„Kulinyi Ernő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a munkái |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
* Csuda Mihály szerencséje (Bús-Fekete L.-val, 1926); |
* Csuda Mihály szerencséje (Bús-Fekete L.-val, 1926); |
||
* Aranyszőrű bárány (Móra Ferenccel, 1929). |
* Aranyszőrű bárány (Móra Ferenccel, 1929). |
||
== Magyar Rádió == |
|||
* [[Kemény Egon]] - Kulinyi Ernő: Schönbrunni orgonák” az első zenés hangjáték (daljáték) a Magyar Rádióban (1937) |
|||
{{Idézet|Csortos Gyula új szerepe. |
|||
Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.}} |
|||
== Fordításai == |
== Fordításai == |
A lap 2019. március 17., 15:46-kori változata
Kulinyi Ernő | |
Élete | |
Született | 1893. június 18. Szeged |
Elhunyt | 1945. február 2. (51 évesen) Bruck an der Leitha |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | színmű |
Kulinyi Ernő (Szeged, 1893. június 18. – Bruck an der Leitha, 1945. február 2.) magyar újságíró, kritikus.
1944. október 23-án deportálták Budapestről, internálótáborban halt meg.[1]
Életpályája
Budapesten végezte jogi tanulmányait, majd újságíró lett. Színházi és zenei kritikákat, valamint novellákat írt. 1912-ben a Szegedi Napló, 1913-ban a Pesti Napló és a Magyar Színpad című lapok munkatársa, ezután a Budapesti Hírlap színházi rovatának vezetője volt. 1921-től rövid ideig a Színészújság szerkesztőjeként dolgozott. 1941-től a 8 órai Újság munkatársa volt. Internálótáborban halt meg. Több mint 40 operettlibrettót írt és fordított.
Drámái
- A hamburgi menyasszony (1922);
- Babavásár (1922);
- Árvácska (1929);
- Csuda Mihály szerencséje (Bús-Fekete L.-val, 1926);
- Aranyszőrű bárány (Móra Ferenccel, 1929).
Magyar Rádió
- Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Schönbrunni orgonák” az első zenés hangjáték (daljáték) a Magyar Rádióban (1937)
„Csortos Gyula új szerepe.
Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.”
Fordításai
- Kálmán I.: A hollandi menyecske (1921);
- Reichwein L.: Vigyen el az ördög (1922);
- Jessel: Detektívkisasszony (1922);
- Lehár F.: A sárga kabát (1932);
- Lehár F.: Paganini (1926);
- Kálmán I.: A cirkuszhercegnő (1926).
Forrás
- Magyar életrajzi lexikon
- ↑ Emlékkönyv (adatbázis). HDKE - Holokauszt Emlékközpont. (Hozzáférés: 2014. március 26.)[halott link]