„Piroklaszt ár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a korr, átfogalmaz |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{bedolgoz|Vulkanikus törmelékár}} |
{{bedolgoz|Vulkanikus törmelékár}} |
||
A '''piroklaszt sűrűségár''' vulkánkitöréseknél esetenként fellépő [[vulkanikus törmelékár|törmelékárat]] kísérő jelenség, a piroplasztikus folyam a felszín közelében mozgó, gravitáció által hajtott gázokból és szilárd törmelékekből álló ár. Jellemzői, hogy leginkább völgyekben zúdul alá, sebessége nagy (> 100 km/ |
A '''piroklaszt sűrűségár''' vulkánkitöréseknél esetenként fellépő [[vulkanikus törmelékár|törmelékárat]] kísérő jelenség, a piroplasztikus folyam a felszín közelében mozgó, gravitáció által hajtott gázokból és szilárd törmelékekből álló ár. Jellemzői, hogy leginkább völgyekben zúdul alá, sebessége nagy (> 100 km/h), nagy mozgási energiával rendelkezik, nagyméretű, kiterjedt [[hamufelhő]] alatt mozog, és előfordul, hogy igen magas [[hőmérséklet]]ű. |
||
==Osztályozásuk== |
==Osztályozásuk== |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
===Törmeléksűrűség alapján=== |
===Törmeléksűrűség alapján=== |
||
*Ha nagy az ár törmeléksűrűsége, akkor piroklaszt árról van szó, tovább kétfelé oszthatók a piroklaszt árak: a horzsakő tartalmú hamuárak, ezt másképp [[ignimbrit]]nek nevezzük; illetve a tömött, nagy sűrűségű és törmelék-tartalmú blokk- és hamuárak, melyet [[nuée ardente|nuée ardente-nek]] nevezünk. |
*Ha nagy az ár törmeléksűrűsége, akkor piroklaszt árról van szó, tovább kétfelé oszthatók a piroklaszt árak: a horzsakő tartalmú hamuárak, ezt másképp [[ignimbrit]]nek nevezzük; illetve a tömött, nagy sűrűségű és törmelék-tartalmú blokk- és hamuárak, melyet [[nuée ardente|nuée ardente-nek]] nevezünk. |
||
*Ha az ár törmeléksűrűsége |
*Ha az ár törmeléksűrűsége kicsi, akkor piroklaszt torlóár megnevezés illeti a jelenséget. |
||
===Keletkezésük szerint=== |
===Keletkezésük szerint=== |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
Legtöbbször a kitöréseknél nem egy jelenség lép fel, lávadóm, lávaömlés, kitörési felhő, többféle piroklaszt sűrűségár is előfordulhat, a fenti események nem zárják ki egymást. |
Legtöbbször a kitöréseknél nem egy jelenség lép fel, lávadóm, lávaömlés, kitörési felhő, többféle piroklaszt sűrűségár is előfordulhat, a fenti események nem zárják ki egymást. |
||
== Források == |
== Források == |
||
* [http://petrology.geology.elte.hu/Vulkanizmus_6_Robbanasos%20kitoresek.pdf Dr. Harangi Szabolcs: Vulkanizmus Robbanásos kitörések], petrology.geology.elte.hu |
* [http://petrology.geology.elte.hu/Vulkanizmus_6_Robbanasos%20kitoresek.pdf Dr. Harangi Szabolcs: Vulkanizmus Robbanásos kitörések], petrology.geology.elte.hu |
||
25. sor: | 26. sor: | ||
[[Kategória:Vulkanizmus, magmatizmus]] |
[[Kategória:Vulkanizmus, magmatizmus]] |
||
[[la:Efluxus pyroclasticus]] |
A lap 2018. november 10., 08:51-kori változata
Ezt a szócikket be kellene dolgozni a Vulkanikus törmelékár szócikkbe. A bedolgozás után ezt a cikket törölni kell, vagy – amennyiben a szócikk címe előfordulhat a keresésben – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be. |
A piroklaszt sűrűségár vulkánkitöréseknél esetenként fellépő törmelékárat kísérő jelenség, a piroplasztikus folyam a felszín közelében mozgó, gravitáció által hajtott gázokból és szilárd törmelékekből álló ár. Jellemzői, hogy leginkább völgyekben zúdul alá, sebessége nagy (> 100 km/h), nagy mozgási energiával rendelkezik, nagyméretű, kiterjedt hamufelhő alatt mozog, és előfordul, hogy igen magas hőmérsékletű.
Osztályozásuk
Többféle módon osztályozhatók a piroklaszt sűrűségárak:
Törmeléksűrűség alapján
- Ha nagy az ár törmeléksűrűsége, akkor piroklaszt árról van szó, tovább kétfelé oszthatók a piroklaszt árak: a horzsakő tartalmú hamuárak, ezt másképp ignimbritnek nevezzük; illetve a tömött, nagy sűrűségű és törmelék-tartalmú blokk- és hamuárak, melyet nuée ardente-nek nevezünk.
- Ha az ár törmeléksűrűsége kicsi, akkor piroklaszt torlóár megnevezés illeti a jelenséget.
Keletkezésük szerint
A piroklaszt sűrűségárak lávadómok vagy kitörési felhők összeomlásával keletkezhetnek.
- Egy viszkózus lávadóm összeomolhat a saját súlya révén (gravitációs összeomlás), vagy robbanás következtében. Az utóbbit Pelée-típusúnak nevezzük, az előbbit Merapi-típusúnak. A Pelée-típusú egyik alváltozata, amikor a robbanás mellett hegyomlás is bekövetkezik, ez történt a Mount Saint Helens 1980-as kitörésekor is. A lávadómok összeomlása során blokk- és hamuárak keletkeznek, izzófelhőként vagy nuée ardente-ként zúdulnak alá a lejtőkön.
- A kitörési felhők összeomlása (Sufriére-típus) bekövetkezhet egyszeri alkalommal, vagy folyamatos kitörési oszlopok esetében szakaszosan. Utóbbi esetben az állandó utánpótlás miatt a kitörési felhő megmarad a végleges összeomlásig, kisebb darabok szakadnak le róla, és sűrűségárakként zúdulnak alá. A nagy sűrűségű felhők általában hamarabb összeomlanak, mint a kisebb sűrűségűek, alapvetően saját súlyuknál fogva. A kitörési felhők összeomlása következtében torlóárak, ignimbrit, azaz horzsakő- és hamuárak és nuée ardente-ek, vagyis izzófelhők is keletkezhetnek.
Legtöbbször a kitöréseknél nem egy jelenség lép fel, lávadóm, lávaömlés, kitörési felhő, többféle piroklaszt sűrűségár is előfordulhat, a fenti események nem zárják ki egymást.
Források
- Dr. Harangi Szabolcs: Vulkanizmus Robbanásos kitörések, petrology.geology.elte.hu
- Vulkáni törmelékes képződmények makroszkópos és mikroszkópos vizsgálata, genetikai besorolása, elte.prompt.hu
- Magmatitok, vulkanitok, piroklasztitok rendszerezése, tamop412a.ttk.pte.hu