„Körmenet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a jav |
a szerk. jav |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{építés alatt}} |
{{építés alatt}} |
||
A '''körmenet''' (processio |
A '''körmenet''' ([[latin nyelv|latinul]] ''processio''; a vallásos közösségi érzés megnyilatkozására vagy liturgikus cselekmények végzésére rendezett felvonulás. <ref>Uj Idők Lexikona </ref> |
||
Az egyházjogban imádkozó és éneklő hívők sokaságának vonulása egyik szent helyről a másikra, hálaadó, könyörgő vagy a vallásos érzületet gyarapító szándékkal, a papság vezetésével. Lényegi ismérv a papi vezetés, mivel ebben különbözik a körmenet a [[búcsús csoport]]tól.<ref>Magyar katolikus lexikon</ref> |
|||
== A szó eredete == |
== A szó eredete == |
||
7. sor: | 8. sor: | ||
== Vallási cselekményként == |
== Vallási cselekményként == |
||
A '''körmenet''' imádság és éneklés közben vagy a szertartás helyére vonul ki, mint pl. Szt. Márk-napján búzaszentelésre, vagy a templomból való kivonulás és oda való visszavonulás maga teszi ki a szertartást, mint pl. Úrnapján és Nagyszombaton este a Feltámadás-körmeneten. A két utóbbi esetben az Oltáriszentséget is körülviszik (theophorikus, istentbordozó körmenet). A katolikus szertartások körében '''körmenet''' van még pl. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján és Virágvasárnapon. Említendők még a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok alkalmával (első 1874-ben; 1938-ban Budapesten), nagy fénnyel, 1906 óta pápai delegátus jelenlétében megtartott Eucharisztikus Körmenet és Magyarországon a Szent Jobb-körmenet augusztus 20-án.<ref>Uj Idők Lexikona </ref> |
|||
A '''körmenet''' mint vallási cselekmény régóta ismert; részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozása, részint csapások és szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Az egyház az [[Ószövetség]]ben is használatos szokást <ref>Kir. III 8, 3</ref> szintén felkarolta és bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából '''körmenet'''eket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli '''körmenet''', mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos '''körmenet'''ek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró '''körmenet'''ek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási '''körmenet''' husvét előestéjén. Azokat a '''körmenet'''eket, melyekben az [[Oltáriszentség]]et is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) '''körmenet'''eknek nevezzük; ilyen '''körmenet'''eken más szentek képeit, [[ereklye|ereklyéit]] stb. vinni tilos. |
A '''körmenet''' mint vallási cselekmény régóta ismert; részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozása, részint csapások és szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Az egyház az [[Ószövetség]]ben is használatos szokást <ref>Kir. III 8, 3</ref> szintén felkarolta és bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából '''körmenet'''eket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli '''körmenet''', mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos '''körmenet'''ek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró '''körmenet'''ek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási '''körmenet''' husvét előestéjén. Azokat a '''körmenet'''eket, melyekben az [[Oltáriszentség]]et is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) '''körmenet'''eknek nevezzük; ilyen '''körmenet'''eken más szentek képeit, [[ereklye|ereklyéit]] stb. vinni tilos. |
||
12. sor: | 15. sor: | ||
[[Csömör]]ön a Pünkösd utáni második vasárnapon, általában júniusban ünneplik úrnapját, mely a hálaadó ünnep az Úr Testéért és Véréért a [[13. század]] óta. Csömör azon kevés helyek egyike, ahol máig teljességében él e hagyomány. A csömöri katolikusok közel két kilométer hosszú, egy méter széles, friss kerti és mezei virágokból és szirmokból virágszőnyeget készítenek és hozzá koszorúkból kialakított virágkápolnákat állítanak. A falubeli katolikus közösség évente tartja a barokk kort idéző, turistákat is vonzó [[Úrnapja|úrnapi]] körmenetét.{{h|Lábadi|2003|o=32}}<ref>{{Cite web |url=http://www.csomor.hu/oldal/urnapi-viragszonyeg-csomoron |title=Úrnapi virágszőnyeg Csömörön |accessdate=2016-08-22 |date=2016-05-24 |format=HTML |work=csomor.hu}}</ref> |
[[Csömör]]ön a Pünkösd utáni második vasárnapon, általában júniusban ünneplik úrnapját, mely a hálaadó ünnep az Úr Testéért és Véréért a [[13. század]] óta. Csömör azon kevés helyek egyike, ahol máig teljességében él e hagyomány. A csömöri katolikusok közel két kilométer hosszú, egy méter széles, friss kerti és mezei virágokból és szirmokból virágszőnyeget készítenek és hozzá koszorúkból kialakított virágkápolnákat állítanak. A falubeli katolikus közösség évente tartja a barokk kort idéző, turistákat is vonzó [[Úrnapja|úrnapi]] körmenetét.{{h|Lábadi|2003|o=32}}<ref>{{Cite web |url=http://www.csomor.hu/oldal/urnapi-viragszonyeg-csomoron |title=Úrnapi virágszőnyeg Csömörön |accessdate=2016-08-22 |date=2016-05-24 |format=HTML |work=csomor.hu}}</ref> |
||
== Az |
== Az Uj idők lexikonában == |
||
== Képgaléria == |
== Képgaléria == |
||
27. sor: | 30. sor: | ||
* Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932) 131-132. old. |
* Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932) 131-132. old. |
||
* [http://lexikon.katolikus.hu/K/k%C3%B6rmenet.html Magyar katolikus lexikon] |
* [http://lexikon.katolikus.hu/K/k%C3%B6rmenet.html Magyar katolikus lexikon] |
||
* Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939) 3994 - 3995. old. |
A lap 2021. szeptember 22., 13:05-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A körmenet (latinul processio; a vallásos közösségi érzés megnyilatkozására vagy liturgikus cselekmények végzésére rendezett felvonulás. [1] Az egyházjogban imádkozó és éneklő hívők sokaságának vonulása egyik szent helyről a másikra, hálaadó, könyörgő vagy a vallásos érzületet gyarapító szándékkal, a papság vezetésével. Lényegi ismérv a papi vezetés, mivel ebben különbözik a körmenet a búcsús csoporttól.[2]
A szó eredete
A processio latin eredetű szó, "procedo", azaz 'előre menni, haladni' szóból származik. [3]
Vallási cselekményként
A körmenet imádság és éneklés közben vagy a szertartás helyére vonul ki, mint pl. Szt. Márk-napján búzaszentelésre, vagy a templomból való kivonulás és oda való visszavonulás maga teszi ki a szertartást, mint pl. Úrnapján és Nagyszombaton este a Feltámadás-körmeneten. A két utóbbi esetben az Oltáriszentséget is körülviszik (theophorikus, istentbordozó körmenet). A katolikus szertartások körében körmenet van még pl. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján és Virágvasárnapon. Említendők még a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok alkalmával (első 1874-ben; 1938-ban Budapesten), nagy fénnyel, 1906 óta pápai delegátus jelenlétében megtartott Eucharisztikus Körmenet és Magyarországon a Szent Jobb-körmenet augusztus 20-án.[4]
A körmenet mint vallási cselekmény régóta ismert; részint a vallásos öröm és meggyőződés lelkes megnyilatkozása, részint csapások és szükség idején a kérőima hangsúlyosabb, testületi kifejezéseként. Az egyház az Ószövetségben is használatos szokást [5] szintén felkarolta és bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából körmeneteket rendezett kezdettől fogva, főleg mióta a szabad vallásgyakorlatot megkapta. így ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli körmenet, mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos körmenetek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró körmenetek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási körmenet husvét előestéjén. Azokat a körmeneteket, melyekben az Oltáriszentséget is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) körmeneteknek nevezzük; ilyen körmeneteken más szentek képeit, ereklyéit stb. vinni tilos.
Úrnapi körmenet Csömörön
Csömörön a Pünkösd utáni második vasárnapon, általában júniusban ünneplik úrnapját, mely a hálaadó ünnep az Úr Testéért és Véréért a 13. század óta. Csömör azon kevés helyek egyike, ahol máig teljességében él e hagyomány. A csömöri katolikusok közel két kilométer hosszú, egy méter széles, friss kerti és mezei virágokból és szirmokból virágszőnyeget készítenek és hozzá koszorúkból kialakított virágkápolnákat állítanak. A falubeli katolikus közösség évente tartja a barokk kort idéző, turistákat is vonzó úrnapi körmenetét.[6][7]
Az Uj idők lexikonában
Képgaléria
-
Budafok (2009)
-
Körmenet Dunaszerdahelyen (2013)
-
Körmenet Sevillában, Spanyolországban (2015)
-
Körmenet Spanyolországban (2018)
Jegyzetek
- ↑ Uj Idők Lexikona
- ↑ Magyar katolikus lexikon
- ↑ Magyar Katolikus lexikon
- ↑ Uj Idők Lexikona
- ↑ Kir. III 8, 3
- ↑ Lábadi 2003, 32. o.
- ↑ Úrnapi virágszőnyeg Csömörön (HTML). csomor.hu, 2016. május 24. (Hozzáférés: 2016. augusztus 22.)
Források
- Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932) 131-132. old.
- Magyar katolikus lexikon
- Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939) 3994 - 3995. old.