„Domb” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
10. sor: | 10. sor: | ||
A dombok összességét, ha együttesen fordulnak elő, dombságnak nevezzük. Például [[Gödöllői-dombság]], [[Somogyi-dombság]], [[Dunántúli-dombság]], [[Zalai-dombság]], [[Szekszárdi-dombság]]. |
A dombok összességét, ha együttesen fordulnak elő, dombságnak nevezzük. Például [[Gödöllői-dombság]], [[Somogyi-dombság]], [[Dunántúli-dombság]], [[Zalai-dombság]], [[Szekszárdi-dombság]]. |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
==Lásd még== |
|||
{{wikiszótár|a|domb}} |
{{wikiszótár|a|domb}} |
||
*[[Nagyságrendek listája (hosszúság)]] |
*[[Nagyságrendek listája (hosszúság)]] |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
[[Kategória:Geomorfológia]] |
[[Kategória:Geomorfológia]] |
A lap jelenlegi, 2018. december 16., 12:21-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A domb a hegynél alacsonyabb, a halomnál magasabb kiemelkedés, amelyet többnyire minden oldalról lejtők vesznek körül. (A halom és a hegy közti méret 30 méternél magasabb, de 200-300 méternél alacsonyabb kiemelkedést jelöl.) Jellemzően lejtős természetük miatt alapterületük viszonylag nagyobb; a dombtető pedig rendszerint nem egyetlen különálló, kiszögellő pontot jelent, hanem kiterjedtebb területet.
Magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. (Ezt például a szintvonalak segítségével lehet megállapítani.)
A kisebb magasság és a lejtős jelleg együttesen határozza meg a dombot. Alacsonyabb kiemelkedéseket is hegynek nevezünk azonban, ha környezetükből meredeken és eléggé feltűnően kiemelkednek (például Gellért-hegy, Tapolcai-medence tanúhegyei).
A dombok összességét, ha együttesen fordulnak elő, dombságnak nevezzük. Például Gödöllői-dombság, Somogyi-dombság, Dunántúli-dombság, Zalai-dombság, Szekszárdi-dombság.