„Operátornorma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Alexbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ko:연산자노름
Pongesz (vitalap | szerkesztései)
2. sor: 2. sor:


== Bevezetés és definíció ==
== Bevezetés és definíció ==
Adott két normált vektortér ''V'' és ''W'' (ugyanazon [[test (matematika)|test]] felett, amely vagy a [[valós számok]] '''R''' vagy a [[komplex számok]] '''C''' halmaza). Egy ''A'' : ''V'' → ''W'' lineáris operátor akkor és csak akkor folytonos, ha létezik egy ''c'' valós szám, amelyre:
Adott két [[normált tér|normált vektortér]] ''V'' és ''W'' (ugyanazon [[test (matematika)|test]] felett, amely vagy a [[valós számok]] '''R''' vagy a [[komplex számok]] '''C''' halmaza). Egy ''A'' : ''V'' → ''W'' lineáris operátor akkor és csak akkor folytonos, ha létezik egy ''c'' valós szám, amelyre:
: <math>\|Av\| \le c \|v\| \quad \forall v\in V</math>
: <math>\|Av\| \le c \|v\| \quad \forall v\in V</math>
(a baloldali norma a ''W'', a jobboldali norma a ''V'' vektortérben értendő).
(a baloldali norma a ''W'', a jobboldali norma a ''V'' vektortérben értendő).

A lap 2008. december 10., 13:59-kori változata

A matematikában az operátornormát lineáris operátorok mérésére használják. Formálisan két normált vektortér közötti korlátos lineáris leképezések halmazán definiálják.

Bevezetés és definíció

Adott két normált vektortér V és W (ugyanazon test felett, amely vagy a valós számok R vagy a komplex számok C halmaza). Egy A : VW lineáris operátor akkor és csak akkor folytonos, ha létezik egy c valós szám, amelyre:

(a baloldali norma a W, a jobboldali norma a V vektortérben értendő).

Szemléletesen szólva a folytonos operátor egy vektort sem nyújt meg a c konstansnál nagyobb mértékben. Ezért korlátos halmaz folytonos képe szintén korlátos. Ezért is nevezik a folytonos lineáris operátorokat korlátos operátoroknak is. Ekkor az A operátor méréséhez adódik, hogy legyen a legkisebb olyan c, amelyre fennáll a fenti egyenlőtlenség minden V beli v vektorra. Más szóval úgy mérjük az operátort, hogy legfeljebb mennyivel nyújt meg egy vektort a legrosszabb esetben. Tehát az operátornorma definíciója a következő:

A minimum létezik, mert az összes ilyen c halmaza zárt, nem üres és alúlról korlátos.

Példák

Minden valós m x n mátrix definiál egy lineáris leképezést Rn-ről Rm-re. Ezeken a vektortereken számos normát lehet értelmezni. Minden ilyen norma indukál egy-egy operátornormát az m x n mátrixok terén.

Speciálisan, az euklideszi norma az Rn és Rm tereken olyan operátornormát generál, amely minden A mátrixhoz az A*A mátrix legnagyobb sajátértékének a négyzetgyökét rendeli. (Ahol A* az A mátrix adjungáltját, azaz a transzponált konjugáltját jelöli.). Ez az érték ekvivalens az A mátrix legnagyobb szinguláris értékével.

Végtelen dimenziós esetre példa az sorozattér:

Ez tekinthető az Cn euklideszi tér végtelen dimenziós megfelelőjének is. Minden korlátos s = (sn ) sorozat eleme az térnek az alábbi normával:

Legyen Ts egyszerű szorzás:

ekkor a T s korlátos a következő operátornormával:

Ez a példa tovább általánosítható az l 2 tér helyett általános Lp teret használva p > 1 esetben illetve l helyett az L normált térben.

Ekvivalens definíciók

Megmutatható, hogy az alábbi definíciók ekvivalensek:

Tulajdonságok

Az operátornorma tényleg norma a V és W között értelmezett korlátos operátorok terén:

  1. ahol
  2. (háromszögegyenlőtlenség)

Az alábbi egyenlőtlenség a definíció közvetlen következménye:

Az operátornorma kompatibilis a kompozíció és a szorzás műveletekre: ha V, W és X három azonos test feletti normált vektortér és A : VW, B: WX két korlátos operátor, akkor

A definícióból következik, hogy ha operátorok sorozata konvergens az operátornormában, akkor egyenletesen is konvergál korlátos halmazokon.