„Palatalizáció” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a forrás = ? |
Syp (vitalap | szerkesztései) iw |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
* |
|||
[[Kategória:Hangtan]] |
[[Kategória:Hangtan]] |
||
[[Kategória:Történeti nyelvészet]] |
[[Kategória:Történeti nyelvészet]] |
||
[[en:Palatalization]] |
|||
[[br:Staonekadur]] |
|||
[[ca:Palatalització]] |
|||
[[cs:Palatalizace]] |
|||
[[de:Palatalisierung]] |
|||
[[es:Palatalización]] |
|||
[[fr:Palatalisation]] |
|||
[[ko:구개음화]] |
|||
[[hr:Palatalizacija]] |
|||
[[it:Palatalizzazione]] |
|||
[[he:עיצורים מחונככים]] |
|||
[[nl:Palatalisatie]] |
|||
[[ja:口蓋化]] |
|||
[[no:Palatalisering]] |
|||
[[nn:Palatalisering]] |
|||
[[pl:Palatalizacja]] |
|||
[[ru:Палатализация]] |
|||
[[fi:Liudennus]] |
|||
[[sv:Palatalisering]] |
|||
[[zh:顎音化]] |
A lap 2007. szeptember 15., 10:56-kori változata
A palatalizáció (a latin palatum „íny” szóból), másképp jésítés vagy lágyítás olyan mássalhangzó-képzésmód, illetve az így létrejött mássalhangzó, amelynél a nyelvhát felduzzad a szájpadlás középső része felé az eredeti mássalhangzó szokásos képzésével egyidejűleg. Másképp fogalmazva, az eredeti mássalhangzót egy j hanggal együtt ejtjük ki. E képzési mód számos nyelvben megtalálható, de különösképpen a szláv nyelvek sajátossága. Megvolt az uráli alapnyelvben is, azonban a magyarban nem maradt fenn (a ly betű ilyen hang emlékét őrzi, amelyet még ejtenek néhány nyelvjárásban).
A palatalizáció a késői latinban is végbement, ezért kezdték el az eredetileg minden helyzetben k-nak hangzó c és g-nek hangzó g betűket magas magánhangzók – e és i – előtt és hatására kj-nek és gj-nek ejteni, aminek következtében ebben a hangkörnyezetben később elől képzett hangokká (cs/dzs, c~dz~sz/zs stb.) alakultak. Az újlatin nyelvekben a jésítés még tovább folytatódott és több mássalhangzóra, illetve mássalhangzó-kapcsolatra is kiterjedt; különösképpen jellemző ez az iberoromán nyelvekre.
Tágabb értelemben a palatalizáció valamely mássalhangzó palatális hanggá alakulását is jelenti, például a latin multus → spanyol mucho (multus > *[mujtu] > *[mutjo] > [muʧo]).