„Agárdi Ferenc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
17. sor: 17. sor:
| aláírás =
| aláírás =
}}
}}
'''Agárdi Ferenc''', ''Danczinger'' ([[Budapest]], [[1898]]. [[május 24.]] – Budapest, [[1969]]. [[február 12.]]) orvos, újságíró, művelődéstörténész.
'''Agárdi Ferenc''', 1945-ig ''Dancinger''<ref> A Belügyminisztérium 1945. évi 46955. sz. ítélete. </ref> ([[Budapest]], [[1898]]. [[május 24.]]<ref name="szül">[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-11588-8894-59 Születése bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 1462/1898. folyószám alatt.]</ref> – Budapest, [[1969]]. [[február 12.]]) orvos, újságíró, művelődéstörténész.


==Élete==
==Élete==


A [[Kommunisták Magyarországi Pártja]] és a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének alapító tagja volt, és tevékenyen részt vállalt a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaságban]], a Közoktatásügyi Népbiztosság ifjúmunkás osztályán dolgozott. Baloldali tevékenysége miatt 1920-ban kizárták a [[Semmelweis Egyetem|budapesti egyetem orvostudományi karáról]]. [[Bécs]]be emigrált, ott folytatta tanulmányait, és orvosi oklevelét is ott szerezte meg. Újságíróként dolgozott, baloldali bécsi lapok munkatársa volt, így ismerkedett meg [[József Attila|József Attilával]] és [[Nagy Lajos (író)|Nagy Lajossal]]. 1930-ban tért vissza [[Budapest]]re, és a ''[[100% (folyóirat)|100%]]'', a ''[[Társadalmi Szemle]]'' és a ''[[Gondolat]]'' című lapok munkatársa lett. 1933-ban börtönbe zárták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. A [[második világháború]] idején munkaszolgálatos volt, de innen átszökött a [[Szovjetunió|szovjet]] hadsereghez, és 1945-ig a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]]ben harcolt. Ezután is újságíróként működött, 1947 és 1951 között a ''[[Friss Újság]]'', 1952 és 1957 között pedig a ''Szabad Ifjúság'' munkatársa volt. Főleg művelődéstörténeti, hadtörténeti írásokat jelentetett meg.
Dancinger Miksa és Bokor Háni gyermekeként született izraelita vallású családban.<ref name="szül"/> A [[Kommunisták Magyarországi Pártja]] és a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének alapító tagja volt, és tevékenyen részt vállalt a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaságban]], a Közoktatásügyi Népbiztosság ifjúmunkás osztályán dolgozott. Baloldali tevékenysége miatt 1920-ban kizárták a [[Semmelweis Egyetem|budapesti egyetem orvostudományi karáról]]. [[Bécs]]be emigrált, ott folytatta tanulmányait, és orvosi oklevelét is ott szerezte meg. Újságíróként dolgozott, baloldali bécsi lapok munkatársa volt, így ismerkedett meg [[József Attila|József Attilával]] és [[Nagy Lajos (író)|Nagy Lajossal]]. 1930-ban tért vissza [[Budapest]]re, és a ''[[100% (folyóirat)|100%]]'', a ''[[Társadalmi Szemle]]'' és a ''[[Gondolat]]'' című lapok munkatársa lett. 1933-ban börtönbe zárták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. 1939-ben áttért a római katolikus vallásra. A [[második világháború]] idején munkaszolgálatos volt, de innen átszökött a [[Szovjetunió|szovjet]] hadsereghez, és 1945-ig a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]]ben harcolt. Ezután is újságíróként működött, 1947 és 1951 között a ''[[Friss Újság]]'', 1952 és 1957 között pedig a ''Szabad Ifjúság'' munkatársa volt. Főleg művelődéstörténeti, hadtörténeti írásokat jelentetett meg.


==Munkái==
==Munkái==
33. sor: 33. sor:
* ''Magyar irodalmi lexikon I.'' Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963–1965. 19. old.
* ''Magyar irodalmi lexikon I.'' Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963–1965. 19. old.
* ''Új magyar életrajzi lexikon I'', (A–Cs). Magyar Könyvklub, 2001. 56–57. old. ISBN 963-547-415-6
* ''Új magyar életrajzi lexikon I'', (A–Cs). Magyar Könyvklub, 2001. 56–57. old. ISBN 963-547-415-6
*{{MÉL|3|3–4|ABC00003/00108.htm}}
* {{MÉL|3|3–4|ABC00003/00108.htm}}
* [http://opac.pim.hu/index.jsp;jsessionid=D5532094EA3110770FB8A71D89CD5399?from_page=result&page=details&dbname=database_osszes&bib1id=20003&bib1field=0&term=39834&too_many_records=false&rc=2&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 PIM]
* {{cite web |url=http://opac.pim.hu/index.jsp;jsessionid=D5532094EA3110770FB8A71D89CD5399?from_page=result&page=details&dbname=database_osszes&bib1id=20003&bib1field=0&term=39834&too_many_records=false&rc=2&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 |title= Agárdi Ferenc|accessdate= 2015-08-03|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work=Petőfi Irodalmi Múzeum|publisher= |pages=}}


==További információk==
==További információk==

A lap 2015. augusztus 3., 10:14-kori változata

Agárdi Ferenc
SzületettDancinger Ferenc
1898. május 24.
Budapest
Elhunyt1969. február 12. (70 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaművelődéstörténész,
kultúrtörténetíró,
publicista
Sablon • Wikidata • Segítség

Agárdi Ferenc, 1945-ig Dancinger[1] (Budapest, 1898. május 24.[2] – Budapest, 1969. február 12.) orvos, újságíró, művelődéstörténész.

Élete

Dancinger Miksa és Bokor Háni gyermekeként született izraelita vallású családban.[2] A Kommunisták Magyarországi Pártja és a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének alapító tagja volt, és tevékenyen részt vállalt a Tanácsköztársaságban, a Közoktatásügyi Népbiztosság ifjúmunkás osztályán dolgozott. Baloldali tevékenysége miatt 1920-ban kizárták a budapesti egyetem orvostudományi karáról. Bécsbe emigrált, ott folytatta tanulmányait, és orvosi oklevelét is ott szerezte meg. Újságíróként dolgozott, baloldali bécsi lapok munkatársa volt, így ismerkedett meg József Attilával és Nagy Lajossal. 1930-ban tért vissza Budapestre, és a 100%, a Társadalmi Szemle és a Gondolat című lapok munkatársa lett. 1933-ban börtönbe zárták, majd rendőri felügyelet alá helyezték. 1939-ben áttért a római katolikus vallásra. A második világháború idején munkaszolgálatos volt, de innen átszökött a szovjet hadsereghez, és 1945-ig a Vörös Hadseregben harcolt. Ezután is újságíróként működött, 1947 és 1951 között a Friss Újság, 1952 és 1957 között pedig a Szabad Ifjúság munkatársa volt. Főleg művelődéstörténeti, hadtörténeti írásokat jelentetett meg.

Munkái

  • A svábok bejövetele. 1946.  
  • Régi magyar világjárók. 1954.   (Borsody Bevilaqua Bélával)
  • A nagyvilág magyar vándorai. 1955.  
  • Hamis tanúk és taláros bűnösök. 1955.  
  • Magyarok a cári Oroszországban. 1955.  

Források

További információk

  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  1. ↑ A Belügyminisztérium 1945. évi 46955. sz. ítélete.
  2. ↑ a b Születése bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 1462/1898. folyószám alatt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Agárdi_Ferenc&oldid=16339996”