„Önzárás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
|||
2. sor: | 2. sor: | ||
[[Kép:Önzárás.svg|thumb|Rúdban elcsúszó hüvely önzárási határhelyzete]] |
[[Kép:Önzárás.svg|thumb|Rúdban elcsúszó hüvely önzárási határhelyzete]] |
||
== Ferde megakadás == |
== Ferde megakadás. == |
||
A vázlat egy aszimmetrikusan terhelt, rúdon elcsúsztatható hüvely vázlatát mutatja az önzárás határhelyzetében. Ilyen kialakítással készíthetők például fokozat nélkül állítható polcok, de a fa villanypóznán dolgozó szerelők és favágók mászóvasa is így működik. Az oszlopos és radiál [[fúrógép]]ek szintén hasonló elrendezéssel készülnek. Az előbbieknél kívánatos az önzárás, a fúrógépeknél viszont elkerülendő. |
A vázlat egy aszimmetrikusan terhelt, rúdon elcsúsztatható hüvely vázlatát mutatja az önzárás határhelyzetében. Ilyen kialakítással készíthetők például fokozat nélkül állítható polcok, de a fa villanypóznán dolgozó szerelők és favágók mászóvasa is így működik. Az oszlopos és radiál [[fúrógép]]ek szintén hasonló elrendezéssel készülnek. Az előbbieknél kívánatos az önzárás, a fúrógépeknél viszont elkerülendő. |
||
A megcsúszás határán az alábbi összefüggés írható az <math>N \, </math> normális és <math>S \, </math> súrlódás között: |
A megcsúszás határán az alábbi összefüggés írható az <math>N \, </math> normális és <math>S \, </math> súrlódás között: |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
Amennyiben az erő karja nagyobb, a szerkezet önzáró, ha kisebb, megcsúszik. |
Amennyiben az erő karja nagyobb, a szerkezet önzáró, ha kisebb, megcsúszik. |
||
== Önzárás csavarnál == |
== Önzárás csavarnál. == |
||
Csavarmenetnél a súrlódást élesmenet alkalmazásával lehet növelni. Ilyenkor a lazítóerőnél nagyobb a súrlódással arányos normális erő. (Az ábra csak a csavar tengelyével párhuzamos összetevőket mutatja.) Hasonló a helyzet [[csigahajtás]]nál is, a legtöbb csigahajtómű önzáró, daruhajtásnál például ha leáll a motor, a teher a fék behúzása esetén sem fut le. Az önzárás azonban rendszerint nem elég biztosíték a fékezésre, mivel a berendezés rezgése esetén (ami akár külső gerjesztés során is bekövetkezhet) a normális erőnél a tömegerők nagyobbak lehetnek és - legalábbis néhány pillanatra - a berendezés lassan elmozdulhat. Ezért használnak fontos kötéseknél csavarbiztosítást, hajtóművek (felvonónál, darunál) pedig kötelezően beépített függetlenül működő féket. |
Csavarmenetnél a súrlódást élesmenet alkalmazásával lehet növelni. Ilyenkor a lazítóerőnél nagyobb a súrlódással arányos normális erő. (Az ábra csak a csavar tengelyével párhuzamos összetevőket mutatja.) Hasonló a helyzet [[csigahajtás]]nál is, a legtöbb csigahajtómű önzáró, daruhajtásnál például ha leáll a motor, a teher a fék behúzása esetén sem fut le. Az önzárás azonban rendszerint nem elég biztosíték a fékezésre, mivel a berendezés rezgése esetén (ami akár külső gerjesztés során is bekövetkezhet) a normális erőnél a tömegerők nagyobbak lehetnek és - legalábbis néhány pillanatra - a berendezés lassan elmozdulhat. Ezért használnak fontos kötéseknél csavarbiztosítást, hajtóművek (felvonónál, darunál) pedig kötelezően beépített függetlenül működő féket. |
||
A lap 2020. október 31., 14:32-kori változata
Az önzárás egyes olyan szerkezeteken alakul ki, melyeknél a nyugalmi egyensúlyt súrlódás teszi lehetővé. Megfelelő kialakítással olyan szerkezeteket lehet készíteni, melyeknél a mozgató erővel arányosan nő a normális erő, így a szerkezet önzáróvá válik, a súrlódás megfelelő elrendezés esetén mindig nagyobb az elmozdító erőnél, így a helyén tartja a testet. Az alábbiak néhány példát tartalmaznak önzárásra.
Ferde megakadás.
A vázlat egy aszimmetrikusan terhelt, rúdon elcsúsztatható hüvely vázlatát mutatja az önzárás határhelyzetében. Ilyen kialakítással készíthetők például fokozat nélkül állítható polcok, de a fa villanypóznán dolgozó szerelők és favágók mászóvasa is így működik. Az oszlopos és radiál fúrógépek szintén hasonló elrendezéssel készülnek. Az előbbieknél kívánatos az önzárás, a fúrógépeknél viszont elkerülendő. A megcsúszás határán az alábbi összefüggés írható az normális és súrlódás között:
- ,
ahol
a súrlódási tényező,
- pedig a súrlódás fél kúpszöge.
A statikai egyenletekből a függőleges erők egyensúlya:
- ,
a nyomatékok egyensúlya bevezetésével:
Végül:
- .
Amennyiben az erő karja nagyobb, a szerkezet önzáró, ha kisebb, megcsúszik.
Önzárás csavarnál.
Csavarmenetnél a súrlódást élesmenet alkalmazásával lehet növelni. Ilyenkor a lazítóerőnél nagyobb a súrlódással arányos normális erő. (Az ábra csak a csavar tengelyével párhuzamos összetevőket mutatja.) Hasonló a helyzet csigahajtásnál is, a legtöbb csigahajtómű önzáró, daruhajtásnál például ha leáll a motor, a teher a fék behúzása esetén sem fut le. Az önzárás azonban rendszerint nem elég biztosíték a fékezésre, mivel a berendezés rezgése esetén (ami akár külső gerjesztés során is bekövetkezhet) a normális erőnél a tömegerők nagyobbak lehetnek és - legalábbis néhány pillanatra - a berendezés lassan elmozdulhat. Ezért használnak fontos kötéseknél csavarbiztosítást, hajtóművek (felvonónál, darunál) pedig kötelezően beépített függetlenül működő féket.
Egyéb alkalmazás
A felvonó kötélszakadása esetén a lezuhanás ellen védő önműködő fogókészüléke is gyakran az önzárás elvén működik. A falnak támasztott létrán felmászó ember is az önzárásnak köszönhetően nem csúszik le. Ritkán gondolnak arra, hogy a rövid elemi szálakból font cérna és kötél azért nem csúszik szét, mert az önzárás olyan erővel tartja össze, hogy túlterhelés esetén inkább az elemi szálak szakadnak el előbb, mint a súrlódással összekötött részek.
Források
- Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
- A mozgás örök ellensége: a súrlódás