„Határozati Párt” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
csonk ki, nem indokolt |
kategóriacsere AWB |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
*Závodszky Géza: ''Történelem III.'' Budapest, 2002. |
*Závodszky Géza: ''Történelem III.'' Budapest, 2002. |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Megszűnt magyarországi pártok]] |
||
A lap 2007. december 14., 19:08-kori változata
Határozati Párt az 1861-es magyarországi országgyűlésen Teleki László vezetésével létrejött politikai csoportosulás, amely a tanácskozás eredményének kifejezésére a hagyományos uralkodóhoz intézett felirat helyett a határozati forma mellett érvelt.
Előzmények
Az 1859-es Piemont elleni vereség után Ferenc József számára világossá vált a Habsburg Birodalom modernizálásának szükségessége. Ennek jegyében került sor Alexander von Bach birodalmi belügyminiszter menesztésére. 1860 októberében az uralkodó kiadta az abszolutisztikus, föderalisztikus és alkotmányos elemeket ötvöző Októberi Diplomát, majd 1861 februárjában a centralisztikus Februári Pátenst. A császár e dokumentumok elfogadtatása érdekében 1861. április 6-ra Budára összehívta az országgyűlést.
Az 1861-es országgyűlés
Az országgyűlés mindkét dokumentumot egységesen elutasította. Tagjai között ugyanakkor vita alakult ki arról a kérdésről, hogy az uralkodónak szánt választ a hagyományos felirati formában véglegesítsék, vagy – arra való hivatkozással, hogy az ország törvényei szerint Ferenc József hivatalosan nem Magyarország királya – ünnepélyes határozat meghozatala után az országgyűlés mondja ki a maga feloszlatását, így akadályozva meg bármiféle alku lehetőségét is. Az előbbi nézetet a Deák Ferenc vezette Felirati Párt, míg az utóbbit a Teleki László vezette Határozati Párt képviselte. Teleki és hívei nézetét az is indokolta továbbá, hogy Horvátország és Erdély képviselői nem vehettek részt az országgyűlésen, amelyet emiatt határozatképtelennek tekintettek.
A Ferenc Józsefnek adandó válaszról tartott vita előestéjén Teleki öngyilkosságot követett el, így az aznapi ülést elnapolták. Utódja a párt élén unokaöccse, Tisza Kálmán lett. Ezután a Teleki által hangsúlyozott elveket már életében sem következetesen képviselő Határozati Párt néhány tagjának segítségével Deák felirati beszéde hatására az országgyűlés 1861. május 13-án 155-152-es szavazati aránnyal a felirat mellett döntött.
Az országgyűlés Ferenc József általi feloszlatását követően a Határozati Párt lényegében megszűnt.
Forrás
- Závodszky Géza: Történelem III. Budapest, 2002.