„Péter Lóránt” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox
Címke: HTML-sortörés
PZoliBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Munkássága: Akh. 12. kiadás 139.: élelmiszer-ipari -> élelmiszeripari AWB
24. sor: 24. sor:
==Munkássága==
==Munkássága==


Mint kutatót a folyékony élelmiszer-ipari, utóbb gyógyszeripari termékek palackozása foglalkoztatta; részt vett az élelmiszer-ipari gépek és a csomagolástechnika tárgykörébe tartozó állami és iparági szabványok kidolgozásában. Munkája: ''Műszaki rajz és modern rajztechnika'' (társszerzők: Szakács József és Nagy János, 1986). Fordítása [[román nyelv|románból]]: ''A fémmegmunkálás technológiája, szerszámai és munkagépei'' (1980) c. tankönyv I. kötete társszerzőkkel, köztük [[Orbán János (gépészmérnök)|Orbán János]] gépészmérnökkel.
Mint kutatót a folyékony élelmiszeripari, utóbb gyógyszeripari termékek palackozása foglalkoztatta; részt vett az élelmiszeripari gépek és a csomagolástechnika tárgykörébe tartozó állami és iparági szabványok kidolgozásában. Munkája: ''Műszaki rajz és modern rajztechnika'' (társszerzők: Szakács József és Nagy János, 1986). Fordítása [[román nyelv|románból]]: ''A fémmegmunkálás technológiája, szerszámai és munkagépei'' (1980) c. tankönyv I. kötete társszerzőkkel, köztük [[Orbán János (gépészmérnök)|Orbán János]] gépészmérnökkel.


==Forrás==
==Forrás==

A lap 2015. szeptember 2., 13:30-kori változata

Péter Lóránt
Született1928. december 27. (95 éves)
Székelykeresztúr
Elhunyt2017. május 18. (88 évesen)[1]
Marosvásárhely[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagépészmérnök,
szakíró
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Péter Lóránt (Székelykeresztúr, 1928. december 27. –) erdélyi magyar gépészmérnök, szakíró.

Életútja

A székelyudvarhelyi Református Kollégiumban érettségizett (1947), egy évet a Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakán végzett, majd a kolozsvári Mechanikai Intézetben folytatta tanulmányait s a helyébe lépő Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát (1958). Pályáját közben az Országos Géptervező Intézet (IPROM) kolozsvári fiókjánál kezdte meg. Gyártásvezető a Valea Sadului-i Fémipari Üzemben (1948-54), a kolozsvári Műegyetem fizikai laboratóriumának főnöke, tanársegéd, 1957-től a Tehnofrig üzemnél főtervező, 1970-től az Önállósult Tervező és Kutató Központnál osztályvezető nyugdíjazásáig (1989). Alapító tagja a Tehnofrigben alakult Aero-Delta Klub sárkányrepülő szakosztályának.

Munkássága

Mint kutatót a folyékony élelmiszeripari, utóbb gyógyszeripari termékek palackozása foglalkoztatta; részt vett az élelmiszeripari gépek és a csomagolástechnika tárgykörébe tartozó állami és iparági szabványok kidolgozásában. Munkája: Műszaki rajz és modern rajztechnika (társszerzők: Szakács József és Nagy János, 1986). Fordítása románból: A fémmegmunkálás technológiája, szerszámai és munkagépei (1980) c. tankönyv I. kötete társszerzőkkel, köztük Orbán János gépészmérnökkel.

Forrás

  1. a b https://www.e-nepujsag.ro/storage/pdf/2017/05/m%C3%A1jus%2022%20h%C3%A9tf%C5%91.pdf