„Gyilkosság az Orient expresszen (film, 1974)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
botok
101 034 szerkesztés
a egyértelműsítés - Páger Antal
Buzivagy (vitalap | szerkesztései)
1 szerkesztés
AAAAA
1. sor: 1. sor:
AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA
{{egyért2|az 1974-es filmről|Gyilkosság az Orient expresszen (film, 2001)}}
{{Film infobox
| cím =Gyilkosság az Orient Expresszen
| eredeti cím =Murder on the Orient Express
| kép =
| képaláírás =
| rendező =[[Sidney Lumet]]
| producer =John Brabourne<br>Richard B. Goodwin
| forgatókönyvíró =[[Paul Dehn]]<br>[[Anthony Shaffer]] (nincs feltüntetve)
| főszereplő =[[Albert Finney]]<br >[[Martin Balsam]]<br>[[Lauren Bacall]]<br>[[Ingrid Bergman]]
| zene =Richard Rodney Bennett
| operatőr =[[Geoffrey Unsworth]]
| jelmeztervező =Tony Walton
| vágó =Anne V. Coates
| forgalmazó ={{zászló|Magyarország}} [[Mokép]] (mozi)<br>'''Archív szinkronnal'''<br>{{zászló|Magyarország}} [[Mirax]] ([[VHS]])<br>{{zászló|Magyarország}} [[Fantasy Film]] ([[DVD]])
| gyártó =G.W. Films<br>EMI Films
| bemutató ={{zászló|USA}} [[1974]]. [[november 24.]]<br>{{zászló|Magyarország}} [[1977]]. [[július 28.]]
| eredeti adó =
| magyar adó = [[M1 (televízióadó)|M1]]<br>[[M2 (televízióadó)|M2]]<br>[[Duna Televízió|Duna TV]]<br>[[TV2 (Magyarország)|TV2]]
| időtartam =128 perc
| ország ={{USA}}
| díj(ak) =ld. a "Fontosabb díjak és jelölések" fejezetnél
| nyelv =[[Angol nyelv|angol]]<br>[[török nyelv|török]]<br>[[francia nyelv|francia]]<br>[[német nyelv|német]]<br>[[olasz nyelv|olasz]]<br>[[svéd nyelv|svéd]]
| korhatár ={{zászló|Magyarország}} 14 év (mozi)
| képarány ={{szám|1.66}}:1
| költségvetés ={{szám|19124000}} [[Amerikai dollár|dollár]]
| bevétel ={{zászló|USA}} {{szám|35733867}} [[Amerikai dollár|dollár]] (1975)
| imdb =0071877
| PORT.hu =10399
}}

A '''Gyilkosság az Orient Expresszen''' (eredeti cím: ''Murder on the Orient Express'') [[1974 a filmművészetben|1974]]-ben bemutatott színes, angol bűnügyi film. Eredeti címe: ''Murder on the Orient Express''. [[Agatha Christie]] egyik legnépszerűbb regényéből az amerikai [[Sidney Lumet]] forgatott filmet ragyogó szereposztásban. A hangulatos bűnügyi történet világsikert aratott, és számos díjat nyert, ráadásul a szerzőnő is nagyon elégedett volt vele.

== A cselekmény ==
{{Cselekmény}}

=== Az előzmény ===

1930, Amerika. A közismert és jómódú Armstrong család évek óta él [[New York]] közelében, egy zöldövezeti birtokon álló tágas házban, hat főnyi személyzet társaságában. Mr. Hamish Armstrong a skót királyi gárda visszavonult ezredese, felesége, Sonya amerikai. Sonya anyja Linda Arden, egy ismert amerikai színésznő. Egy napon kislányukat, Daisyt váltságdíjért elrabolják, míg szülei a család olasz származású sofőrjével a repülőtérre mennek. Daisy svéd származású nevelőnőjét megkötözik, a ház komornyikját leütik. A repülőtérről visszatérő sofőr kis híján karambolozik a távozó emberrablók kocsijával. A szobalány ekkor a kerti lakban van szerelmével, látja is a távozó bűnözőket, de amikor ezt a rendőröknek elmondja, csak önmagát keveri gyanúba. Mivel nem tartózkodott a házban, beszervezett embernek vélik.

Noha a család fizet, a kislányt meggyilkolják. A család élete összeomlik. A hét hónapos terhes anya másnap a sokk miatt halott csecsemőt szül, majd maga is belehal a szülésbe. Paulette, a család gyanúba került, de ártatlan szobalánya kiugrik az ablakon és meghal, anyja a bánatba belehal, apja összetörik. A feleségét és gyermekeit veszített Mr. Armstrong öngyilkos lesz, a megbecsült és hűséges személyzet szétszóródik a világban. A közvetlen tettest megtalálják és elítélik. Kivégzése előtt elárulja a bandavezér nevét (Cassetti), de az addigra rég elhagyta az országot a váltságdíjjal, többé nem lelik nyomát. A kegyetlen gyerekgyilkosság híre bejárja a világot, általános közfelháborodást vált ki, emléke évek múlva sem halványul.

=== Az indulás Isztambulból ===

Öt év telt el az emberrablás óta. [[Hercule Poirot]], a híres belga magándetektív egy bűnügy sikeres megoldása után visszaindulna [[Isztambul]]ból [[London]]ba. A téli szezon ellenére az [[Orient Expressz]] első osztályú hálókocsijában szokatlan módon nincs már szabad hely, ám Signor Bianchi, Poirot régi barátja, egyben a vasúttársaság egyik igazgatója elintézi, hogy Poirot mégis helyet kapjon az egyik hálófülkében. A kocsiban furcsa emberek gyűltek össze az utazásra. Emigráns orosz hercegnő és német komornája, Indiából szabadságra hazautazó brit katonatiszt, vallási megszállott svéd missziósnővér, két férjét is elveszített nagyhangú amerikai özvegyasszony, egy magyar diplomatapár, egy Bagdadból hazatérő tanárnő, egy olasz autóügynök és egy színházi ügynök is megtalálható közöttük. Az utasok egyike egy gazdag üzletember, a nyers modorú Mr. Ratchett, aki titkárával és komornyikjával utazna Londonba, műkincsbeszerző útjáról.

=== Az utasok és a személyzet ===

* Hercule Poirot, belga magándetektív. Jordániai nyomozásából térne vissza Londonba
* Signor Bianchi, a vasúttársaság egyik igazgatója, de jelenleg utasként tartózkodik a vonaton
* Dr. Constantine, idős görög orvos
* Mrs. Harriet Belinda Hubbard, kétszeresen megözvegyült amerikai hölgy
* Natalia Dragomiroff, idős emigráns orosz hercegnő
* Hildegarde Schmidt, a hercegnő német komornája
* Arbuthnott ezredes, az indiai brit hadsereg ezredese, szabadságra utazik Angliába
* Mary Debenham, Bagdadból hazatérő tanárnő
* Gróf Andrényi, magyar diplomata
* Helena Andrényi, a gróf német származású felesége
* Greta Ohlsson, vallási megszállott svéd missziósnővér
* Antonio Foscarelli, olasz-amerikai autókereskedő
* Cyrus B.Hardman, színházi ügynök
* Ratchett, műkincskereskedő üzletember
* Edward Henry Bedoes, Mr. Bedoes, Ratchett komornyikja
* Hector McQueen, Ratchett személyi titkára
* Pierre Paul Michel, a hálókocsi kalauza

=== Az utazás és a gyilkosság ===

A vonat este kilenckor indul Isztambulból. Az első éjszaka problémamentesen telik, másnap az utasok az étkezőben ismerkednek egymással. Amint Rathchett megtudja, hogy Poirot is a vonaton utazik, megszólítja. Elmondja, hogy halállal fenyegető leveleket kapott, igen jelentős összegért felkéri a detektívet, hogy derítse ki az írójuk személyét. Poirot azonban nyersen közli vele, csak a számára is érdekes ügyeket vállalja, ez azonban nem az. A vonat délután éri el Belgrádot, este indul tovább. Éjjel furcsa zajokra, járkálásra ébred Poirot, de úgy néz ki, semmi különös esemény nem történt. Hajnalban a vonat egy hóakadály miatt elakad, valahol a Vinkovce és Brod közötti 60 kilométeres szakaszon. Meg kell várni a Brodból érkező segítséget.

Ratchettet reggel holtan találják a fülkéjében. Signor Bianchi kérésére Poirot megpróbálja felderíteni az ügyet, ehhez a vonaton utazó, az ügyben semmiképpen sem érintett idős görög orvos segítségét is igénybe veszi. Közli, míg Brodban észreveszik a késést, segítséget küldenek, felszabadítják a pályát, az jópár órába telik. Ennyi idő van Poirot számára, hogy kiderítse a tettest, különben a helyi rendőrség sokkal hosszasabb és kellemetlenebb vizsgálata vár az illusztris utasokra.

=== A nyomozás ===

A görög orvos megállapítja, hogy Ratchett esti italába gyors és erős altatót csempésztek, majd 12 késszúrással megölték. Egy a holttest mellett talált, elégetett papírt megvizsgálva kiderül, hogy azon Daisy Armstrong neve szerepel. Ebből egyértelmű, hogy Ratchett valójában Cassetti, az öt évvel azelőtti, tragédiával végződött gyerekrablás bandavezére, minden bizonnyal akkori tette miatt kellett meghalnia. A papírt azért írták, hogy az elkábuló Cassetti még tisztában legyen vele, miért kell meghalnia. A papírt a gyilkosság után elégették, de nem törték össze. Nem tudhatták, hogy Poirot egy ügyes módszerrel egyetlen alkalomra ugyan, de olvashatóvá tette.

Poirot sorban és alaposan kihallgatja a kocsi utasait. A tanúvallomások szerint egy Belgrádban felszállt, a nagyhangú özvegy hálófülkéjében elrejtőzött, kalauzruhába öltözött, majd a bűntény után az elakadt vonatról női köntösben leszállt gyilkos végzett Cassettivel. Poirot azonban olyan apró jeleket és ellentmondásokat is észrevesz a vallomásokban, amiket más nem. Mikor Hector, Ratchett magatartászavaros titkára óvatlanul elárulja, hogy jól ismerte Mrs. Armstrongot, bizonyossá válik számára, hogy az utasok között kell keresni a tettest, vagy tetteseket. A másik ilyen észrevétele, hogy szinte mindegyik utas életében öt évvel azelőtt egy nagy törés következett be. Az idő fogytán, már közel a segítség, mikor az összes érintettet áthívatja a szalonkocsiba.

=== A megoldás ===

Közli, minden világos, megoldotta az ügyet, a magyarázat egyszerű: Cassetti, azaz ebben a verzióban Ratchett, a gazdag üzletember egy kalauzruhába öltözött besurranó gyilkos áldozata lett, oka feltehetőleg üzleti leszámolás. A társaság fellélegzik.

Poirot azonban folytatja. Lehetséges egy sokkal bonyolultabb, szövevényesebb megoldás is. Eszerint a kocsi tizenkét utasa nem véletlenül utazott pont ezen a vonaton és pont ekkor, valamint nem feltétlenül azok, mint akiknek mutatják magukat. Mindnyájan érintettek voltak az öt évvel azelőtti Armstrong gyilkosságban, előre kitervelt utazásuk célja a közös bosszú a bandavezér Cassettin. A 12 készúrás a 12 érintett bosszúját, egyben a 12 esküdtet szimbolizálja.

Eredetileg az első verzió, az üzletember Ratchett-et megölő ismeretlen gyilkos volt a terv, ebben az esetben valódi személyisége és az öt évvel ezelőtti bűnesettel való kapcsolata nem is derült volna ki. Mivel azonban Poirot véletlenül éppen ezen a vonaton utazott és nyomozni kezdett, az elégetett papírról gyorsan kiderítette a gyilkosság indítékát és ebből Ratchett valódi személyét, egyre jobban belebonyolódtak a ki nem tervelt hazugságokba és ellentmondásokba, ezzel keltve fel a nyomozó további gyanúját. Eszerint

* Mrs. Hubbard, a nagyhangú amerikai özvegy valójában Linda Arden színésznő, Mrs. Armstrong anyja, Daisy nagyanyja, első férje, Mr. Grünwald által.
* Andrényi gróf, a magyar diplomata felesége Mrs. Armstrong húga, Mrs. Hubbard lánya, apja Mr. Grünwald.
* Dragomiroff hercegnő Daisy keresztanyja.
* Hector, Ratchett titkára Mrs. Armstrong lekötelezettje, szinte pótfia volt.
* Mr. Bedoes, Ratchett komornyikja eredetileg a katonatiszt Mr. Armstrong tisztiszolgája, majd a házuk komornyikja volt. A támadása során hátulról leütötték.
* Hildegarde, az orosz hercegnő német komornája eredetileg az Armstrong-ház szakácsnője volt.
* Mary Debenham tanárnő eredetileg Mrs. Armstrong titkárnője volt.
* Greta Ohlsson, a vallási megszállott missziósnővér eredetileg Daisy nevelőnője volt, a támadáskor meg is sérült. Az esetet sosem bírta feldolgozni, ezért menekült a vallásba.
* Arthbutnot ezredes a szintén katonatiszt Mr. Armstrong tiszttársa és jóbarátja volt, valamint közeli viszonyban van Mary Debenhammal.
* Antonio Foscarelli, az olasz autóügynök egykor Armstrongék családi sofőrje volt.
* Pierre-Paul Michel hálókocsikalauz Paulette, az ártatlanul gyanúba keveredett és ezért öngyilkos cselédlány apja. Felesége a lányuk halála után a bánatba belehalt.
* Mr. Hardman, a színházi ügynök eredetileg közrendőr és Paulette szerelme volt.

Poirot közli továbbá, ez csak a lehetséges bonyolultabb magyarázat, a brodi rendőrség jobban örülne az egyszerűbb változatnak. Felkéri Bianchit, döntsön, melyik változat legyen az igazi. A események ismeretében ő is felmenti a bosszúálló utasokat. A hatalmas lelki terhen túllévő utasok megkönnyebbülnek, a lelkiismeretével vívódó Poirot visszavonul a jelentést megírni, a kiszabadított vonat tovább megy Brod, majd Párizs és Calais felé.
{{Cselekmény vége}}

== Érdekességek ==

[[Fájl:Orient1.jpg|right|thumb|250px|Mr. Samuel Edward Ratchett alias Cassetti (Richard Widmark)]]
[[Fájl:OrientE2.jpg|right|thumb|250px|A bűntett helyszínén (balról jobbra: Albert Finney, Martin Balsam és George Coulouris)]]
[[Fájl:Orient3.jpg|right|thumb|250px|Ki lehet a gyilkos? (balról jobbra: Rachel Roberts, Wendy Hiller, Sean Connery, Lauren Bacall és Martin Balsam)]]

* A film a [[Bűnügyi regény|krimi]]irodalom királynője, Agatha Christie ([[1890]]–[[1976]]) [[1934]]-ben írt regénye alapján készült, mely a szerzőnő egyik legismertebb műve.
* Az események indítékául szolgáló Daisy Armstrong-ügy fordulatait a Lindbergh-bébi elrablásának tragikus eseményei ihlették. [[1932]]. [[március 1.|március 1-jén]] hétvégi házukból rejtélyes körülmények között elrabolták [[Charles Lindbergh]], az [[Atlanti-óceán]]t elsőként átrepülő amerikai hős 20 hónapos fiúgyermekét. A család hajlandó volt kifizetni a kért váltságdíjat. Az ügylet során kétes alakok is felbukkantak. 1932. [[május 12.|május 12-én]] a gyereket egy erdőszélen, nem messze otthonuktól, holtan találták. Noha a bűncselekmény elkövetéséért letartóztattak és kivégeztek egy Richard Hauptmann nevű német származású férfit, sokan kételkedtek abban, hogy a primitív alak képes lett volna egyedül kitervelni és végrehajtani a gyerekrablást. Valószínű, hogy a bűnügy tényleges kiagyalóját sosem sikerült elkapni.
* Sidney Lumet a legtermékenyebb amerikai rendezők egyike. Színészcentrikusság jellemzi filmjeit. Híres rendezései közül szinte végig egyetlen helyszínen játszódik – jelen alkotása mellett – a ''[[Tizenkét dühös ember (film, 1957)|Tizenkét dühös ember]]'' (1957) és a ''[[Halálcsapda]]'' ([[1982]]) is.
* Hercule Poirot szerepének eljátszására előbb [[Alec Guinness]], majd [[Paul Scofield]] neve merült fel, és csak harmadikként került szóba [[Albert Finney]].
* Mivel az akkor 38 éves Finney jóval öregebbre maszkírozása órákat vett igénybe, és a színész esti színházi fellépései miatt muszáj volt a maszkot mindennap eltávolítani, a stáb megszervezte, hogy a még alvó Finney-t reggelente a forgatás helyszínére szállítsák, és ott úgy kezdjék el kisminkelni, hogy még nem ébredt fel.
* Dragomiroff hercegnő szerepére Lumet először [[Ingrid Bergman]]t ajánlotta, de a producerek elutasították a javaslatot, ezért a szerepet [[Wendy Hiller]] kapta.
* Ingrid Bergman maga sem akarta eljátszani a hercegnő szerepét, inkább a svéd misszionáriusnő figuráját választotta, noha annak lényegesen kevesebb volt a szövege. Bergman tökéletesen beszélt angolul, a szerep kedvéért azonban svéd akcentussal mondta a szövegét.
* [[Humphrey Bogart]] özvegye, [[Lauren Bacall]] 8 év szünet után ezzel a filmmel tért vissza a mozivászonra.
* [[Michael York]] egy magyar diplomatát játszik a filmben.
* [[Sean Connery]] összesen öt Sidney Lumet-filmben játszott. A másik négy: ''[[A domb]]'' ([[1965]]), ''[[Az Anderson-magnószalagok]]'' ([[1971]]), ''[[A támadás]]'' ([[1972]]), ''[[Családi ügy]]'' ([[1989]]).
* [[John Gielgud]] ([[1904]]–[[2000]]) minden idők egyik legnagyobb [[William Shakespeare|Shakespeare]]-színésze volt. A homoszexuális művész túlélte 33 évvel fiatalabb egykori élettársát. Kolléganőjéről egyszer csipkelődve megjegyezte: „Ingrid Bergman öt nyelven beszél folyékonyan, de játszani egyiken se tud.”
* Wendy Hiller ([[1912]]–[[2003]]) volt [[George Bernard Shaw]] kedvenc színésznője.
* [[Anthony Perkins]] ([[1932]]–[[1992]]) [[AIDS]]-szel kapcsolatos betegségben hunyt el. Felesége, Berry Berenson 9 évvel később azon repülőgépek egyikén utazott, melyeket terroristák a [[Világkereskedelmi Központ|World Trade Center]] tornyainak irányítottak: Perkins szeptember 12-én, felesége szeptember 11-én hunyt el.
* [[Richard Widmark]] kizárólag azért vállalta el Ratchett szerepét, hogy találkozhasson és együtt dolgozhasson végre világhírű kollégáival.
* A forgatáshoz valódi Orient Expressz-kocsikat használtak.
* A film főcímzenéjéhez eredetileg szöveget is írtak, de végül nem használták fel.
* Azt a jelenetet, amelyben Poirot megoldja a rejtélyt, többféle kameraállásból vették fel, de a szűk hely miatt egyszerre csupán egyetlen kamerát tudtak használni. A többször megismételt felvétel Albert Finney számára lehetett a legnehezebb, akinek a szövege ebben a jelenetben több mint 8 oldalnyi volt.
* Lumet filmje az egyetlen Agatha Christie-adaptáció, amellyel az írónő tökéletesen meg volt elégedve. Úgy érezte, hogy Albert Finney alakítása állt a legközelebb ahhoz a képhez, melyet ő Hercule Poirot-ról kialakított.
* A film sikere nyomán az elkövetkezendő években több Agatha Christie-regényt is megfilmesítettek rangos szereposztással. Az ismertebbek: ''[[Halál a Níluson (film)|Halál a Níluson]]'' ([[1978]]), ''[[A kristálytükör meghasadt]]'' ([[1980]]), ''[[Nyaraló gyilkosok]]'' ([[1982]]), ''[[Az ártatlanság bizonyítása]]'' ([[1984]]), ''[[Találkozás a halállal|Randevú a halállal]]'' ([[1988]]).
* A regényből [[2001]]-ben modernizált [[Gyilkosság az Orient expresszen (film, 2001)|tévéfilmet]] forgattak. Poirot szerepét [[Alfred Molina]] játszotta.
* A [[Jean-Pierre Cassel]] által alakított hálókocsikalauz az eredeti angol hangban erősen akcentusos magyar nyelven köszönti a vonatra felszálló magyar diplomatát és feleségét.
* 13 bosszúálló volt, de a holttesten csak 12 késszúrást találtak. Ennek oka, hogy Andrényi és a felesége közösen szúrtak egyet.

== Hibák ==

* Nem derül ki egyértelműen, hogy a bosszúálló utasok hogyan derítették ki Ratchett azonosságát Cassettivel, valamint annak ellenére, hogy a világ különféle helyein és nagyon különböző anyagi szinten éltek, hogyan szervezték meg, hogy Cassetti utazásakor mindnyájan a kocsiban vele utazzanak, de rajtuk kívül senki más utas ne legyen ott.
* Amikor az utasok beszállnak a vonatba, a hangosbemondó a megállóhelyeket az alábbi sorrendben sorolja fel: [[Szófia]], [[Belgrád]], [[Zágráb]], [[Bród|Brod]], [[Trieszt]]. A valóságban azonban Brod nem Zágráb és Trieszt, hanem Belgrád és Zágráb között helyezkedik el. A filmben egyértelműen elhangzik, hogy a vonat [[Vinkovce]] és [[Bród|Brod]] között, félúton akadt el, a két város közötti távolság kb. 60 kilométer. Az alkotók a [[Zágráb]] és [[Trieszt]] közötti, de nem a vasútvonal mentén fekvő szlovéniai Brod városkát összekeverték Slavonski Brod várossal, ami előtt az elakadás a film szerint történt.
* A mozdony egy a háború után nagy mennyiségben szállított amerikai típus volt, 1935-ben nem volt szolgálatban Európában. Oldalán az SNCF, a francia államvasút felirata látható. A vállalatot a háború után alapították, 1935-ben még nem létezett.
* A mozdonyokat a határállomásokon mindig az aktuális ország mozdonyára cserélték, csak a kocsik közlekedtek végig.
* Ugyanez vonatkozik a mozdonyvezetőkre is, akiknek mint a mozdonyról, mint az általuk vezetett pályaszakaszról vizsgával kellett rendelkezniük, ezért a mozdonyokon mindig az aktuális ország személyzete dolgozott. Ennek ellenére az elakadáskor a mozdonyvezető franciául beszél.
* Az [[isztambul]]i jelenetben török fez látható és „Allah akhbar” hallható, [[Kemal Atatürk]] a modernizálás jegyében mindkettőt betiltatta, a tilalom 1935-ben érvényben volt.
* Az egyik jelenetben jól láthatóan egy modern autó megy el a vasút melletti úton.
* Az isztambuli induláskor nagy méretű formázott szénkockák vannak a mozdony széntárolójában, később lapátolható törtszén látható.
* Vinkovce és Bród között teljesen sík a vidék, a filmben látható dombos táj helyett.
* A magyar diplomata gróf szintén magyar állampolgárságú felesége „Elena Andrenyi” módon írta alá a magyar útlevelet.

== A film címéről és a vonatról ==
[[Fájl:Orient-Express Historic Routes (en).svg|bélyegkép|A filmbéli Simplon-Orient expressz világoszöld útvonala]]
Az idők során az [[Orient expressz]] több útvonalon közlekedett, olykor egyidejűleg is. A film címe külön megnevezés nélkül említi a híres vonatot. A klasszikus, külön jelző nélküli Istanbul-Calais/London vonal [[Bukarest]], [[Budapest]], [[Bécs]], [[München]], [[Strassburg]], [[Párizs]] érintésével haladt, míg a filmbéli vonal az úgynevezett Simplon-Orient Expressz volt, mely Jugoszlávián, Olaszországon és a [[Simplon-alagút]]on keresztül közlekedett. Mindkét járat csak a [[II. világháború]] kitöréséig működött. A háború után a lehető leggyorsabban, még 1945-ben újraindították mindkettőt. 1962-ben a közlekedési szokások megváltozása miatt végleg leállították a klasszikus járatot. A filmbéli Simplon-Orient Direct-Orient néven 1977-ig járt.

== Szereplők ==

[[Fájl:Orient4.jpg|right|thumb|250px|A bűntény megoldódik (balról jobbra, körbe haladva: Anthony Perkins, Vanessa Redgrave, Sean Connery, Ingrid Bergman, George Coulouris, John Gielgud, Colin Blakely, Rachel Roberts, Wendy Hiller, Dennis Quilley, Michael York, Jacqueline Bisset, Lauren Bacall, Jean-Pierre Cassel, Martin Balsam és középen, háttal: Albert Finney)]]
{| class="wikitable" width="50%"
!style="background:#CCCCCC"| Szereplő !!style="background:#CCCCCC"| Színész !!style="background:#CCCCCC"| Magyar hang
|-
| '''Hercule Poirot''', belga magándetektív || [[Albert Finney]] || [[Csákányi László]]
|-
| '''Mrs. Harriet Belinda Hubbard''', nagyhangú amerikai özvegy || [[Lauren Bacall]] || [[Ruttkai Éva]]
|-
| '''Signor Bianchi''', a vasúttársaság egyik igazgatója, Poirot régi barátja || [[Martin Balsam]] || [[Szabó Ottó (színművész)|Szabó Ottó]]
|-
| '''Greta Ohlsson''', vallási megszállott svéd misszósnővér || [[Ingrid Bergman]] || [[Békés Rita]]
|-
| '''Pierre-Paul Michel''', a hálókocsi kalauza || [[Jean-Pierre Cassel]] || [[Garas Dezső]]
|-
| '''Arbuthnot ezredes''', szabadságos brit katonatiszt || [[Sean Connery]] || [[Kristóf Tibor]]
|-
| '''Mr. Beddoes''', Ratchett komornyikja || [[John Gielgud]] || [[Benkő Gyula]]
|-
| '''Dragomiroff hercegnő''', emigráns orosz arisztokrata hölgy|| [[Wendy Hiller]] || [[Pártos Erzsi]]
|-
| '''Hector Willard MacQueen''', Ratchett magántitkára || [[Anthony Perkins]] || [[Tahi-Tóth László]]
|-
| '''Mary Debenham''', Bagdadból hazatérő tanárnő || [[Vanessa Redgrave]] || [[Császár Angela]]
|-
| '''Hildegarde Schmidt''', a hercegnő német komornája || [[Rachel Roberts]] || [[Szemes Mari]]
|-
| '''Mr. Samuel Edward Ratchett / Cassetti''' || [[Richard Widmark]] || [[Inke László]]
|-
| '''Andrényi gróf''', magyar diplomata || [[Michael York]] || [[Hegedűs D. Géza]]
|-
| '''Andrényi grófné''' || [[Jacqueline Bisset]] || [[Sáfár Anikó]]
|-
| '''Mr. Cyrus Hardman''', színházi ügynök || [[Colin Blakely]] || [[Makay Sándor]]
|-
| '''Dr. Constantine''', görög orvos || [[George Coulouris]] || [[Páger Antal (színművész)|Páger Antal]]
|-
| '''Antonio Foscarelli''', autóügynök || [[Dennis Quilley]] || [[Csurka László]]
|-
| '''A detektívet az istanbuli kompon kísérő brit tiszt''' || [[Jeremy Lloyd]] || [[Gelley Kornél]]
|-
| '''Árus a pályaudvaron''' || [[Nubar Terziyan]] || [[Gálvölgyi János]]
|}

== Filmzenei album ==

Agatha Christie's Murder On The Orient Express (Original Soundtrack Recording) Capitol Records – ST-11361

A filmzenét Richard Rodney Bennett szerezte, a Royal Opera House Orchestra adja elő Marcus Dods vezényletével.
A filmzenei album 1974-ben több kiadótól is megjelent hanglemezen. A CD kiadás 2003-ban került boltokba a DRG Recordstól, 19039 katalógusszámon.

* Overture And Kidnapping 5:32
* Stamboul Ferry 1:00
* The Orient Express 11:17
* The Body / Remembering Daisy 3:30
* Entr'acte 3:37
* Princess Dragomiroff 1:01
* The Knife 1:23
* Prelude To Murder 3:50
* The Murder 3:40
* Finale 4:33

== Fontosabb díjak és jelölések ==
=== [[Oscar-díj]] ===
* [[1975]] díj [[Ingrid Bergman]], legjobb női epizodista
* [[1975]] jelölés [[Albert Finney]], legjobb férfi főszereplő
* [[1975]] jelölés [[Geoffrey Unsworth]], legjobb operatőr
* [[1975]] jelölés Tony Walton, legjobb jelmez
* [[1975]] jelölés Richard Rodney Bennett, legjobb filmzene
* [[1975]] jelölés Paul Dehn, legjobb adaptált forgatókönyv

=== BAFTA-díj ===
* [[1975]] díj Richard Rodney Bennett, Anthony Asquith-díj a legjobb filmzenéért
* [[1975]] díj [[Ingrid Bergman]], legjobb női epizodista
* [[1975]] díj [[John Gielgud]], legjobb férfi epizodista
* [[1975]] jelölés legjobb film
* [[1975]] jelölés [[Sidney Lumet]], legjobb rendező
* [[1975]] jelölés [[Albert Finney]], legjobb férfi főszereplő
* [[1975]] jelölés [[Geoffrey Unsworth]], legjobb operatőr
* [[1975]] jelölés Tony Walton, legjobb jelmez és legjobb művészeti vezetés
* [[1975]] jelölés Anne V. Coates, legjobb vágás

=== Evening Standard-díj ===
* [[1976]] díj [[Sidney Lumet]], legjobb film
* [[1976]] díj [[Albert Finney]], legjobb férfi főszereplő
* [[1976]] díj [[Wendy Hiller]], legjobb színésznő

=== Brit forgatókönyvírók szövetségének díja ===
* [[1975]] díj Paul Dehn, legjobb brit forgatókönyv

=== [[Grammy-díj]] ===
* [[1976]] jelölés Richard Rodney Bennett, legjobb filmzene

== Források ==
* {{PORT.hu-film|10399|Gyilkosság az Orient Expresszen}}
* {{IMDb cím|0071877|Gyilkosság az Orient Expresszen}}
* [http://www.herend.com/herald/018/hun/main.php?page=lifestyle Magyar nyelven az Orient Expresszről]
* [http://www.screenonline.org.uk/film/id/451390/index.html Angol nyelvű filmismertető]

{{Portál|Filmművészet}}

{{DEFAULTSORT:GyilkossagazOrientexpreszszenfilm1974}}
[[Kategória:1974 filmjei]]
[[Kategória:Brit bűnügyi filmek]]
[[Kategória:Könyvadaptációk]]
[[Kategória:Mokép-filmek]]
[[Kategória:Mirax-filmek]]
[[Kategória:Agatha Christie]]

A lap 2016. július 8., 18:00-kori változata

AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyilkosság_az_Orient_expresszen_(film,_1974)&oldid=17716910”