„Gipsz” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a kén-dioxid kötőjellel |
Gipsz,illetve szex |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
<br> |
<br> |
||
<br> |
<br> |
||
== Gipsz, illetve szex == |
|||
Milyen érdekes ha ezt egy picit átszerkesztem!!Hát ha már ásványfajról van szó,/mivel én egy tanár vagyok/ a férfiak és a nők nemi szerve egymáshoz ér és a spermium bemegy a hüvelyen újabb emberi ásvány(ember),kisbaba fejlődik ki a nő méhében.Mikor eljön a szülés ideje a nő hüvelyén (ugyanott ahol behatol a férfi nemi szerv)jön ki az újszülött.De az orvosok akik csak a szexuális élménnyel, illetve szexmániával van elfoglalva, nem a gyermeket nézi, hogy rendben van-e hanem felizgulóban van a nőre aki szül. |
|||
==Kémiai és fizikai tulajdonságai== |
==Kémiai és fizikai tulajdonságai== |
||
*'''Képlete:''' CaSO<sub>4</sub>·2H<sub>2</sub>O |
*'''Képlete:''' CaSO<sub>4</sub>·2H<sub>2</sub>O |
A lap 2007. szeptember 25., 16:46-kori változata
A gipsz a víztartalmú szulfátásványok csoportjába tartozó ásványfaj.
Gipsz, illetve szex
Milyen érdekes ha ezt egy picit átszerkesztem!!Hát ha már ásványfajról van szó,/mivel én egy tanár vagyok/ a férfiak és a nők nemi szerve egymáshoz ér és a spermium bemegy a hüvelyen újabb emberi ásvány(ember),kisbaba fejlődik ki a nő méhében.Mikor eljön a szülés ideje a nő hüvelyén (ugyanott ahol behatol a férfi nemi szerv)jön ki az újszülött.De az orvosok akik csak a szexuális élménnyel, illetve szexmániával van elfoglalva, nem a gyermeket nézi, hogy rendben van-e hanem felizgulóban van a nőre aki szül.
Kémiai és fizikai tulajdonságai
- Képlete: CaSO4·2H2O
- Szimmetriája: monoklin (monoklin prizmás)
- Sűrűsége: 2,32 g/cm3
- Keménysége: 1,5-2 (a Mohs-féle keménységi skála referencia ásványa)
- Hasadása: egy kristálytani sík mentén kiváló, másik kettő mentén jó
- Színe: átlátszó/áttetsző, színtelen, fehér vagy sárgára, barnára, vörösre színezett
- Fénye: üvegfényű, hasadási felületén gyöngyházfényű
Megjelenési formái, genetikája
Kristályai többnyire táblásak, prizmásak, tűalakúak. Gyakran ikresedik, többnyire fecskefark alakú ikreket képez. Szemcsés-kristályos tömeges változata az alabástrom, a finom rostos gipszet szaténpátnak nevezik.
A gipsz elsősorban mint tengervízből kivált sóanyag kőzetalkotó ásvány. A töményülő tengervíz elsőként kicsapodó terméke. 25 °C-nál melegebb tengervízből azonban gipsz helyett anhidrit válik ki. Másodlagosan mindenhol képződik, ahol szulfidásványok oxidálódnak és Ca is jelen van a környezetben: pl. Gánton (Vértes-hegység) a bauxit pirites fedőagyagában, illetve a budai Kiscelli Agyag Formációban víztiszta, deciméteres nagyságú gipszkristályok, kristályaggregátumok találhatók.
Nagy tömegben s gyakorlatilag vegytisztán keletkezik a füstgázak kén-dioxid tartalmának nedves mészköves technológia alkalmazásával való csökkentése során, amit ipari méretekben ún. kéntelenítő berendezés alkalmazásával végeznek. A technológia nem teljes, de részletesebb és közérthető leírása a Mátrai Erőmű honlapján található [1]
Felhasználása
Az alabástromot dísztárgyak, szobrok készítésére használják, a tömeges gipszkőzetet, mint égetett gipsz alkalmazzák.
Az építőipari termékek között például gipsz stukkók (díszítés), gipszkarton (szerelt válaszfalak, tűzvédelmi burkolatok, egyes álmennyezetek elemei, szárazpadlók) alapanyagaként használják fel.