„Székely Géza (újságíró)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
halál dátuma + linkek |
a kékítés |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
== Életútja, munkássága == |
== Életútja, munkássága == |
||
A |
A [[Brassói Főreáliskola|brassói Főreálban]] érettségizett. 1920-tól a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]] nyomdájában dolgozott. Első cikkét a Brassói Lapok közölte 1922-ben. [[Móricz Miklós]] biztatására lett 1926–29 és 1932–34 között a lap belső munkatársa, a [[sport]], a [[turizmus]] és helyi hírek rovatvezetője. Itt jelent meg írása 1926-ban [[Farcádi Sándor]]ról (''Látogatás a székelyek költőjénél''). |
||
1929–32 között a [[kolozsvár]]i [[Keleti Újság]] brassói tudósítója, 1933-ban [[Halász Gyula (újságíró)|Halász Gyulával]] együtt, a Brassói Lapoktól kiválva, megalapították a [[Brassói Napló]]t, amelynek helyettes, majd felelős szerkesztője. Közben 1929–31 között [[Halász Kálmán]] mellett az ''Erdélyi Turista'' társszerkesztője; 1939-ben ''Brassói Turista'' címmel önállóan indított turisztikai lapot. 1940-től a Keleti Újság és az [[Erdély (folyóirat, 1892–1948)|Erdély]] tudósítója. |
1929–32 között a [[kolozsvár]]i [[Keleti Újság]] brassói tudósítója, 1933-ban [[Halász Gyula (újságíró)|Halász Gyulával]] együtt, a Brassói Lapoktól kiválva, megalapították a [[Brassói Napló]]t, amelynek helyettes, majd felelős szerkesztője. Közben 1929–31 között [[Halász Kálmán]] mellett az ''Erdélyi Turista'' társszerkesztője; 1939-ben ''Brassói Turista'' címmel önállóan indított turisztikai lapot. 1940-től a Keleti Újság és az [[Erdély (folyóirat, 1892–1948)|Erdély]] tudósítója. |
||
A lap 2018. április 28., 06:56-kori változata
| Székely Géza | |
| Született | 1901. február 21. Brassó |
| Elhunyt | 1987 (85-86 évesen) Csíkszereda |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | turisztikai író, sportújságíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székely Géza (írói álneve: Csukás Sz. Géza; Brassó, 1901. február 21. – Csíkszereda, 1987)[1] erdélyi magyar turisztikai és sportújságíró.
Életútja, munkássága
A brassói Főreálban érettségizett. 1920-tól a Brassói Lapok nyomdájában dolgozott. Első cikkét a Brassói Lapok közölte 1922-ben. Móricz Miklós biztatására lett 1926–29 és 1932–34 között a lap belső munkatársa, a sport, a turizmus és helyi hírek rovatvezetője. Itt jelent meg írása 1926-ban Farcádi Sándorról (Látogatás a székelyek költőjénél).
1929–32 között a kolozsvári Keleti Újság brassói tudósítója, 1933-ban Halász Gyulával együtt, a Brassói Lapoktól kiválva, megalapították a Brassói Naplót, amelynek helyettes, majd felelős szerkesztője. Közben 1929–31 között Halász Kálmán mellett az Erdélyi Turista társszerkesztője; 1939-ben Brassói Turista címmel önállóan indított turisztikai lapot. 1940-től a Keleti Újság és az Erdély tudósítója.
Mint sporttudósító részt vett az 1928-as amszterdami olimpián és a budapesti 1931-es Nemzetközi Turisztikai Kongresszuson. 1940-től a Csíkszeredai Idegenforgalmi Hivatal kirendeltségét vezette, 1946-tól a Csíkmegyei Népsport Szervezet elnöke, 1950-től a Megyei Testnevelési Bizottság sportfelelőse. Az 1950-es évektől turisztikai cikkeket közölt a Vörös Zászlóban, 1968-tól a csíkszeredai Hargitában, az Előrében és románul az Informația Harghitei c. lapban. Írásait az Encián, Turisták Évkönyve, Sportul is közölte.
Kötetei
- Nagykőhavas – Piatra Mare leírása (Brassó, 1936);
- Csíkvármegye (Csíkszereda, 1942).
- Szerkesztésében jelent meg a brassói Turista Egylet jubileumi emlékkönyve (Tíz év a turistaság szolgálatában. 1927–1937. Brassó, 1937).
Források
- ↑ Száztizenöt éve született Székely Géza. szereda.ORIGO, XII. évf. 2. sz. (2016. február) 25. o. ISSN 2066-6349
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információk
- Halász Gyula: A századik év küszöbén. Bukarest, 1967.
- Kacsó Sándor: Fogy a virág, gyűl az iszap. Bukarest, 1974.
.svg){kind=small}