„Villámhárító” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2015. november 4., 21:25-kori változata

A villámhárító egy elektromosan jól vezető, mechanikailag erős anyagból - többnyire acélból - készült szerkezet. A felfogót az építmény tetejére erősítik, majd az építményhez egy villámvédelmileg minősített földelést építenek. A villámhárító feladata, hogy megvédje a területet a villámcsapástól. Ha az építmény vonzásterében villám alakul ki, az ne véletlenszerűen, hanem előre tervezett és kiépített, biztonságos módon érje el a földet, és ott megfelelő elvezetésre kerüljön.Villámhárító nélkül a villám tüzet vagy más károkat okozhat, esetleg a benn tartózkodók életét veszélyezteti.

A villámhárító működési elvét Benjamin Franklin találta fel 1749-ben Amerikában és – esetleg tőle függetlenül - Prokop Diviš 1754-ben Európában.

Történelem

19. századi esernyőre szerelt *„Franklin cső”*

A villám a történelem kezdetétől foglalkoztatta az emberiséget. A technikai fejlődés előrehaladtával a villámcsapás elleni védekezés is utat tört magának. A villám bármilyen anyagú építményben (kő, fa, beton, széna) - képes jelentős, kárt okozni. Az ipari forradalom során egyre komolyabb értékek születtek, melyek védelme fontos volt.

Az Amerikai Egyesült Államokban Benjamin Franklin fedezte fel a „villám vonzót” vagy a „Franklin csövet” 1749-ben, míg az elektromosságot tanulmányozta^[1]

A 19. században a villámhárító dekorációs elem lett. A villámhárítókra üvegből készült díszeket húztak.^[2] Ezeknek a díszeknek a fő célja az volt, hogy bizonyítékul szolgáljon az esetleges villámütésre. Ha vihar után a dísz széttört, akkor a tulajdonosnak ez jelezte, hogy meg kell vizsgálnia a villámhárítót, és az építményt, nem károsodott-e.

↑ Franklin Sárkánya.
↑ "Antique Lightning Rod Ball Hall of Fame". Antique Bottle Collectors Haven. (glass lightning balls collection)

[1] Franklin Sárkánya.

[2] "Antique Lightning Rod Ball Hall of Fame". Antique Bottle Collectors Haven. (glass lightning balls collection)

[1]

[2]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+A '''villámhárító''' egy elektromosan jól vezető, mechanikailag erős anyagból - többnyire acélból - készült szerkezet. A felfogót az építmény tetejére erősítik, majd az építményhez egy villámvédelmileg minősített földelést építenek. A villámhárító feladata, hogy megvédje a területet a [[villám]]csapástól. Ha az építmény vonzásterében villám alakul ki, az ne véletlenszerűen, hanem előre tervezett és kiépített, biztonságos módon érje el a földet, és ott megfelelő elvezetésre kerüljön.Villámhárító nélkül a villám tüzet vagy más károkat okozhat, esetleg a benn tartózkodók életét veszélyezteti.
-[[Fájl:Blitzableiter1.jpg|bélyegkép|right|200px|Villámhárító egy háztetőn]]
+A villámhárító működési elvét [[Benjamin Franklin]] találta fel 1749-ben [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]] és – esetleg tőle függetlenül - [[Václav Prokop Diviš|Prokop Diviš]] 1754-ben [[Európa|Európában]].[[Fájl:Blitzableiter1.jpg|bélyegkép|right|200px|Villámhárító egy háztetőn]]
-A '''villámhárító''' egy elektromosan jól vezető, mechanikailag erős anyagból - többnyire acélból - készült szerkezet. Három fő részből áll, melyek mindegyike számos darabból állhat. A felfogót az építmény tetejére erősítik, majd az építményhez egy villámvédelmileg minősített földelést építenek. A kettőt levezetővel kötik össze. A villámhárító feladata, hogy megvédje a felfogó védelmi terébe tartozó területet a [[villám]]csapástól. Ha az építmény vonzásterében villám alakul ki, az ne véletlenszerűen, hanem előre tervezett és kiépített, biztonságos módon érje el a földet, és ott megfelelő elvezetésre kerüljön. A villámhárító nélkül a villám az épület anyagán keresztül haladna, ahol tüzet vagy más károkat okozhat, esetleg a benn tartózkodók életét veszélyeztetné.
-A villámhárító működési elvét [[Benjamin Franklin]] találta fel 1749-ben [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]] és – esetleg tőle függetlenül - [[Václav Prokop Diviš|Prokop Diviš]] 1754-ben [[Európa|Európában]]. Vannak, akik úgy gondolják, hogy Prokop Diviš önállóan fedezte volna fel.<ref>{{Cite journal | issn = 0021-1753 | volume = 43 | issue = 4 | pages = 351–357 | last = Hujer | first = Karel | title = Father Procopius Diviš — The European Franklin | journal = Isis | date = December 1952 | url = http://www.jstor.org/stable/227388}}</ref><ref>{{Cite journal | issn = 0021-1753 | volume = 43 | issue = 4 | pages = 358–364 | last1 = Cohen | first1 = I. Bernard | authorlink1 = I. Bernard Cohen | last2 = Schofield | first2 = Robert | title = Did Diviš Erect the First European Protective Lightning Rod, and Was His Invention Independent? | journal = Isis | date = December 1952 | url = http://www.jstor.org/stable/227389}}</ref>
 == Történelem ==
 [[Kép:Parapluie-paratonnerre.png|bélyegkép|200px|19. századi esernyőre szerelt ''„Franklin cső”'']]
-A villám a történelem kezdetétől foglalkoztatta az emberiséget. A technikai fejlődés előrehaladtával a villámcsapás elleni védekezés is utat tört magának. A villám bármilyen anyagú építményben (kő, fa, beton, széna) - képes jelentős, akár megsemmisítő - kárt okozni. Az [[ipari forradalom]] során egyre komolyabb értékek születtek, melyek védelme stratégiai fontosságúvá vált.
+A villám a történelem kezdetétől foglalkoztatta az emberiséget. A technikai fejlődés előrehaladtával a villámcsapás elleni védekezés is utat tört magának. A villám bármilyen anyagú építményben (kő, fa, beton, széna) - képes jelentős, kárt okozni. Az [[ipari forradalom]] során egyre komolyabb értékek születtek, melyek védelme fontos volt.
 Az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban Benjamin Franklin fedezte fel a ''„villám vonzót”'' vagy a ''„Franklin csövet”'' 1749-ben, míg az [[elektromosság]]ot tanulmányozta<ref>[http://www.mos.org/sln/toe/kite.html ''Franklin Sárkánya''].</ref>
@@ 14. sor: / 12. sor: @@
 A [[19. század]]ban a villámhárító dekorációs elem lett. A villámhárítókra üvegből készült díszeket húztak.<ref>"''[http://www.antiquebottles.com/lightningrod/fame.html Antique Lightning Rod Ball Hall of Fame]''". Antique Bottle Collectors Haven.  (glass lightning balls collection)</ref> Ezeknek a díszeknek a fő célja az volt, hogy bizonyítékul szolgáljon az esetleges villámütésre. Ha vihar után a dísz széttört, akkor a tulajdonosnak ez jelezte, hogy meg kell vizsgálnia a villámhárítót, és az építményt, nem károsodott-e.
-=== Működése ===
-A védett létesítmény környezetében keletkező villámcsapáshoz tartozó orientációs pontba a villámhárító valamelyik felfogójából vagy épp levezetőjéből indul ki az az ellenkisülés, amiben majd a villámcsapás végbemegy.
-A felfogó általában egy acélrúd, megfelelő, villamosan vezető, korrózióvédő anyaggal bevonva. Ezt egy mechanikailag erős tartószerkezet rögzíti az épület tetejéhez. Ehhez kapcsolódik a levezető, mely többnyire korrózióvédett acélsodrony, szintén mechanikailag előírt rögzítéssel mind a felfogóhoz, mind a teljes nyomvonalán az épület tartószerkezetéhez. Végül a levezető az épített földelő-rendszer kivezetéseihez csatlakozik.
-A felfogót a méret, elrendezés tekintetében az adott épület villámvédelmi besorolása szerint kell tervezni. A levezetők elhelyezése az épületburkolat, illetve burkolat alatti anyagának megfelelő besorolás szerinti távtartókkal és mennyiségben kerül elhelyezésre a statikai és tűzvédelmi előírások betartásával. A földelés többféle lehet. Megfelelő minősítés esetén akár az épület vasbeton alapja is szolgálhat betonalap földelőül, de emellett rúd- és lemezföldelők, komolyabb, kiterjedt helyeken földelőhálók is alkalmazhatók a villámvédelemre vonatkozó speciális előírások betartása mellett. Az áramszolgáltató által előírt, az érintésvédelmet szolgáló földelőrudak önmagukban nem elegendők villámvédelemre!
-Távvezetékek védelmére a vezetékekkel párhuzamos, azok felett futó, az oszlopok szerkezete által földelt vezetéket használnak.
-A villámhárító nem véd a saját maga által vezetett, illetve más, közeli villámcsapások másodlagos hatásaitól. Ezek kockázatát a további előírások/lehetőségek (EPH - egyenpotenciálra hozás, illetve többlépcsős túlfeszültség védelem) alkalmazásával lehet csökkenteni.
-A 30 méternél alacsonyabb épületeknél a villámhárító egy 45 fokos ''védelemkúpot'' képez,<ref>Donlon, Tim, „''[http://www.buildingconservation.com/articles/lightning/lightn.htm Lightning Protection for Historic Buildings]''". Cathedral Communications Limited, 2001.</ref> amelynek a földelési sugara megközelítőleg egyenlő a villámhárító magasságával. Magasabb épületeken a védett terület körülbelül 30 méter sugarú lehet.<ref name="encyclopaedia_britannica">{{cite book | year = 2010 | title = Encyclopædia Britannica | edition= Encyclopaedia Britannica Ultimate Reference Suite, ''[[Encyclopædia Britannica]]''| pages = "lightning rod." }}</ref>
-Mivel ez nem kielégítő magasabb épületeknél, egy eddigieknél jobb megoldást fejlesztett ki Dr Horváth Tibor,<ref>Z. A. Hartono & I. Robiah, "''[http://www.lightningsafety.com/nlsi_lhm/misconceptions-about-lightning.pdf Misconceptions about lightning and its relation to air terminal design errors]", 26. oldal'', CIGRE C4 Colloquium 2010, Kuala Lumpur, 16 – 19 May, 2010.</ref> az úgynevezett ''gördülő gömb'' technikát. Hogy megértsük hogyan működik ez, tudnunk kell hogyan működik a villám. Amikor átívelés van a föld felé, akkor a legközelebbi, a földdel hasonló potenciálú tárgy felé igyekszik haladni. A maximális távolságot minden egyes kisülésnél ''kritikus távolságnak'' nevezik és ez arányos az elektromos feszültség nagyságával. Ezen a kritikus távolságon belül azokon a tárgyakon keresztül fog megtörténni az átívelés, amelyek legközelebb állnak a villámot létrehozó magas potenciálú helyhez.<ref>Installation requirements for lightning protection systems - UL 96A 4.7.3.4.2</ref>
-Ahogy a villám átível, azon a tárgyon keresztül fog haladni, amely a kritikus távolságon belül van, és potenciálja közel van a földpotenciálhoz, vagy megegyezik azzal. Ezt figyelembe véve egy gömböt rajzolhatunk a villám lehetséges átívelési pontjai körül. Ennek alapján megállapítható, melyik részek biztonságosak a villámtól. Ott, ahol nagy valószínűség van a villámcsapásra, villámhárítót helyeznek el.
-== Jegyzetek ==
 {{források}}