„Román-alföld” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 48. sor: | 48. sor: | ||
* A '''Duna felé közeledve''' az alföldies tájvonások ismét megváltoznak, a sztyeppjelleg egyre inkább kidomborodik, s a barna erdőtalajt jól termő [[csernozjom]]-talajok váltják fel. Ez az igazi síkság a Dunai-alföld területe, amely [[Szörényvár|Drobeta-Turnu Severin]]től a [[Szeret folyó|Szeret]] folyó torkolatáig különböző jellegű tájrészekből áll. |
* A '''Duna felé közeledve''' az alföldies tájvonások ismét megváltoznak, a sztyeppjelleg egyre inkább kidomborodik, s a barna erdőtalajt jól termő [[csernozjom]]-talajok váltják fel. Ez az igazi síkság a Dunai-alföld területe, amely [[Szörényvár|Drobeta-Turnu Severin]]től a [[Szeret folyó|Szeret]] folyó torkolatáig különböző jellegű tájrészekből áll. |
||
Nyugati része (Olténiai-Munténiai-síkság) egész terjedelmében a Duna teraszvidékét foglalja magába, amelyet a mellékfolyók mélyre vágódott [[Meander (folyókanyarulat)|meander]]ei, a lefolyástalan vakvölgyek sokasága, a szabadon mozgó futóhomok dűnék, valamint az alacsony árterületet szegélyező kiterjedt tóvilág jellemez. |
|||
==Folyói== |
==Folyói== |
||
A lap 2016. november 18., 06:30-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Román-alföld | |
 | |
| Térkép | |
 | |
| A Román-alföld részei (német nyelvű) | |
| Elhelyezkedése | |
 Román-alföld
(Câmpia Română) Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 44° 30′, k. h. 26° 15′Koordináták: é. sz. 44° 30′, k. h. 26° 15′ |
A Román-alföld (román: Câmpia Română vagy Câmpia Dunării) a Géta-dombvidék, az Elő-Kárpátok, a Moldvai-fennsík, Dobrudzsa és az Al-Duna között elterülő hatalmas süllyedékterület.
Átlagos tszf. magassága megközelítőleg 100 m. Legnagyobb abszolút magassága a Szubkárpátok előterében 300 m; legalacsonyabb a Szeret folyó torkolatvidékén (6-15 m) és a Duna-deltában (0-13 m).
A nyugatról kelet felé fokozatosan kiszélesedő alföld felszíne nem egyveretű. Különböző jellegű és arculatú síksági tájakból tevődik össze.
- Az alföld északi részét széles sávban (5-50 km), 200-300 m magas, erősen lejtősödő hegylábi hordalékúpsíkság, melyet a Szubkárpátokból kilépő folyók (Veda, Arges, Dâmbovița, Ialomița stb.) építettek. Erősen tagolt, halomvidékű terület. A folyók mélyre vágódva, felszínét hordalékúpterasszá alakították.
- Dél felé haladva a táj képe jelentősen megváltozik; a felszín tagoltsága fokozatosan megszűnik, a völgyek ellaposodnak és kiszélesednek, a folyók teraszai rendre belesimulnak a lankás felszínbe.
- A Duna felé közeledve az alföldies tájvonások ismét megváltoznak, a sztyeppjelleg egyre inkább kidomborodik, s a barna erdőtalajt jól termő csernozjom-talajok váltják fel. Ez az igazi síkság a Dunai-alföld területe, amely Drobeta-Turnu Severintől a Szeret folyó torkolatáig különböző jellegű tájrészekből áll.
Nyugati része (Olténiai-Munténiai-síkság) egész terjedelmében a Duna teraszvidékét foglalja magába, amelyet a mellékfolyók mélyre vágódott meanderei, a lefolyástalan vakvölgyek sokasága, a szabadon mozgó futóhomok dűnék, valamint az alacsony árterületet szegélyező kiterjedt tóvilág jellemez.
Folyói
Hivatkozások
- Panoráma: Románia, 1971