„Lajta” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
- |
pontosítás |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''Lajta''' a [[Duna]] jobb oldali mellékfolyója, amely a [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Magyarország]] nyugati határfolyója is volt. Ezért az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyó [[Német nyelv|német]] neve Leitha, de régen a magyarok ''Litahá''nak, vagy ''Sárfolyó''nak is hívták. |
A '''Lajta''' a [[Duna]] jobb oldali mellékfolyója, amely a [[trianoni békeszerződés]] előtt némely szakaszán [[Magyarország]] nyugati határfolyója is volt. Ezért az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyó [[Német nyelv|német]] neve Leitha, de régen a magyarok ''Litahá''nak, vagy ''Sárfolyó''nak is hívták. |
||
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, |
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert. Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered és [[Mosonmagyaróvár]]nál ömlik bele a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunába]]. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét. |
||
A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt [[1728]]-ban szerkesztette [[Mikoviny Sámuel]]. |
A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt [[1728]]-ban szerkesztette [[Mikoviny Sámuel]]. |
A lap 2008. január 13., 10:24-kori változata
A Lajta a Duna jobb oldali mellékfolyója, amely a trianoni békeszerződés előtt némely szakaszán Magyarország nyugati határfolyója is volt. Ezért az Osztrák–Magyar Monarchia két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyó német neve Leitha, de régen a magyarok Litahának, vagy Sárfolyónak is hívták.
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert. Nincs jelentős mellékvize. Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered és Mosonmagyaróvárnál ömlik bele a Mosoni-Dunába. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét.
A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt 1728-ban szerkesztette Mikoviny Sámuel.