | 19 mm | 3,333 g | |||||
|
|
4 krajcár | 27 mm | 13,333 g | 1860. | ||||
|
|
5 krajcár | 16 mm | 2,000 g | 375‰ Ag 625‰ Cu |
recés | FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József | SCHEIDE MÜNZE, a császári korona, olaj- és pálmaágak közt verdejegy, verési évszám és értékjelzés | 1858. |
|
|
5 krajcár | FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József (erősebb szakállal) | 1867. | |||||
|
|
10 krajcár | 18 mm | 1,333 g | 500‰ Ag 500‰ Cu |
FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József | 1858. | ||
|
|
10 krajcár | FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József (erősebb szakállal) | 1867. | |||||
|
|
¼ forint | 23 mm | 5,345 g | 520‰ Ag 480‰ Cu |
VIRIBVS VNITIS | FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE·IMPERATOR, I. Ferenc József, verdejegy | HVNG·BOH·LOMB·ET VEN· GAL·LOD·ILL·REX A·A·, az Osztrák Császárság kiscímere, kis méretű értékjelzés, verési évszám | 1857. |
|
|
¼ forint | HVNG·BOH·LOMB·ET VEN· GAL·LOD·ILL·REX A·A·, az Osztrák Császárság kiscímere, nagy méretű értékjelzés, verési évszám | 1859. | |||||
|
|
¼ forint | FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE·IMPERATOR, I. Ferenc József (erősebb szakállal), verdejegy | 1866. | |||||
|
|
1 forint | 29 mm | 12,346 g | 900‰ Ag 100‰ Cu |
FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE·IMPERATOR, I. Ferenc József, verdejegy | HVNG·BOH·LOMB·ET VEN· GAL·LOD·ILL·REX A·A·, az Osztrák Császárság kiscímere, értékjelzés, verési évszám | 1857. | |
|
|
1 forint | FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE·IMPERATOR, I. Ferenc József (erősebb szakállal), verdejegy | 1866. | |||||
|
|
2 forint | 36 mm | 24,691 g | FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE·IMPERATOR, I. Ferenc József, verdejegy | 1858. | |||
|
|
2 forint | FRANC·IOS·I·D·G·AVSTRIAE·IMPERATOR, I. Ferenc József (erősebb szakállal), verdejegy | 1866. | |||||
| A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek. | |||||||||
Egyleti pénzek (Vereinsmünze)
Az egyleti szabvány ezüst- (Vereinsthaler vagy Vereinssilbermünze) és aranypénzek (Vereinskrone vagy Vereinsgoldmünze) verését határozza meg.
| Kép | Névérték | Műszaki paraméterek | Leírás | Dátumok | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Előlap | Hátlap | Átmérő | Tömeg | Összetétel | Perem | Előlap | Hátlap | Első veret | |
| Forgalmi érmék | |||||||||
|
|
1 tallér | 33 mm | 18,519 g | 900‰ Ag 100‰ Cu |
MIT VEREINTEN KRAEFTEN | FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József, verdejegy | EIN VEREINSTHALER, XXX EIN PFUND FEIN, az Osztrák Császárság kiscímere, verési évszám | 1857. |
|
|
1 tallér | FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József (erősebb szakállal), verdejegy | 1866. | |||||
|
|
2 tallér | 41 mm | 37,037 g | FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József, verdejegy | ZWEI VEREINSTHALER, XV EIN PFUND FEIN, az Osztrák Császárság kiscímere, verési évszám | 1865. | ||
|
|
2 tallér | FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József (erősebb szakállal), verdejegy | 1866. | |||||
| Emlékérme | |||||||||
|
|
2 tallér | 41 mm | 37,037 g | 900‰ Ag 100‰ Cu |
FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József, verdejegy | VOLLENDUNG DER OESTERREICHISCHEN SÜDBAHN, 2 VEREINS THALER, világítótorony, Bécs és Trieszt címere, mozdony és hajó, az Osztrák Császárság kiscímere, verési évszám | 1857. | |
| Kereskedelmi érmék | |||||||||
|
|
½ korona | 20 mm | 5,556 g | 900‰ Au 100‰ Cu |
MIT VEREINTEN KRAEFTEN | FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József, verdejegy | VEREINSMÜNZE, 100 EIN PFUND FEIN, tölgykoszorú, értékjelzés, verési évszám | 1858. |
|
|
½ korona | FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József (erősebb szakállal), verdejegy | 1866. | |||||
|
|
1 korona | 24 mm | 11,111 g | FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József, verdejegy | VEREINSMÜNZE, 50 EIN PFUND FEIN, tölgykoszorú, értékjelzés, verési évszám | 1858. | ||
|
|
1 korona | FRANZ JOSEPH I·V·G·G·KAISER V·OESTERREICH, I. Ferenc József (erősebb szakállal), verdejegy | 1866. | |||||
| A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek. | |||||||||
A Lombard-Velencei Királyság pénzei
1862-ben jelentek meg az osztrák értékű krajcárok helyi változatai, itt soldo néven. 5/10 és 1 soldo névértékkel vertek rézpénzeket.
| Kép | Névérték | Műszaki paraméterek | Leírás | Dátumok | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Előlap | Hátlap | Átmérő | Tömeg | Összetétel | Perem | Előlap | Hátlap | Első veret | |
| Forgalmi érmék | |||||||||
|
|
5/10 soldo | 17 mm | 1,667 g | Cu | recés | az Osztrák Császárság kiscímere, verdejegy | MONETA SPICCIOLA PEL R·LOMB·VENETO, értékjelzés, verési évszám | 1862. |
|
|
1 soldo | 19 mm | 3,333 g | |||||
| A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek. | |||||||||
Egyéb veretek
Ausztriában továbbra is vertek a fenti pénzrendszerbe nem illő, de hagyományok miatt szükségesnek tartott érméket. Ilyen volt a Mária Terézia-tallér (Maria-Theresien-Thaler vagy Levantiner Thaler) és a dukát (österreichische Ducat).
Megjegyzések
Hivatkozások
- ↑ Österreichische Nationalbibliothek - 169. Kaiserliches Patent vom 19. September 1857, womit für den ganzen Umfang des Kaisertumes Oesterreich, Bestimmungen zur Regelung des Münzwesens aus Anlaß des im Reichs-Gesetz-Blatte, XXIII. Stück, Nr. 101, Jahr 1857, kundgemachten Münzvertrages ddo. Wien 24. Jänner 1857 erlassen werden. (1857. szeptember 19-i császári pátens a Birodalmi Törvénytár 1857. évfolyamának XXIII. számában 101. szám alatt kihirdetett, 1857. január 24-én kelt pénzszerződéshez kapcsolódó intézkedések elrendeléséről.) In: Reichs-Gesetz-Blatt für das Kaiserthum Oesterreich. Jahrgang 1857. XXXIII. Stück. (Birodalmi Törvénytár, az Osztrák Császárság számára. 1857. évfolyam. XXXIII. szám.)
- ↑ Österreichische Nationalbibliothek - 230. Kaiserliche Verordnung vom 21. Oktober 1860, wirksam für alle Kronländer, mit Ausnahme des lombardisch-venetianischen Königreiches, wegen Ausprägung von Kupferscheidemünzen zu vier Kreuzern österreichischer Währung. (1860. október 21-i császári rendelet, hatályos a korona minden országában, kivéve a Lombard-Velencei Királyságot, négy osztrák értékú krajcár réz váltópénz veréséről.) In: Reichs-Gesetz-Blatt für das Kaiserthum Oesterreich. Jahrgang 1860. LVI. Stück. (Birodalmi Törvénytár, az Osztrák Császárság számára. 1860. évfolyam. LVI. szám)
- ↑ Österreichische Nationalbibliothek - 11. Erlaß des Finanzministeriums vom 6. Februar 1862, wirksam für das lombardisch-venetianische Königreich, wegen Ausprägung besonderer Kupferscheidemünzen zu 1 und zu 5/10 Neukreuzern für dieses Kronland und wegen Außercourssetzung der bisherigen gleichwerthigen Kupferscheidemünzen daselbst. (1862. február 6-i pénzügyminisztériumi rendelet, hatályos a Lombard-Velencei Királyságban, külön rézváltópénzek veréséről 1 és 5/10 újkrajcár értékkel ezen koronaország számára és az eddigi azonos értékű rézváltópénzek ezáltali kivonásáról) In:Reichs-Gesetz-Blatt für das Kaiserthum Oesterreich. Jahrgang 1862. VI. Stück. (Birodalmi Törvénytár, az Osztrák Császárság számára. 1862. évfolyam. VI. szám)
Külső hivatkozások
- Österreichische Numismatische Gesellschaft (Osztrák Numizmatikai Társaság) – I Ferenc József pénzverése (részletes Katalógus képekkel)
Irodalom
Magyarul
- Dr. Unger Emil. Magyar éremhatározó. Ajtósi Dürer Kiadó, Budapest. ISBN 963-8314-09-5 (1997)
- Garami Erika. Pénztörténet. TAS Kiadó, Budapest. ISBN 978-963-86705-4-0 (2007)
Németül
- Austria Netto Katalog Österreich - Münzkatalog 2008 (Münzen ab 1780 mit Banknoten ab 1759) [ANK Ausztria Érmekatalógus 2008 (érmék 1780-tól, bankjegyek 1759-től)]. Netto-Marktpreiskatalog „Austria", Wien. ISBN 3-901678-97-2 (2008)
 |
|  | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
